Új Szó, 2017. október (70. évfolyam, 226-251. szám)
2017-10-02 / 226. szám, hétfő
6 KÜLFÖLD 2017. október 2.1 www.ujszo.com RÖVIDEN Két iszlamista késelés merénylet Edmonton/Párizs. Elgázolt, majd megkéselt egy rendőrt egy férfi a kanadai Edmontonban, elmenekült, majd később autós üldözés után elfogták - közölte a kanadai rendőrség, amely terrortámadásként kezeli az ügyet. A támadó autójában megtalálták az Iszlám Állam terrorszervezet zászlaját. Katonák lelőttek tegnap délután egy férfit Marseille főpályaudvarán, miután az késsel támadt utasokra. A La Provence regionális lap értesülése szerint a támadó két embert szúrt meg, mindketten életüket vesztették. A támadót, aki a lap állítása szerint azt kiabálta, hogy „Allah akbar!”, a pályaudvaron járőröző katonák lelőtték. (MTI) USA: van kapcsolat Észak-Koreával Peking. Kereskedelmi kérdésekről, Észak-Koreáról és Donald Trump amerikai elnök novemberi látogatásáról tárgyalt Pekingben Rex Tillerson amerikai külügyminiszter és Hszi Csin-ping kínai elnök. Tillerson közölte, Trump és Hszi „nagyon rendszeres és közeli munkakapcsolatot” épített ki. Tillerson megjegyezte, az USA teszteli Eszak-Koreát annak érdekében, hogy lássa, érdekelt-e a párbeszédben, és azt állította, közvetlen kommunikációs csatornáik is vannak Phenjannal. „Kérdéseket teszünk fel. Kommunikációs vonalaink vannak Phenjannal, nem vagyunk teljes sötétségben” - mondta Tillerson. (MTI) Szíria: visszavágott az Iszlám Állam Damaszkusz. Az Iszlám Állam terrorszervezet visszafoglalt egy várost a Szíriái Homsz tartományban - írta a kormánypárti al-Vatan című lap. El-Kaijatein - település ismételt elfoglalása része az Iszlám Állam által a szíriai sivatagban indított nagyszabású ellentámadásnak. A szíriai kormányerők ugyanakkor újra ostrom alá vették a várost. Á hadsereg idén áprilisban szabadította fel el-Kaijateint. Az iszlamisták mostam támadásainak célja enyhíteni a kelet-szíriai Deir-ez- Zór tartomány területén fegyvereseire nehezedő nyomást. (MTI) Erdogan: nem kell az uniós tagság Ankara. Törökországnak már nincs szüksége az európai uniós tagságra, de egyoldalúan nem vonul ki a megfeneklett csatlakozási tárgyalásokból -jelentette ki Recep Tayyip Erdogan török államfő a parlamentben. Ankarával 2005-ben a teljes jogú csatlakozásról is megkezdődtek a tárgyalások. A folyamat az utóbbi egy évben holtpontraju- tott. Az uniós tagállami kormányokat tömörítő tanács 2016 decemberében úgy döntött, a tavaly nyári török puccskísérletet követő elnyomó intézkedések miatt nem nyit újabb csatlakozási fejezeteket Ankarával. (MTI) Vokscsata dúlt Katalóniában Kőkeményen léptek fel a spanyol rohamrendőrök a tegnap szavazni akaró katalánok ellen Barcelona szívében a szavazóhelyiségeknél utcai ütközetek dúltak (TASR/AP) ÖSSZEFOGLALÓ Madrid/Barcelona. A spanyol rendőrségnek erőszakkal se sikerült megakadályoznia a katalán népszavazást, pedig gumilövedéket is bevetettek, és békésnek tűnő tüntetőket is vertek. A Madrid által meg nem történtnek nyilvánított függetlenségi referendumot kísérő zavargásokban több mint 400-an sérültek meg. Nem történt népszavazás, sem ahhoz hasonló - jelentette ki tegnap So- raya Sáenz de Santamaría spanyol miniszterelnök-helyettes. Úgy fogalmazott, hogy a biztonsági erők teljesítették az igazságszolgáltatás rendelkezéseit és „arányosan cselekedtek”. Ennek a „bohózatnak” a folytatása nem vezet sehova - mondta, és felszólította a katalán vezetést annak azonnali befejezésére. A katalán kormány ennek éppen ellenkezőjét gondolja. „Felelősnek tartjuk Mariano Rajoy spanyol miniszterelnököt és Juan Ignacio Zoido spanyol belügyminisztert a Katalóniában történtek miatt” - mondta Jordi Turull katalán kormányszóvivő, aki szerint a spanyol rendőrök és csendőrök fellépése nem felel meg az arányosság elvének. Adataik szerint késő délutánig több mint 460 ember sérült meg a rendőri akciókban, amelyekkel igyekeztek megakadályozni az alkotmánybíróság által felfüggesztett önrendelkezési népszavazást. A spanyol belügyminisztérium szerint kilenc rendőr és két csendőr szenvedett sérülést az összecsapásokban, amelyek nemcsak Barcelonában zajlottak, hanem más városokban, például Tarragonában és Lleidában is. A spanyol belügyi tárca tízezer rendfenntartót vezényelt át az ország más részeiről. A rohamrendőrök kilenc óra előtt jelentek meg számos városban a szavazásra kijelölt oktatási intézményeknél, hogy eltávolítsák a voksolás megkezdésére várakozókat. Vérző fejű emberek A belügyminisztérium egy videófelvételt is közzétett, amelyen az látszik, hogy a csendőröket dobálja egy mintegy húsz főből álló csoport. Barcelona belvárosában egy ponton a referendum védelmezőinek csoportja barikádot is emelt, amelyhez egy építkezésen hagyott anyagokat, egyebek mellett cementes zsákokat használt fel. Sorra jelennek meg a vérző fejű emberekről készült fényképek. Ä komolyabb összecsapások Barcelona belvárosában történtek, miután a rohamrendőrök kiszorították embereket a Ramon Llull iskola bejárata elől, ahol szavazni akartak az önrendelkezési népszavazáson. Sa- badellben az egyik szavazóhelyiségnek kijelölt iskola bejárata előtt a földre ülve tiltakoztak a referendum támogatói, a rendőrség egyenként vezette el őket, volt, akit elcipeltek. Az épület bezárt üvegajtaját ezután kalapáccsal törték be, majd megkezdték az intézkedést odabent, miközben az emberek odakint az utcán tiltakoznak. Carles Puigdemont katalán elnök szerint a rendőrség gumilövedékekkel lőtt szavazni akaró emberekre Barcelonában. Hangsúlyozta: a rendőri brutalitás mindent elmond, a spanyol kormányt ez a „szégyen” örökökre elkíséri, szemben azon emberek képével, akik méltóságot tanúsítottak a rendőri erőszakkal szemben. Kiiktatott számítógépek A katalán kormány információi szerint a szavazásra kijelölt iskolák 96 százalékában lehet voksolni, és a választási részvételt 50 százalékosnak mondta. A katalán kormány több tagja is tudott szavazni, annak ellenére, hogy a spanyol belügyminisztérium szerint a szavazóhelyiségek többsége le van zárva. A katalán kormány azt közölte, a több mint hatezer szavazókor 73 százaléka működik. A katalán vezetés szerint a voksolás eredménye jelen körülmények között is érvényes lesz. Eközben a sajtóban beszámolók jelentek meg arról, hogy vannak helyek, ahol a választásra jogosultság ellenőrzése nélkül gyűjtik az urnákba a szavazatokat. Miután a spanyol kormány kiiktatta a szavazás számító- gépes rendszerének szoftverét, a katalán kormány egy mobiltelefonos applikációt hozott létre, amelyen keresztül ellenőrizni lehet a szavazásijogosultságot a szavazóhelyiségekben. Sajtóhírek szerint azonban ennek működésével is voltak problémák. A szavazást lebonyolító önkéntesek azt mondták: az applikációval ellenőrzik a választói névjegyzéket, majd egy füzetbe felírják a megjelentek adatait, és a nap végén ellenőrzik, hogy annyi szavazat van- e a dobozban, mint ahány név szerepel a lapokon. A rendőrök folyamatosan járták a különböző szavazóhelyiségeket, emiatt az egyik helyszínen mintegy 20 percre a magyar közmédia stábja a szavazókkal együtt beszorult az egyik barcelonai belvárosi iskolába. Beszámolójuk szerint, miközben zajlott a szavazás, egyszer csak kiabálni kezdtek kintről, hogy jönnek a rendőrök. A szavazóumákat, szavazólapokat az önkéntesek pillanatok alatt összepakolták és elrejtették, az ajtókat pedig bezárták. Eközben az emberek kint leültek a bejárat elé, jelezve, hogy békésen akarnak demonstrálni, és azt skandálták: „Az utca mindig a miénk marad!”. A rohamrendőrök végül nem mentek be a szavazóhelyiségbe, hanem elhagyták a helyszínt, a szavazás pedig tovább folytatódott. Szerényebb részvétel? A korábbiaknál jóval visszafogottabban nyilatkoztak a katalán függetlenséget pártolók a függetlenségi népszavazás várható résztvevőinek számáról: a korábbi kétmillió helyett szombat este már csak egymillió szavazót jövendöltek, miután Madrid határozott lépéseket tett a referendum megakadályozására. Jordi Sanchez, a Katalán Nemzetgyűlés (ANC) elnöke a fejlemények nyomán úgy nyilatkozott, hogy egymillió szavazó is kiemelkedő siker lenne, tekintettel a spanyol központi kormánynak a referendumot ellehetetlenítő intézkedéseire. A katalán kormány 2315 helyszínen, 6249 szavazókörben ígérte a voksolás megrendezését. Á választói névjegyzékbe 5,34 millió embert vettek fel, a voksolás lebonyolításában pedig 7235 önkéntes működött közre. A voksolás lapzártánk után ért véget. A spanyolok is tüntetnek Több spanyol városban tüntettek a spanyolok egysége mellett. Zarago- zában mintegy hatezer ember vonult utcára spanyol zászlókat lobogtatva, és azt kiabálva: „Spanyolország az Katalónia, Katalónia az Spanyolország”. A résztvevők követelték a katalán függetlenségi politikusok bebörtönzését, és tiltakozásukat fejezték ki amiatt is, hogy vannak olyan spanyolok, akik nem tudják spanyol nyelven taníttatni a gyerekeiket Spanyolország egyik régiójában. (Katalóniában az oktatás fő nyelve a katalán, de a szülők igényt tarthatnak emellett részleges spanyol nyelvű képzésre.) Spanyolország fővárosában százak tüntettek, és nemzeti zászlókat lengetve követelték az alkotmány betartását. Állás- foglalásuk szerint a függetlenségi népszavazást nem lehet megtartani. „Egységes Spanyolország, sosem lesz legyőzött” - skandálták a tüntetők, akik a Plaza Mayorról átvonultak a város főterének számító Pu- erta del Sóira, és követelték a katalán elnök lemondását. A referendum előzménye A katalán elnök szeptember 6-án írta ki a függetlenségi népszavazást, amelyet már másnap felfüggesztett a spanyol alkotmánybíróság, így annak megtartása törvénytelen. Á katalán kormány ennek ellenére folytatta az esemény előkészületeit, amelyre válaszul a spanyol hatóságok házkutatásokat tartottak, magas rangú katalán tisztségviselőket vettek őrizetbe, és lefoglalták a szavazásra nyomtatott több millió szórólapot, a borítékokat, szavazóumákat. A népszavazásban feltett kérdés a következő: „Akaija, hogy Katalónia független köztársaság legyen?” A kérdés ráadásul nem elvi állásfoglalás: a népszavazás kiírásáról szóló szeptember 6-i törvény leszögezi, hogy az igenek győzelmének hivatalossá válásától számított két napon belül ki kell kiáltani Katalónia teljes függetlenségét. A népszavazásnak ráadásul nincs érvényességi küszöbe. A autonóm régió nem először készül függetlenségi referendumra. A spanyol alkotmánybíróság felfüggesztő határozata ellenére 2014. november 9-én „alternatív népszavazás” címen rendezett népszavazást, hogy megtudja, mennyien támogatják a történelmi régió elszakadását Spanyolországtól. A 3 évvel ezelőtti népszavazást megelőzően jóval kisebb volt a mozgósítás a függetlenségi pártok részéről. Akkor a választásra jogosult 5,4 millió emberből több mint 2,3 millióan mentek el szavazni, közülük a függetlenséget és az elszakadást mintegy 1,8 millióan támogatták. (MTI, Index, ú) Rendőrkordonon kellett átverekedni magát annak, aki szavazni akart (Tasr/ap)
