Új Szó, 2017. október (70. évfolyam, 226-251. szám)

2017-10-20 / 242. szám, péntek

4 RÉGIÓ 2017. október 20. | www.ujszo.com Magyar városokban kampányolnak Kotlebáék GULYÁS ZSUZSANNA Tizenöten voltak kíván­csiak Párkányban a Mi Szlovákiánk Néppárt (ĽSNS) kampányren­dezvényére. A szélső­jobboldali párt néhány nappal korábban Zselí- zen és Ipolyságon kam­pányolt. Zselízen ötven­fős, Ipolyságon húszfős közönségük volt. ma Kotleba pártja a 2016-os parlamenti választásokon Párkányban a szavazatok 1,6 százalékát, Zselízen 4 száza­lékát, Ipolyságon 3,3 száza­lékát kapta. A százalékarány személyekre bontva azt je­lenti, hogy a Mi Szlovákiánk Néppártnak Párkányban 74, Zselízen 126, Ipolyságon 101 támogatójavolt. A kapanyél is elsül A megyei kampányrendez­vényeiken való részvétel azt tükrözi, hogy szavazóik jelen­tős része nyíltan nem vállalja a szélsőségesek támogatását. Martin Slosiarik szociológus, a Focus ügynökség elemzője már 2015 decemberében fel­hívta a figyelmet arra, hogy az ilyen pártoknál számolni kell a rejtett szavazókkal, akiket a felmérések nem mutatnak ki, mert általában egyéb pártok szavazójaként jelölik meg magukat. Ugyanakkor nem tartotta valószínűnek, hogy a pártnak olyan tartalékai len­nének, amelyek segítségével bekerülhetne a parlamentbe. Kotleba pártja végül az ötödik legnépszerűbb pártként 8 szá­zalékos támogatottsággal ju­tott a parlamentbe. Pogácsa nem volt A párkányi kampányren­dezvényen jelen volt Milan Uhrík, a párt megyeelnök- jelöltje és Ján Kecskés is, aki képviselőként szeretne be­jutni a megyei önkormány­zatba. Uhrík csalódottan ál­lapította meg, hogy közönsé­ge „csupán” tizenöt főből áll, miközben a résztvevők egy része nem is párkányi volt. Egy ötfős társaság pöstyéni jelzésű autóval érkezett. A szervezők előzékeny mo­sollyal és készséggel terelték az érkezőket a városi műve­lődési központ kistermébe, ahol egy negyedórás csú­szással kezdődött el a közel kétórás rendezvény, amelyen nem volt kampánypogácsa, nem osztogattak pártkitűző­ket, pártlogós tollakat és lufi­kat sem. Nem volt kultúr­műsor, háttérmuzsikaként rockzene szólt. A közönség mégis lélegzet-visszafojtva hallgatta Kecskést és Uhríkot, aki kiváló szónoknak és fel­készültnek bizonyult mind­addig, amíg el nem hang­zottak a résztvevők kérdései. Az idő mint gyógyír Uhrík kissé elbizonytala­nodott, amikor egy párkányi középiskolai tanár azt kérte, vázolja fel az oktatási rend­szerrel kapcsolatos elképze­léseiket. Az elnökjelölt rö­vid hezitálás után végül Besztercebánya megyét hozta fel példaként, ahol kö­vetkezetesen kitartottak azon elképzelés mellett, hogy azokat a középiskolákat, ahol alacsony a diáklétszám, be kell zárni, tekintet nélkül arra, hogy az iskolának mekkora múltja van. Egy párkányi nyugdíjas kissé ne­heztelt amiatt, hogy kevés konkrétumot mondtak arról, miként lendítenék fel a pár­kányi régiót. Rákérdezett, miért nincs Párkányban több szakorvos, és miért kell a be­tegeknek kora hajnaltól so­rakozniuk, hogy bejussanak egy-egy szakrendelésre. Uhrík azt válaszolta, a me­gyeelnök és a megye sem tud nyomást gyakorolni a szak­orvosokra, és nem tudja arra kényszeríteni őket, hogy Párkányban nyissanak ren­delőt. Majd - hogy némileg oldja a komor hangulatot - elsütött egy nem éppen sze­rencsés poént is, miszerint a várakozás gyógyír, hiszen az idő mindent meggyógyít. Finoman riogattak A Mi Szlovákiánk Néppárt Párkányba nem hozott ko­paszra borotvált nehézfiúkat. Retorikájukat a helyhez iga­zították. Nem hozták fel a magyarkérdést, és a migrán- sokkal, illetve a „paraziták­kal” is csak finoman riogat­tak. Élesen bírálták a médiát, néhány politikust - elsősor­ban Andrej Dankot - és a kor­mányt. Központi témaként párhuzamot vontak Nyitra megye és Kotleba bezzeg­megy éje között, többször utalva arra, hogy Beszterce­bánya megyében bezzeg a kerítést is kolbászból fonják Milan Uhrík közösségi oldalán megköszönte az együttműködést azoknak, akiktől lehe­tőséget kapta ka bemutatkozásra. lassan. Hasonló forgató- könyv szerint zajlott a zselízi és az ipolysági kampányren­dezvényük is. Ipolyságon a városházán, Zselízen - Pár­kányhoz hasonlóan - a művelődési központban kampányoltak. Tiltakozott a két párt A párkányi kampánygyűlés kapcsán az MKP nemtetszé­sének adott hangot, és a Híd is úgy véli, hogy nem szabad te­ret adni az extrémizmusnak. „Ugyanakkor meggyőződé­sünk, hogy Párkányba feles­legesen jöttek. A szabadság- jogok ellen irányuló kezde­ményezéseket, támadásokat az itt élők akkor is érzékelik, ha azokat populista kijelenté­sekbe csomagolják, és ha­zugságok mögé rejtik” - kö­zölte a Híd párkányi alap­szervezete. „Tudatában va­gyunk, hogy a megyei válasz­tási kampány kellős közepén minden politikai párt a vá­lasztópolgárok bizalmát és szavazatait kéri. Mégis érthe­tetlen és megmagyarázhatat­lan, hogy a szélsőséges, ext­rém nézeteiről elhíresült Kotleba-féle párt kampány­rendezvényének a helyi művelődési ház ad otthont. A nacionalista, antiszemita né­zeteket valló politikai pártok­nak nincs helyük a városunk­ban. A rendezvény helyszíne miatt felelősség terheli nem­csak a város által fenntartott művelődési központ igazga­tóját, hanem a városvezetést is, azért, hogy engedélyezték a kampánygyűlés megtartását a helyi kultúrházban” - áll az MKP párkányi alapszerveze­tének állásfoglalásában. Úgy vélik, más városokhoz ha­sonlóan Párkányban is meg kellett volna akadályozni, hogy a Kotleba-párt városi intézményben agitáljon. Hol kaptak kosarat? „Miután a kultúrház igaz­gatójától megtudtam, hogy a Kotleba-párt termet szeretne bérelni a kultúrházban, azon­nal meghívtam az igazgatónőt az éppen esedékes tanácsülés­re, útol elmondta, hogy a párt képviselője telefonon próbált termet bérelni. A kérést az il­letékes munkatárs, arra hivat­kozva, hogy a terem foglalt, elutasította. Ez után a párt képviselője személyesen je­lent meg, hogy kiválasszon egy szabad időpontot. Ez az információ bekerült az ülés jegyzőkönyvébe is, amit szeptemberben minden kép­viselő megkapott. Mivel tör­vényes eszköz nem állt ren­delkezésünkre, nem állt mó­dunkban a rendezvényt meg­hiúsítani” — nyilatkozta la­punknak Eugen Szabó pol­gármester. Arról, hogy me­lyek azok a városok és polgár- mesterek (Nyitón Jozef Dvonč, Nagytapolcsányban Peter Baláž, Vágsellyén Jozef Belický, Nagysurányban Ma­rek Oremus, Nyitrabajnán Jo­zef Stankovský), ahol elutasí­tották a pártot, közösségi ol­dalán maga Milan Uhrík szá­molt be, és külön megköszön­te az együttműködést azok­nak, akiktől lehetőséget kap­tak a bemutatkozásra. VILLÁMINTERJÚ Hunčik Péter pszichiáter, mediátor Van veszélye annak, ha a szélsőséges pártok önkor­mányzati intézményekben - kultúrház, városháza - lehetőséget kapnak a kampányolásra? Természetesen van. Szívem szerint becsukatnék minden kultúrházat, ahol megje­lennek, de jogállamban élünk, ahol a törvények, amelyek ezt lehetővé teszik, ezekre a pártokra is vonat­koznak. Olyan pártról van szó, melynek nemcsak me­gyeelnöke van, hanem a parlamenti választásokon is nyolcszázalékos támoga­tottsággal került az országgyűlésbe. Sokkal na­gyobb hangsúlyt kellene fektetni áfelvilágosításra. Főleg a fiatalok felvilágosí­tására. Azt a látszólag pa­radox dolgot is meg kellene tenni, hogy azokat a fiata­lokat, akik vonzódnak ilyen csoportokhoz, le kellene ül­tetni, és meg kellene őket kérdezni, mi viszi őket oda. Mivel sikerül megszólíta­niuk a fiatalokat? Néhány éve készült egy ez­zel kapcsolatos felmérés. E szerint a szélsőségesekkel szimpatizáló fiatalok zö­mének szüleivel volt vagy van konfliktusa. Ókét utál­ják, velük vannak kibékít­hetetlen ellentéteik és me­nekülnek otthonról. Amikor hasonszőrűekkel találkoz­nak, akik azt mondják nekik, hogy gyertek közénk, mert itt jó lesz nektek, úgy érzik, megtalálták azt a közössé­get, ahol megértik őket. Van összefüggés a szélső­séges támogatottsága és egy település vagy régió gazdasági elmaradottsá­ga között? Az 1930-as évek első felé­ben Németországban 6 millió munkanélküli volt. Több millió ember és csa­lád volt kilátástalan hely­zetben, amikor jött egy ug­ráló, integető, gesztikuláló őrült, aki azt állította, meg lehet szüntetni ezt a hely­zetet. És valóban olyan in­tézkedéseket vezettek be, amelyekkel felszámolták a munkanélküliséget, utak és lakások épültek, és senki nem vette észre, hogy ezzel párhuzamosan a háború felé haladnak. Kotlebáék is a gazdasági és szociális bizonytalanság megszün­tetését ígérik. Emellett a vonatokban járőröző Kotleba-legénység a biz­tonság hamis illúzióját igyekszik kelteni azzal, hogy megkérdezik az uta­soktól, vigyázhatnak-e rá­juk. Azzal, hogy átvesznek bizonyos funkciókat az ál­lamtól, ők lesznek azok, akik megtestesítik magát az államhatalmat. A párt lát­ványos átalakuláson megy át. Változtattak retorikáju­kon és fellépésükön is. Ezzel az arculatváltással nem veszítik el biztos szavazóbázisukat? Nem veszítik el, mert a biz­tos bázis jól tudja, hogy ez csak egy hivatalos kommu­nikáció. Tudják, hogy ha­talomhoz csak úgy juthat­nak, ha meg tudnak szólí­tani másokat is. így lett például a Jobbikból nép­párt. Tudják, hogy a durva kommunikációra csupán az emberek 10-15 százaléka vevő. A kemény mag tudja, hogy a felszín alatt meg­marad a cigány-, a zsidó- és az idegengyűlölet. Sok em­ber a határon mozog: az erőszakot ugyan elutasítja, de határozott fellépést kö­vetel. Elsősorban ezeket a választókat akarják meg­szólítani. Nagyonfontos lenne, hogy ezekről a kér­désekről nyíltan beszéljünk. Grigorij Mesežnikov poli­tológussal és Radovan Bránik szélsőségesség­szakértővel több városban megfordultunk és tartottunk előadást a témáról, (guzsu) abbvie A vizsgálatra 2017. 10. 27-én kerül sor a bőrgyógyászati klinikákon, a nyílt napok keretén belül. Beutaló nélkül, ingyen, gyorsan és egyszerűen. térfigyelő rendszert Bővítik a LECZO ZOLTÁN Egy sikeres pályázatnak köszönhetően még idén bővítik és modernizálják a térfigyelő rendszert. NAGYKAPOS Petrikán Péter, Nagykapos polgármestere elmondta, a városban j elenleg több mint tíz kamera működik, legutóbb néhány évvel ezelőtt helyez­tek ki új berendezéseket. Egyebek mellett a Tolsztoj la­kótelepre, a Vajáni és a Kis- kaposi út kereszteződésébe, a Fő utcára, a szolgáltatások há­za közelébe szereltek fel ka­merákat. A beruházáshoz ak­kor eredetileg 12 ezer euró hozzájárulást igényeltek, de végül csak 7 ezer eurót kaptak meg. A rendszer további bő­vítéséhez a belügyminisztéri­umtól 2017-ben 15 ezer euró támogatást kaptak, melyet a város további 5 ezer euróval egészített ki. Ebből a pénzből a rendszer központi rögzítő­egységét cserélik ki, de új ka­merákat is felszerelnek. A polgármester tájékoztatása szerint a régebben kihelyezett kamerák cseréje is időszerűvé vált, ugyanis némelyik éjsza­ka már nem megfelelő minőségű képeket rögzít, és olykor a működéssel is gon­dok adódnak. A település ve­zetése ezért úgy határozott, hogy a közbeszerzési eljárás győztese a legfrekventáltabb helyekre modem berendezé­seket szerel fel, a régebbi ka­merák pedig olyan helyekre kerülnek, ahol kisebb a forga­lom, vagy ahol nincs szükség arra, hogy nagy felbontású, éjszakai képeket rögzítsenek. A polgármester szerint a te­lepülésen jó a közbiztonság, ami az állami és a városi rend­őrség hatékony együttműkö­désének is köszönhető. A mo­dernizált térfigyelő rendszer­től azt várja, hogy hatéko­nyabb legyen a bűnmege­lőzés és jobb a felderítettség. [

Next

/
Thumbnails
Contents