Új Szó, 2017. október (70. évfolyam, 226-251. szám)

2017-10-19 / 241. szám, csütörtök

Díszkert WWW.UJSZO.COM ■ UJSZO(®UJSZO.COM Miután a kertet elkerítettük, a szintkülönbségeket meghatároztuk, a szükséges lépcsőket, támfalakat megépítettük, a megtervezett és kialakított tereket növényekkel, gyeppel vagy kővel, kaviccsal vagy sziklával egészíthetjük ki, hogy megkönnyítse a közlekedést és kapcsolatot teremtsen az építmények és a növényekkel beültetett terek között. A terméskőből készült burko­latok időtálló- ak, és szinte mindenhová illenek. Mé­retre fűrészelve vagy meg­munkálás nélkül kerülnek forgalomba. A mészkő-, a homokkő-, a palakő- és grá­nitlapokat viszonylag gyak­ran alkalmazzák különféle burkolatok készítésére. Az anyag tartóssága, fagyálló­sága, valamint felületstruk­túrája (ez játszik szerepet abban, hogy a kőlap gyor­sabban elmohásodik, illet­ve nedves időben síkossá válik) a legfontosabb, amit figyelembe kell vennünk. A lapok vastagsága nagy­ságuktól függően 50-75 mm lehet. Normális kerti talajon (könnyű, homokos vályog) a lapokat mosott kavicsból vagy más hasonló szemcsés anyagból készí­tett 75 mm vastag alapra fektetjük, amelyre homo­kot rétegezünk. Ha a lapok elég súlyosak, közvetlenül a talajra rétegezett homokra is helyezhetjük. A hézago­kat cement és homok 1:1 arányú száraz keverékével töltjük ki. Szép látványt nyúj­tanak a burkolólapok közé ültetett növények. Akkor ér­jük el a legnagyobb hatást, ha egyetlen növényfajt al­kalmazunk. Ha a kőlapokat növényekkel kombináljuk, az korlátozza a burkolt felü­let használhatóságát. A nö­vényeknek szánt hézagokat gondosan meg kell tervez­nünk, ha a burkolat hatását fokozni és nem csökkenteni akarjuk. Meg kell említenünk a grá­nit kockakő burkolatot, amit többek között virágágy, ala­csony élősövények szegélye­zésére használhatunk. A koc­kaköveket szoros kötésben 100 mm vastag tömörített kavics vagy zúzalékalapra terített 1:3 arányú cement­homok keverékbe rakjuk. Ezzel a keverékkel töltsük ki a fugákat is, majd a felületet fi­noman öntözzük meg, hogy a beton megkössön. LÁCY BURKOLATOK A kemény kövezeten és a növényekkel vagy gyeppel benőtt talajon kívül léteznek úgynevezett lágy burkola­tok is. Ezeken könnyebb a járás, és lényegesen keve­sebb gondozást igényelnek, mint a növényzet borította felületek, olcsón előállítha- tók, és a kis kertekbe igen alkalmasak. Lágy burkolatok rendszerint mosott gyöngy­kavicsból vagy kőzúzalékből készülnek. Gyöngykavicsnak nevezzük a bányából vagy folyóból nyert apró kőtör­meléket, amit a víz gömbö­lyűre koptatott. A zúzalék természetes sziklakőzetek aprítás útján előállított éles, apró törme­léke. Mind a gyöngykavics, mind a zúzalék aszerint vál­tozik, hogy milyen kőzetből származik. Ideális megoldás olyan kis területeken, ahová kevés növényt akarunk ül­tetni, ám szeretnénk, hogy környezetük ápolt legyen. Vidéki, elővárosi vagy szűk városi kertekben jól alkal­mazható. A lágy burkolatot szilárd szegéllyel kell ellát­nunk, mert hajlamosak a szétnyomódásra. Kerti utakat (járdákat) 20 mm vastag rétegben bur­kolhatjuk vele, esetleg hen­gerrel tömöríthetjük 75 mm vastagságú rostált kavicsré­tegre. Enélkül a járás nehéz­kes rajta. A felső réteget min­den nyáron ki kell igazítani, hogy megőrizze formáját. A gyöngykavicsot és a zú­zalékot egyre gyakrabban ültetőközegként használ­ják. Az alap kialakítása a ta­laj típusától függ. Ha a talaj meszes vagy kavicsos, 20 mm vastagságú gyöngyka­vicsot vagy zúzalékréteget közvetlenül a talajra terít­jük, és ebbe ültetjük a nö­vényeket. Ha a talaj erősen homokos vagy agyagos, a gyöngykavics vagy a zú­zalék alá 75 mm vastagon rostált kavicsot szórunk. Ez­után a két rétegen át göd­röt vájunk, hogy növénye­ink könnyebben gyökeret ereszthessenek. Bizonyos idő után a felső rétegek­ben is képződik némi talaj, s ekkor már közvetlenül a gyöngykavicsba vagy a zú­zalékba is ültethetünk. NÉHÁNY GONDOLAT A SZIKLÁRÓL A sziklák megfelelő elhe­lyezésének alapfeltétele, hogy természetes benyo­mást keltsenek, azaz úgy nézzenek ki, mintha ter­mészetes sziklatömb részei lennének, amely a szél és az erózió hatására bukkant a felszínre. A „kibúvás" helyét ültetjük körül például hegyi növényekkel. A sziklacso­portokat gyakran vízzel is összekapcsolják. Mindket­tő igen vonzó, de giccses is lehet, ha nem elég egy­szerű. A természetes hatás nem csupán a sziklatömbök elrendezésétől, hanem a kőzettől is függ. Lehetőleg az adott környezethez iga­zodjunk. Törekedjünk arra, hogy a sziklaegyüttes minél hitelesebb legyen. AZ ALAPANYAGOK TÁRSÍTÁSA A különböző burkolóanya­gok jó társítása és az idege­sítő összevisszaság között igencsak szűk a határ. Ha maradt néhány burkolóla­punk vagy kockakövünk, igyekezzünk mindegyikből a lehető legnagyobb felü­letet kialakítani, és úgy kap­csoljuk őket egymáshoz, hogy ne legyen közöttük éles átmenet. A bemutatott anyagokból, esetleg megfelelő társításuk­kal - összhangban az adott tér többi elemével - harmo­nikus és szép felületet, bur­kolatot alakíthatunk ki. Kósa Karoly kertépítő mérnök O KERTesUDVAR 2017. október

Next

/
Thumbnails
Contents