Új Szó, 2017. október (70. évfolyam, 226-251. szám)
2017-10-21 / 243. szám, szombat
www.ujszo.com | 2017. október 21. KÖZÉLET I 3 Pozsony megye fájó pontja a közlekedés DEMECS PÉTER Pozsony. Hivatalosan a leggazdagabb megye, az uniós alapokból viszont távolról sem meríthet annyit, mint a többi megyei önkormányzat. Ide költözik az országban a legtöbb ember, a lakosok száma óvről évre emelkedik, ám az úthálózat minősége az elmúlt 30 évben érdemben nem változott. S épp a közlekedés tartozik a megye legnagyobb problémái közé. Hétfőn reggel beindul a hétköznapi rutin. A városba vezető minden fontos útvonal eldugul, a sofőrök hosszú kocsisorokban vesztegelnek. Aki Somoija irányából, illetve a főváros környéki településekről nem indul el hét óra előtt, annak esélye sincs hosszas araszolás nélkül bejutni a városba. A dugók aztán délutánonként a városból kivezető utakon megismétlődnek. Mindez jól ábrázolja az ország leggazdagabb megyéjének legsúlyosabb problémáját, amelyet az elmúlt évtizedek során nem sikerült megoldani. Dugók minden irányban A munkanélküliség Pozsony megyében 3,56 százalékkal a második legalacsonyabb Nagyszombat megye után. Ha valakit megkérdeznek, mi a megye legnagyobb problémája, biztosak lehetnek benne, hogy a közlekedési helyzetet, az utak rossz minőségét fogja elsőként említeni. A közlekedés ugyanis nemcsak a fővárosban, hanem az egész megyében, Dénesdtől kezdve, Szencen és Bazinon át egészen Malackáig katasztrofális. Példának okáért a fővárost Szenccel összekötő főutat a sofőrök az előző évszázad ötvenes éveitől használják, a forgalmas, So- morjaáról érkező 1,63-as főút sem esett át az elmúlt években különösebb változásokon, bár tény, hogy valamelyest segített a főút fővárosi szakaszának kiszélesítése. Az állam és a megye is abban bízik, hogy a közlekedési helyzeten segít az épülő D4-es körgyűrű, illetve az R7-es gyorsforgalmi út. A szkeptikusabb vélemények szerint a projekt egyetlen hozadéka az lesz, hogy a forgalmi dugókat áttereli a város másik pontjaiba. A buszok, A munkanélküliség Pozsony megyében 3,56 százalékkal a második legalacsonyabb Nagyszombat megye után. villamosok vagy trolibuszok hálózatát érdemben nem sikerült bővíteni, s a D4-es és az R7-es sem fog hozzájárulni ahhoz, hogy többen hagyják otthon az autójukat. Tény, hogy jelentős pénzt fordított a főváros új buszok vásárlására - ez azon kevés projektek egyike, amelyre meríthettett uniós forrásokat -, ám a modem buszok sem tudják elkerülni a forgalmi dugókat, buszsávokból ugyanis a városban édes kevés van. A dugóktól úgymond függetlenül működő villamosok hálózata érdemben nem változott. Hiányzó parkolók Azt, hogy az alternatív közlekedés működhet, a RegioJet példája igazolja. Már Pozsonypüspökin korán reggel megtelik autókkal a parkoló, mert az emberek inkább vonattal utaznak be a városba. A társaság ráadásul jövőre bekapcsolódik az integrált közlekedési rendszerbe, minek köszönhetően a sárga vonatokra vásárolt jegyek érvényesek lesznek a fővárosi tömegközlekedésben. Azt, hogy a megye és város ezt a lehetőséget sem aknázza ki teljes mértékben, a leginkább az igazolja, hogy hiányoznak a város szélén a nagy befogadóképességű parkolók, ahonnan buszok vagy villamosok szállítanák be az embereket a városba. A parkolókra, az utakra, hidakra, a tömegközlekedési hálózat bővítésére viszont pénz kell, a megye költségvetése távolról sem elegendő. Mivel Pozsony megye hivatalosan az Európai Unió ötödik leggazdagabb régiójának számít, korlátozott lehetőségei vannak az uniós alapok merítésére. A 11 operatív programból csak négyből meríthetett, ezek főleg oktatási, egészségügyi és szociális programokkal voltak kapcsolatosak. A megye önkormányzatai azt is nehezményezik, hogy a lakosok jelentős részének állandó lakhelye nem itt van, tehát nem oda fizeti az adót, ahol él. A legrosszabb a helyzet ezen a téren Pozsonyban van, amely becslések szerint emiatt évente egymillió eurótól esik el; nem hivatalos információk szerint a fővárosban több mint 250 ezer olyan ember él, akinek nem ott van az állandó lakhelye. Megyefőnök: Pavol Frešo (az SDKÚ, az SZ, az OKS, az MKP, az SaS, a KDH és a Híd jelöltje volt, jelenleg független) ■ Székhely; Pozsony ■ Lakosok száma: 642 000 ■ Magyarok aránya: 4 % ■ Terület: 2052,6 km2 ■ Munkanélküliség: 3,56 % ■ Költségvetés: 145 millió euró ■ Megyei alelnök: Németh Gabriella (MKP), Ožvald Erzsébet (Híd) ■ Képviselők száma: 45 * I o i 'IZI ní o to N tn in O I Q_ • Összeállította: dem Kassa megye gazdasága átláthatatlan FINTA MÁRK Kassa megye legkomolyabb problémája továbbra is a nagy elvándorlás ás a magas munkanélküliség, annak ellenére, hogy gazdasági szempontból a második legjelentősebb megyéről van szó az országban. Viszonylag csendes négy év után biztosan változás lesz a megye álén, az idei választásokon Zdenko Trebula, a Smer megyefőnöke ugyanis nem indul el. Trebul’a öröksége az INEKO és a Transparency International Slovensko (TIS) felméréseinek tükrében nem épp kecsegtető, hiszen a megye a pénzügyi helyzetét és átláthatóságát figyelembe véve is a listák végén végzett. Az MKP - melynek alelnöke volt a megyében - ugyanakkor viszonylag eredményesnek gondolja az elmúlt négy évet, és a Híd megyefőnökjelöltje, Pataky Károly is lát némi előrelépést az elmúlt időszakhoz képest. A politikai nyugdíjba készülő Trebuľa 2005 óta vezette a megyét - a képviselő-testület szempontjából viszonylag kényelmes volt az utóbbi négy éve, hiszen a Smemek és az MKP-nak többsége volt a megyei parlamentben. A választási időszak viszonylag csendes volt, annak ellenére is, hogy két megyei képviselő komoly ügye borzolta a kedélyeket: Štefan Duč borászt, független megyei képviselőt a Specializált Büntetőbíróság ítélte el 11 éves letöltendő szabadságvesztésre és 100 ezer eurós büntetésre EU-s támogatásokkal való üzérkedésért és csalásért tavaly. Pár napja pedig a Nemzeti Bűnüldözési Ügynökség (NAKA) hálóján akadt fenn Stanislav Vospálek, a Híd megyei képviselője az ügynökség eddigi legnagyobb, Shark elnevezésű razziája során. Kassa megye ugyanis utolsó lett az INEKO felmérésén, mely a megye pénzügyi helyzetét vizsgálja. A 2016- os gazdálkodásról szóló felmérés szerint ugyan Kassa megye jó pénzügyi kondícióban van, és a megye 25,49 százalékos adóssága is kifejezetten jónak számít, ám minden megye közül a legtöbbet, 11,40 százalékot fordítottak adósságtörlesztésre. Az átláthatóság kapcsán is akadtak gondok, derül ki a TI S ezt vizsgáló felméréséből - melyen szintén az utolsó helyen áll a megye. Ennek egyik oka, hogy a megyei önkormányzatnál a közvetlen, tehát verseny nélkül zajló megrendelések az összes megrendelés 79 százalékát teszik ki, ami a megyék közül a legmagasabb arány. Az MKP ugyanakkor mindennek dacára a 9,4 százalékos Kassa megyei magyar kisebbség szempontjából eredményesnek ítélte az elmúlt négy évet. Zachariáš István megyei alelnök szerint négy éve sehol sem csökkent a magyar osztályok száma, és a megye a magyar kultúra területére is nagy hangsúlyt fordított - nőtt például a kassai Thália Színház költségvetése is, és Kassa-vidék J V , Gölnicbánya Kassa \ Szobránc © © ť Rozsnyó © Nagymihály J ■ Székhely: Kassa ■ Képviselők száma: 57 ■ Lakosok száma: 794 000 ■ Magyarok aránya: 9,4 % ■ Terület: 6753 km2 ■ Munkanélküliség: 10,48 % ■ Költségvetés: 233 millió euró ■ Megyei alelnök: Zachariáš István (MKP) uniós projektekből több megyei kulturális emléket is restauráltak. Pataky Károly, a Híd megyefőnökjelöltje szerint is némi előrelépés tapasztalható, elsősorban a vidéki turizmus támogatásának területén, ami szerinte a megye egyik kitörési pontja lehetne. Véleménye szerint azonban az elmúlt négy évre azért rányomta a bélyegét, hogy Trebul’a már nyugdíjba készült. Kassa megyében a hagyományosan erős Smemek komoly politikai szárnya van: innen származik Pavol Paška korábbi házelnök, akinek a hírhedt CT-botrány miatt kellett távoznia a nagypolitikából, vagy épp Richard Raši, Kassa főpolgármestere, aki a Smeren belül is erős embernek számít - a párt épp őt indítja a megyefőnöki posztért. Bár a felmérések szerint jelenleg ő a legnépszerűbb jelölt, Kassán azért alaposan megtépázta a hímevét például a tavalyi, városi parkolási rendszer körüli botrány, mely miatt rengeteg helyi lakos tiltakozott, sokan pedig távozását követelték. Az MKP, mely a megyében hagyományosan együttműködik a Smerrel, most is beállt a párt jelöltje, Raši mögé annak ellenére, hogy az idei választásokon magyar induló is van. Raši legkomolyabb ellenjelöltje azonban nem a hidas Pataky Károly lesz - aki viszonylag ismeretlen politikusnak számít -, hanem Rasislav Tmka, az ellenzéki SaS és OĽaNO, valamint a KDH jelöltje. O korábban többször is úgy nyilatkozott, a megye vezetése elaludt, és radikálisan új hozzáállás kell a régió irányításához.
