Új Szó, 2017. október (70. évfolyam, 226-251. szám)
2017-10-19 / 241. szám, csütörtök
www.ujszo.com | 2017. október 19. HASZNOSTANÁCS 113 Amikor ÖSSZEFOGLALÓ Egyes gyerekek számára az iskola gyerekjáték, szinte minden „magától a fejükbe megy", mások viszont eredménytelenül ülnek órák hosszat a könyvek fölött. Az utóbbiak nem feltétlenül lusták, hanem olyan fejlődési rendellenességük lehet, ami tanulási zavart okozhat, ás speciális segítségre szorulnak. Tanulási zavarnak azt a jelenséget nevezzük, amikor egy gyerek normális, átlagos oktatási körülmények között nem tud megtanulni írni, olvasni vagy számolni, ha ezeken a területeken iskolai teljesítménye jelentősen elmarad az intelligenciaszintje alapján elvárható teljesítménytől. Amikor értelmi fogyatékosokról van szó, ezt könnyen elfogadja a környezet, de amikor normál vagy átlag feletti értelmi képességekkel rendelkező gyerek nem boldogul az iskolában, mind a szülők, mind a pedagógusok értetlenül és tehetetlenül állnak a probléma előtt. Nem lusta Régebben egyszerűen csak lustának tartották az ilyen gyereket, és sokszor büntették a rossz teljesítményért. „Pedig nem a gyermek eszével vagy a szorgalmával van baj, hanem az íráshoz, olvasáshoz, számoláshoz szükséges alapfunkciók egyikének, másikának fejletlensége okoz nehézséget” - mutatott rá Gyarmathy Éva, a Magyar Tudományos Akadémia Pszichológiai Intézetének a munkatársa. Egyes gyerekeknél ugyanis bizonyos készségek az iskoláskort elérve még nem jutottak a szükséges szintre. Ez összefügghet a születés előtti, alatti vagy utáni esetleges nem a gyermek eszével van baj problémákkal, valamilyen korábban elszenvedett betegséggel, sérüléssel, de a háttérben lehetnek genetikai hibák is. Ráadásul a fejlődési zavarok rendszerint örökletesek. Vagyis ha a szülő diszlexiás, számolnia kell azzal, hogy gyermeke is az lesz. „Az írás, olvasás, számolás a különböző képességek és készségek együttműködését kívánja. A szemmozgás és a kéz finommozgásának összehangolása csak egyik, bár igen fontos része a teljesítménynek. A gyermeknek össze kell egyeztetni a hang akusztikus képét a betű vagy szám vizuális képével is, és kezének finom mozdulataival megjeleníteni mindezen működések eredményeképpen a betűket, szavakat, mondatokat, számtani műveleteket. Bármely ponton fellépő nehézség az egész teljesítményt bizonytalanná teheti” - részletezte Gyarmathy Éva. Ha időben felismerik a problémát, megfelelő fejlesztéssel korrigálható, és nem kell a gyermeknek évekig iskolai nehézségekkel küzdenie. Diszlexia ós diszgráfia A leggyakoribb fejlődési zavarnak a diszlexia és a diszgráfia, illetve a figyelem- és a viselkedészavar számít. A mai gyerekek nagyon okosak, sokan már kétéves korukban táblagépen játszanak, rengeteg információt kapnak, de keveset rajzolnak. Pedig a rajzolás fontos, mert nem mindegy, hogy a pici gyermekek hogyan mozgatják a kezüket. Ujjaikkal nagyon jól tudják indítani a játékokat és a programokat, de nem rajzolnak, a finommozgások nem megfelelően fejlődnek, amiből grafomotoros, később pedig diszgráfiás problémák alakulhatnak ki. Ha ezt időben észleljük, a gyerekek könnyen fej- leszthetőek, hiszen a diszgráfiát már óvodás korban észre lehet venni. Ha egy gyerek nem akar rajzolni, meg kell vizsgálni, hogy miért, mert a kisgyereknek ez a legtermészetesebb tevékenysége. Az olvasási nehézségek visszavezethetők hallás- és látásproblémákra. Mindezt alaposan ki kell vizsgálni, hogy nincs- e valamilyen szervi rendellenesség. Sok a figyelemzavaros gyerek is, akik nehezen tudnak hosszabb időt egy tevékenységgel eltöltetni, szétszórtak, képtelenek összponto- sitani. A statisztikák szerint több fiú, mint lány küzd valamilyen fejlődési rendellenességgel. Léteznek úgynevezett pszeudozavarok is, amikor a tanulási zavarként észlelt problémát a szülők vagy az iskola idézik elő: ez a gyerek reakciója a túl nagy elvárásokra és megterhelésre. Egy- egy tanártól való óriási félelem is idézhet elő pszeudodiszlexiát. Híres diszlexiások A tanulási zavarral küszködök is lehetnek sikeresek, sőt több géniusz is diszlexiás volt. Közéjük tartozik: Bill Gates, Leonardo da Vinci, Albert Einstein, Walt Disney, Pablo Picasso, a ma is élők közül Johny Depp, Jamie Oliver. Ugyanakkor nem minden tanulási zavarral küszködőbői lesz zseni, ennek semmi köze az intelligenciához. TÜNETEK, AMELYEKRE ODA KELL FIGYELNI Már az óvodáskorban felfigyelhet a környezet a gyermek hiányosságaira. A megfigyelések alapján következtetni lehet arra, mely képességeit tanácsos fejleszteni. 1 Rendezetlen, bizonytalan mozgás - egyensúly-, térorientációs és testsémaproblémákra utal Kialakulatlan lateralitás - testséma- és térorientációs zavar feltételezhető. (A lateralitás a test egyik felének az ellenkező oldali testrészekkel szembeni előnyben részesítését, jobb teljesítőképességet jelent.) A gyermek nem tudja követni a mozgásokra vonatkozó utasításokat, még akkor sem, ha bemutatják neki valószínűleg testséma- és térorientációs zavarral küszködik, illetve elmaradás van a nagy mozgások szintjében. Figyelmetlenség - belső rendezetlenség, az egymásutániság felfogásának a nehézsége, elterelhetőség jellemzi, ami összefüggésben lehet az egyensúlyrendszer gyengeségével Rossz ceruzafogás - valószínűsíthető a testsémazavar és a finommozgási nehézségek. Kusza rajzok, elmaradott rajzszint, a rajzolás elutasítása - térorientációs zavarokra és a finommozgás fejletlenségére utal. (sza) Artikulációs problémák- beszédhang- megkülönböztetési nehézségek, sorbarendezési problémák várhatóak. A leggyakoribb tanulási zavarok Diszlexia ós diszgráfia Az olvasás és írás nehézségét diszlexiának nevezik. Diszlexiás az a gyermek, aki jó értelmi képességgel rendelkezik, azonban az iskolában a megszokott idő alatt és az ott szokásos gyakorlás mellett nem tanul meg olvasni. Az olvasás, az írás és a helyesírás zavarai (diszlexia, diszgráfa) szorosan összetartoznak, ugyanis olyan képességek fejletlenségére utalnak, amelyek az írott szókép felismeréséhez, a szókép elemei (betűk) közötti kapcsolatok (sorrendiség) percepciójához, illetve a szókép írott megjelenítéséhez szükségesek. Az írás zavarai nem a külalakra, hanem a szótest felépítésére vonatkoznak. Tünetek: betütévesztések, felesleges betűk, szótagok betoldása, betűk, szótagok kihagyása, szótagcserék, hibás kombinációk, a hosszabb szavakat sokszor az érthetetlenségig eltorzítják, a betűk sorrendjének, az olvasás irányának a felcserélése, a szövegértés zavara, az olvasás tempója is nagyon lassú, elmarad az iskolai követelményektől, rossz ceruzafogás, görcsös, rossz vonalvezetés, a hosszú és rövid magánhangzókat, mássalhangzókat nem érzékelik, ezek jelölése számukra nehéz, gyenge a helyesírásuk és a fogalmazásuk. A diszlexiás gyerekek egy részénél a viselkedésükkel is van probléma, túlságosan gyermetegek, játékosak, a figyelmük csapongó, a tanulásban nem kitartóak. Az iskolai kudarcok tovább növelik a nyugtalanságukat. Egyesek ezt bohóckodással próbálják áthidalni. A tartós kudarcok másodlagosan pszichés problémákat okozhatnak a gyermeknél, ezért fontos a logopédiai és a speciális pedagógiai terápia mellett a pszichológus segítsége is. Diszkalkuiia A számolási gyengeség kevésbé ismert, mint a diszlexia. A diszkalkuiia azt jelenti, hogy a gyereknek alapvetően hiányosak és hibásak az elképzelései a számokról, mennyiségekről és a matematikai műveletekről. A hibák számok felcserélésében, nagyságrendek tévesztésében, számok megfordításában és egy sor más, jellegzetes módon mutatkoznak meg. Ezek a hibák azonban valójában csak az eredetileg meglévő és az átlagostól eltérő érzékelésben, információfeldolgozásban, és az ehhez kapcsolódó akaratlan figyelmetlenségből fakadnak. Tünetek: a gyereknek feltűnően sok időre van szüksége a számolási feladatokhoz, és nagyon hamar kimerül ezek megoldása közben. A mennyiségeket, számokat, nagyságokat, formákat és a távolságokat hibásan, rosszul ítéli meg. A matematikai műveletekjeleit-plusz, mínusz, szorzás stb. - nem mindig ismeri fel, illetve felcseréli őket. Számjegyeket kihagy. Nehézségei vannak a számsorok folytatásával. Fejszámoláskor nem tudja megjegyezni a közbülső eredményeket. A szorzótábla megtanulásával komoly nehézségei vannak. A másoláskor sokszor hibázik a számok leírásánál. Figyelemzavar ós hiperaktivitás Szociálisan elfogadhatatlan, másokat zavaró viselkedés jellemzi. A gyermek nem tud a feladatnál maradni, elkalandozik, legtöbbször nem tudja befejezni azt. Nehézséget okoz számára a munka megszervezése. Gyakran tűnik úgy, hogy nem figyel, vagy nem hallotta, mit mondtak neki. Munkája általában rendetlen, hanyag. Képtelen megvárni, hogy felszólítsák, nem tudja kivárni a sorát. Az instrukciót nem tudja végigkövetni, félbeszakítja a tanárt az órán, bekiabál. Képtelen ülve maradni, mindig babrál, bármit leejt stb. A tünetek száma és mértéke életkor- ilag változhat. Egyeseknél dührohamok, alacsony tűrőképesség és önértékelés is megfigyelhető. A szakemberek számukra személyre szabott, családdal együtt abszolválható viselkedésterápiát, mozgásfejlesztést és pszichodrámát javasolnak. ADHD A figyelemhiányos hiperaktivitás- zavar (ADHD) neurológiai természetű fejlődési rendellenesség, melynek vezető tünete a figyelemzavar, kísérő tünetei a hiperaktivitás, feledékenység, gyenge impulzuskontroll. Ez ma az egyik leggyakrabban diagnosztizált és az egyik legvitatottabb gyermekkori pszichiátriai betegség. A rendellenesség elsősorban genetikai okokra vezethető vissza, de okozhatj a az anya terhesség alatti alkoholfogyasztása, aktív vagy passzív dohányzása, magas ólom- szint a szervezetében, a koraszü- löttség, alacsony testtömeg születéskor, az agy homloki részének a sérülése születéskor. (sza) A diagnózis felállítása A pontos diagnózis megfogalmazása előtt a gyereket alapos pszichológiai vizsgálatnak kell alávetni. Elsősorban meg kell vizsgálni az intellektusát, mely két részből áll. Az első rész verbális - ide a kommunikációs képességek tartoznak. A másik rész nonverbális - ide tartoznak a szemléltető készségek. Ha a pszichológus megállapítja, hogy valami nincs rendben, a gyereket további tesztelésre küldik a speciális pedagógushoz, aki részletesen megvizsgálja, mely konkrét részkészségek okoznak problémát. Utána felállítják a diagnózist, és a speciális pedagógus kidolgozza a tréningtervet. A tervszerűen kialakított terápia kiegészítéseként általánosan fejlesztő játékokra és tevékenységekre is szükség van. Általánosan fejlesztő hatású például az origami, a tangram és a kirakós játékok, a mozaik, a labirintusok, a számösszekötős játékok, a társasjátékok, a kártyajátékok, a szókitalálós játék, a mese, a vers, az ének, a rajz, az agyagozás, a bábozás stb. (sza) JÖVÖ HETI TÉMÁNK: HALOTTAK NAPJA ■ HOGYAN KEZELJÜK A GYÁSZT, KIHEZ FORDULHATUNK SEGÍTSÉGÉRT
