Új Szó, 2017. október (70. évfolyam, 226-251. szám)

2017-10-18 / 240. szám, szerda

121 DUNA, VÁG, GARAM ÉS IPOLY MENTE 2017. október 18. | www.ujszo.com Édes Fesztivál Nyitrán Pénteken kezdődik és vasárnapig tart a nemzetközi Édes Fesztivál a Mlyny Galériában. NYITRA A közkedvelt fesztivált ötödik alkalommal rendezik meg, nem­csak hagyományos kóstolókkal, csokoládé- és kávékóstolóval ké­szülnek a szervezők, hanem új­donságokkal is. Ott lesznek a foodbloggerek, ReBarbora, Lucia Súkeníková (Moje jedlo), Viktor Kümo (Deli­katesy) és sokan mások is, vala­mint Adriana Poláková, az ismert bemondó és cukrász, a magyaror­szági Ékes-Édes mézeskalácsosai, akik népi motívumokkal díszítik a mézeskalácsot. Az Édes Fesztivál a csokolá­déművészet nemzetközi csapatát is felvonultatja. Ott lesz a francia Emmanuel Hamon, a hazai Karol Stýblo és Peter Ďuraj, valamint a cseh Július Fulop, akik csokoládé­szobrokat, desszerteket, ízletes pralinékat készítenek. A legjobb barista és a Junior chocolatier cí­mért küzdenek meg a versenyzők. Érdekes előadások lesznek a kü­lönféle kávékról, csokoládékról és más finomságokról. (PR) A Kuttyomfitty Társulat ezúttal Az eltáncolt cipellők című darabját hozza el Komáromba (Képarchívum) Szombaton indul a Folksuli újabb évfolyama liVJnLuk'iul Október 21-én, szombaton in­dul a Folksuli újabb évfolyama a Rév - Magyar Kultúra Házában, ahová havi rendszerességgel vár­ják a népzene, a néptánc, a népi já­tékok iránt érdeklődő gyerekeket és felnőtteket. „Kiváló családi programot kí­nálunk, minden alkalommal van kézműves-foglalkozás, tánc- és hangszeres oktatás, táncház gye­rekeknek és felnőtteknek—mondta Fekete Gábor szervező. - A szülők a nagyobb testvérrel együtt hozzák a sokszor alig tipegő kicsiket is, akik számára természetessé válik ez a közeg, fokozatosan kapcso­lódnak be a játékba, a foglalkozá­sokba.” Néhány éve a Folksuli ál­landó vendége a Horsa István ve­zette Ördöngős Népzenetanoda,' amelynek növendékei rendszere­sen adnak koncertet is. „Tavaly vezettük be, hogy a fiatal zeneka­rok mellé meghívjuk a »nagy öre­geket« is, például Moldvából, Ma- gyarpalatkáról - mutatott rá Feke­te Gábor. - A hagyományőrzők és hagyománytisztelők találkozói ezek a délutánok, esték.” A szombati Folksuli 15 órakor kezdődik, a kézműves-foglalko­zásokat ezúttal Mórocz Ildikó tartja, itt lesznek az Ördöngős Népzenetanoda növendékei, a Kuttyomfitty Társulat Az eltán­colt cipellők című darabját hozza el, majd a társulat tagjai, Dobsa Tamás és Dobsa Fodor Mónika meg is táncoltatja a gyerekeket. Az eltáncolt cipellők mesés utazás a táncok világába, illetve táncos utazás a mesék világába, amelyből megtudhatjuk, hová jár éjjelente a királylány, és hogyan küzd meg a tánc ördöge, Tancika és Jankó, a fortélyos suszterlegény a király­lány kezéért. Az esti táncházban Horsa István és Bandája húzza a talpalávalót, a táncokat pedig Hégli Máté tanítja. (vkm, PR) folksuli Wt : \r ŠaÉmŕ'. ...^ ^ jÄ,­Népzenetanítás ImK Játszóház Gyerekszínház Táncház RÉV MAGYAR HÁZ, Pevnostný rad 142, Komárom vw.rev.sk «U, v oá­Miczi grófnő botlatóköve VRABEC MÁRIA A háború előtt mintegy 6000 zsidó ólt Nyitrán, 3670 főt hurcoltak el, mára alig hatvanan maradtak. NYITRA Botlatókövet helyeztek el az Árpássy-Gerstl család zobori háza előtt. A macskakövön réztábla em­lékeztet az Auschwitzban meghalt Miczi grófilőre. Abalehotai Árpássy Gerstl Mária 1887-ben született, egész életét Nyitrán töltötte, de a deportálások idején Németországban tartózko­dott, onnan hurcolták el. A család villája a bécsi szecesszió egyik szlo­vákiai remeke, ma műemlék. A német származású Gerstl Má­tyás József az 1600-as évek végén szerzett érdemeiért 1715-ben Ar- pássy névvel magyar nemességet nyert. Mátyás József ekkor a pozso­nyi királyi harmincad adminisztrá­tora, majd Sopron vármegye hites törvényszéki szakértője volt. Le­származottja, Árpássy Imre az 1910- es években a Nyitrai Hitelbank ve­zérigazgatója volt, és „régi magyar nemességének épségben tartásával, abalehotai előnév használatában megerősíttetett”. Az ő lánya volt Mária, először strahlenfelsi dr. Do­mény Pál tábornok-orvos, majd Egon von Kulterer tüzérőmagy neje, akit 54 évesen ért a halál az ausch­witzi koncentrációs táborban. Az ő emlékét őrzi mostantól a családi vil­la előtti úton az a botlatókő, amelyet úgy, mint a világ más városaiban, Nyitrán is Gunter Demnig német művész, az ötlet kezdeményezője helyezett el. Áz első réztáblával ellátott macs­kaköveket 1995-ben helyezte el Kölnben, és az akció híre hamarosan elterjedt egész Európában. Magyar- országon 2007 áprilisában helyezte el az első botlatókövet Gunter Dem­nig, Szlovákia 2012-ben csatlako­. WKm jHMHI ■ ' Abalehotai Árpássy Gerstl Máriát 54 évesen ért a halál az auschwitzi kon­centrációstáborban (Képarchívum) zott a kezdeményezéshez. Azóta Besztercebányán, Eperjesen és már Komáromban is vannak botlatókö- vek, többnyire a haláltáborokba hur­colt áldozatok háza előtt, vagy ha ez nem lehetséges, akkor a sétálóutcán. Nyitón Árpássy Gerstl Mária botlatóköve az első, holott a város­ból 3760 zsidót hurcoltak el. A há­ború előtt több mint hatezer zsidó élt Nyitrán, a város lakosságának har­madát alkották, ma annyian sincse­nek, hogy eltemethessék a halotta­kat, a vallási előírások szerint más­honnan kell férfiakat hívni. A helyi zsidó hitközségnek mintegy hatvan tagja van, többnyire idős emberek. Nyitrán ez az első botlatókő Jubilált a Mentálisan Sérültekért Egyesület párkányi szervezete GULYÁSZSUZSANNA A mentálisan sóriilt fiatalokat és családjukat segítő társu­lásnak Párkányban 25 tagja van. Fő céljuk a fogyatékkal ólő gyerekek ós családjuk erkölcsi támogatása ós a fiatalok integrációja. 12332231 Húsz éve működik Párkányban a Mentálisan Sérültekért Egyesület. A jubileum alkalmából rendezett ün­nepségen jelen voltak az Értelmi Fo­gyatékossággal Élők és Segítőik Or­szágos Érdekvédelmi Szövetségé­nek (ÉFOÉSZ) magyarországi kép­viselői is. „A fogyatékkal élőket a társada­lom nehezen fogadja be. Régebben az iskolalátogatás alól is fel voltak mentve, pedig ők is fejleszthetők, csak nagyobb figyelemre van szük­ségük” - mondta Szűcs Teréz, a pár­kányi egyesület elnöke. Úgy véli, a mentálisan sérült fiatalok társadalmi integrációját már az óvodában el kellene kezdeni. A fia Down- szindrómával született, de a környé­ken nem találtak olyan intézményt, amely befogadta volna. „Most a tör­vény kötelezővé teszi az iskolaláto­gatást a mentálisan sérült gyerekek­nek is, amit az integráció miatt na­gyon fontosnak tartok” - mondta Szűcs Teréz. A kötelező iskolaláto­gatás után azonban a fiatalok élettere beszűkül, elveszítik kapcsolatukat társaikkal és a társadalommal is. „Ezért hoztuk létre a párkányi szer­vezetet, ahol a tagok hetente kétszer találkozhatnak” - tette hozzá. Rendszeresen szerveznek kirán­dulásokat, táborokat, és versenyeken is részt vesznek. „A szánalom és együttérzés helyett szeretnénk igazi segítséget kapni. Hiszen öt perc őszinte segítség többet ér, mint egy óra együttérzés” — foglalta össze tö­rekvéseik lényegét a párkányi szer­vezet elnöke. 2008-tól saját klubhelyiségük is van (A szerző felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents