Új Szó, 2017. október (70. évfolyam, 226-251. szám)
2017-10-20 / 242. szám, péntek
www.ujszo.com I 2017. október 20. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Műanyag emberek Műanyag ételt eszünk a műbőr kanapén, műanyag dobozt bámulva VERES ISTVÁN F vekig vártam az első E műanyag emberek megjelenését. A műanyag korát éljük, műanyagból készült ruhákban járunk, műanyagba csomagolt és részben műanyagból készült ételeket fogyasztunk a műbőr kanapén ülve, miközben egy műanyagból készült dobozt bámulunk. Ebben a műanyag dobozban lesz látható David Attenborough ismert brit természettudós új filmje, a Kékbolygó 2. A 91 éves természetfilmcsillag néhány napja, a bemutató előtt felhívta a figyelmet a rengeteg műanyagra, amelyet az emberiség termel, és ennek következményeire. Az óceán élővilágában kimutatható ez a hatás: a halak például, amelyeket a tengerekből kifogunk és megeszünk, szintén tartalmaznak műanyagot. A világ műanyaggyártása a következő 20 évben megduplázódik, 2050-re pedig megnégyszereződik. A nagy feladat pedig az lenne, hogy a nemzetek, országok vezetőit, kik a műanyag rút kelepcéjében nyögnek, búja rá valaki, hogy csökkentsék ennek a lebomlásra képtelen anyagnak az előállítását, összegyűjtését és újrahasznosítását pedig tegyék hatékonyabbá. Vagyis a műanyag az új szén-dioxid, igyekezni kellene, hogy csökkentsük a kibocsátását. Szóval addig-addig vártam a műanyag emberek megjelenését, mígnem egyszer csak rájöttem, hogy a műanyag emberek már itt vannak. Nem hogy köztünk élnek, de mi vagyunk a műanyag emberek. Mert miben is gyökerezik a műanyagság hiperzanzásított lényegi kvintesszenciája? Hát abban, hogy az a valami, amiről szó van, nem igazi, hanem mű, fő célja pedig, hogy helyettesítsen. Nem, nem azt akarom mondani, hogy ami műanyagból készült, az csak rossz lehet, hiszen a műanyag elterjedése folytán egy rakás nyersanyagot spórolunk, és hát egyáltalán nem lenne jobb a világ, ha a számítógépes monitorokat vagy a billentyűzeteket mondjuk zempléni tölgyből faragnák. A baj inkább a fogyasztói magatartással és az azt stimuláló tömeggyártással van: a termékek élettartama pontosan be van kalibrálva, hogy egy idő után (lehetőleg minél rövidebb időn belül) újat kelljen venni. Vásárolunk, fogyasztunk és szemetet termelünk. Visszaszoríthatják a nejlonzacskók' és táskák terjesztését, betilthatják a PET-flakonokat, az emberiség nagy része viszont megszokta, hogy fogyaszt és fogyaszt. A többiek pedig, akik gazdasági vagy szociális helyzetükből kifolyólag nem tudnak annyit fogyasztani, alig váiják, hogy ők is többet fogyaszthassanak. Milyen ember már, aki nem akar fogyasztani? Fogyasztok, tehát vagyok. És ami kívül van, az van belül is: mert hasonlóan a környezetünkben lerakódó műanyaghoz és egyéb szennyeződésekhez, az emberekben is lerakódik a sok szennyeződés, nagyrészt a túlfogyasztás eredményeképpen, meg persze az elfogyasztott műanyag élelmiszerek összetételéből ldfolyólag. Ez utóbbira találták ki a civilizációs betegségek gyűjtőnevet. Szóval mi vagyunk a műanyag emberek, és be kell látni, egyre műanyagabbak leszünk. Ha nem változtatunk, teljesen elműanyagosodunk. Nem fogunk tudni lebomlani, aztán jól megnézhetjük magunkat. Ami a rostámon fennakadt SZILVÁSSY JÓZSEF Uj Duna-híd: öröm és üröm Több hónapos késéssel végre megkezdődik a komáromi új Duna-híd építése. A látványos tervet a szlovák és a magyar kormányfő jelenlétében mutatták be. Orbán Viktor fontos célként ismételte meg, hogy az EU külső határai legyenek zárva, a belsők pedig nyitva. Újat Robert Fico sem mondott. Ugyanakkor Bugár Béla és a Híd kormányzati szerepét, a szlovákiai magyarság érdekképviseletének eredményeit méltatta. Erről csupán egyetlen hazai magyar portál számolt be. Két digitális médium viszont Orbán Viktor és Menyhárt József közös fotójával is díszítette a tudósításait. Az átlátszó pártoskodásnál súlyosabb gond a szlovákiai elkerülő út ügye: a nyomvonalán vitáznak. A városfej lesztési terv szerint Nyitra irányába a Holt-Vág felett vezetne, nemrég azonban petíció indult ez ellen. Az ön- kormányzat pedig júliusról novemberre napolta el a döntést. Ha más útvonalat javasolnak, akkor újra kezdhetnék az előkészületeket. Jelenleg csak az tűnik biztosnak, hogy 2020-tól, amikorra a híd elkészül, a megyeközpont fele tartó teherforgalom is a városon keresztül dübörög majd. Elsősorban a városi és a megyei önkormányzattól, anyagi vonatkozásban pedig a közlekedésügyi minisztériumtól függ, vajon meddig. Kiútkeresés Kijevben „Az ukrán oktatási törvény okozta probléma megoldása csak az lehet, ha hatályon kívül kerül az a rész, amely súlyosan sérti a magyar nemzeti közösségjogait” - nyilatkozta többször Szijjártó Péter. A magyar külügyminiszter hozzátette, ameddig erre Kijev nem hajlandó, Budapest minden fórumon vétózni fogja Ukrajna uniós törekvéseit, Határozott fellépésének eredményeként az Európai Tanács Parlamenti Közgyűlése kész felülvizsgálni, vajon Kijev betartja-e az EU-val kötött társulási szerződés kisebbségvédelmi részét. Tiltakozik a bukaresti parlament is, amely szerint a törvény drasztikusan korlátozza az ukrajnai négyszázezres román kisebbség iskolahálózatát. .Feltűnő viszont a Kreml hallgatása, holott ez a jogszabály felszámolná csaknem a teljes ukrajnai orosz nyelvű közép- és felsőoktatási rendszert. Állítólag éppen ez a jogi norma igazi célja. Felháborító, hogy Kijev csupán óvodákban és az iskolák alsó tagozataiban engedélyezné az anyanyelvi oktatást: tízéves kortól az ukrajnai orosz, magyar és román nemzetiségű gyerekek csak ukránul tanulhatnának. Ilyen államot a sokszínű Európát egyik legfőbb értékként hirdető unió nem fogadhat be. Szájkarate a magyar fociról Bernd Storck lerepült a hullámvasúiról, de ettől semmi sem lesz köny- nyebb - ezzel a találó címmel számolt be a Nemzeti Sport a magyar labdarúgó-válogatott szövetségi kapitányának leváltásáról. Nagy a hangzavar, de a tények egyértelműek. 2013-ban Csányi Sándor, az MLSZ elnöke felkérte a világhírű belga Double Pass céget, métje fel a magyarországi futballakadémiákon zajló szakmai munkát. Elemzésük lesújtó: az utánpótlás nevelése, edzőik felkészültsége messze elmarad a mai követelményektől. Ekkor az illetékesek kiadták a jelszót: több pénz, sok új létesítmény. A társasági adóból forintmilliárdokkal kezdték tömni a csapatokat, új stadionok épülnek. Mára több az európai színvonalú létesítmény, mint a nemzetközi szintet megközelítő magyar focista-vélik sokan. Iz- land jövőre ott lesz a vb-n, holott csupán egy stadionja felel meg a FIFA követelményeinek: ötezer néző fér el benne, ha nagyobb az érdeklődés, mobil lelátókkal a duplájára növelik a kapacitást. Ehhez képest Magyar- ország a paradicsom. A semmiért már annyit keresnek a játékosok, mint a nyugat-európai középmezőnyben, mégsincs előrelépés. A miértre Bölöni László adta meg választ, aki szerint Csányi Sándort okoskodó karrieristák veszik körül. Emiatt életképes koncepciónak a nyomait sem találta a neves romániai magyar szakember. Aki leszögezte: ma egy markáns jövőképpel rendelkező szakmai igazgató megtalálása fontosabb, mint az, hogy ki legyen az új szövetségi kapitány. Ameddig az MLSZ ilyen hiteles személyt nem talál és nem támogat kellőképpen, addig a kiváló anyagi és egyéb feltételek ellenére a magyar válogatott még lejjebb csúszhat a ranglétrán. Leszámolás Kis-Kurdisztánban A hogy eltűnik az Iszlám Állam, úgy kezdhet belső viszonyainak rendezéséhez Irak. A szeptember 25-i kurd függetlenségi népszavazás pedig startpisztolyként adta meg a jelet az évek óta tartó zűrzavaros viszonyok lezárására. 2018- ban választások lesznek Irakban, és Haider al-Abadi, Irak elnöke az újraválasztásra játszik. Al-Abadi 2014- ben került hatalomra, de belső támogatója kevés van, az első alkalommal is főleg Irán és az USA egyetértésének köszönhette sikerét. Az Iszlám Állam fővárosa, Rákká október 16-i bevétele ebben a megközelítésben teljesen más megvilágításba kerül, de ez még midig csak az érem egyik oldala. Moszulnál még vállvetve küzdöttek a kurdok és az irakiak, de az iraki fegyveres erők már akkor is igyekeztek távol tartani a kurdokat a harcoktól. Az, hogy a harmadik legnagyobb várost iraki erők szabadították fel, ugyanolyan jelképes jelentőségű, mint az, hogy Rakkát, valóságos versenyfutást folytatva a szír hadsereggel, a kurdok szabadították fel Szíriában. Nálunk, Európában megszoktuk, hogy a politikusok ígérgetnek, pláne kampányban, de egy olyan régióban, ahol évek óta polgárháború dúl, ennél egy kicsit több kell. 2015-ben szinte az ország harmadát uralta az Iszlám Állam, s úgy tűnt, Moszul után Kirkuk is elesik. A teljes összeomlás szélére sodródott iraki hadsereg visszavonult, a kurdoknak viszont nem volt hova hátrálniuk, a városban a kurd lakosság volt többségben. Valóságos fővárosuknak tekintik Erbil mellett, így „visszavétele” katonailag (később gazdaságilag is) fontos volt. Kirkuk ugyanis kívül esik az ún. Kurdisztáni Autonóm Régió határain, és itt található Irak föld alatti olajkészletének tíz százaléka. így a terrorállam eltűntével Bagdadban elérkezettnek látták az időt, hogy letöijék az egyre önállóbb politikát folytató kurdok szarvát. Várható volt, hogy miután Irak katonailag rendezi sorait, erőt fog felmutatni, de több biztonsági elemző abban bízott, hogy nyílt összetűzésre nem kerül sor. Ennek ellenére a „határkiigazítás”, ami az egész ideiglenes kurd-iraki határvonal mentén megindult, Kirkuknál áldozatokat is követelt. Október 16-án az iraki erők több irányból is támadást indítottak a Kirkuk körül található ipari telepek, olajmezők, földgázterminálok ellen, betörtek magába a városba és a tőle északra található légi támaszpontra is. A helyzet egész nap zavaros volt, a Rudaw kurd hírportál és a The New York Times ellentmondásos híreket közölt. Hozzávetőleg 25 kurd és 12 iraki halálos áldozatról írt a BBC. Az, hogy Kir- . kuknál nem robbant ki ennél komolyabb összetűzés, leginkább a kurdok politikai megosztottsága, gyengébb katonai erejük számlájára írható. A kurd források árulásról írnak, a kurd elnök, Maszúd Barzáni pártja a (Demokrata Párt; KDP) fegyveresei látványosan magukra hagyták a kis- sebségben levő Hazafias Unió (PÚK) harcosait, úja a BBC. Haider al- Abadi, Irak elnöke a múlt egy eltűnő pillanatának nevezte a szeptember 25-i függetlenségi népszavazást, amelynek törvényességét eddig sem iámerte el. Al-Abadi bízik abban, hogy az iraki hatóságok hamarosan Irak egész területén érvényesíthetik autoritásukat, úja a Rudaw kurd hírportál. Október 16. így további összetűzések lehetőségét vetíti előre, Amerika pedig, két szövetségesének szembenállása miatt, a közel-keleti útvesztőben rekedhet. Mindeközben pozíciójára szemet vetett mind az egyre erősödő Irán, mind a Szíriában is beavatkozó Törökország.
