Új Szó, 2017. október (70. évfolyam, 226-251. szám)
2017-10-18 / 240. szám, szerda
4 I KÜLFÖLD 2017. október 18.1 www.ujszo.com RÖVIDEN Amerikai légi csapás a dzsihádistákra Elesett az iszlamisták fővárosa Az Iszlám Állam elvesztette központját - az iraki erők visszavették a jazidik fellegvárát Aden. Az Iszlám Állam terrorszervezet számos dzsihádistájá- val végeztek két kiképző táborra mért amerikai légi csapások Jemenben - közölte a Pentagon. A délnyugat-jemeni al-Bajda tartományban található két táborban IÁ-s újoncokat képeztek ki AK-47-es gépkarabélyok, gépfegyverek és rakétahajtású gránátvetők használatára. Az Irakban és Szíriában súlyos vereségeket szenvedő Iszlám Állam már a két országban korábban uralt területeik töredékére szorult vissza. A terrorszervezet azonban beszivárgott több országba, például Afganisztánba, Líbiába és Jemenbe. (MTI) Meggyilkoltak egy máltai újságírónőt Vallatta. Meggyilkoltak egy népszerű újságírónőt Máltán. Az oknyomozó újságírónővel - aki korábban korrupcióval vádolta Joseph Muscat kormányfőt és feleségét- célzott merényletben végeztek a szigetállam északi részén. Az 53 éves Daphne Cam- ana Galiziát az autójába rejtett pokolgéppel gyilkolták meg— közölte a máltai kormányfő, elismerve, az újságírónő több alkalommal bírálta őt. Galizia egyik nagy port kavart írásában arról cikkezett, a 2016 áprilisában kirobbant oífshore-botrány alapjául szolgáló Panama-iratokban megneveztek egy olyan céget is, amely a miniszterelnök felesége tulajdonában áll, s a gyanú szerint titkos számlákon kenőpénzeket rejtett el. (MTI) Pokolgép végzett két török katonával Ankara. A szakadárKurdisztáni Munkáspárt (PKK) terrorszervezet pokolgépe két török katonával végzett az észak-iraki Záb térségében - közölte a török haderő. Az incidensben további két katona megsebesült, egyikük súlyosan. A detonáció után a török légierő nyolc szeparatistát „ártalmatlanított” a környéken. Hétfőn ugyanazon a vidéken két másik török katona is meghalt, további három pedig megsérült egy robbantást követő összecsapásban. A PKK 1984 óta folytat fegyveres felkelést Délkelet- Törökországban a kurd kisebbség által lakott területek függetlenségéért. (MTI) Véres tálib támadás Afganisztánban Kabul. Tálibok megtámadtak egy rendőrségi kiképzőközpontot a kelet-afganisztáni Paktia tartomány székhelyén, Gardíz- ban, legalább 21 rendőr és 20 civil vesztette életét, és 48 egyenruhás, ill. 110 polgári személy sebesült meg - részletezte Murad Ali Murad afgán belügyminiszter-helyettes. A Kabultól 100 km-re található kiképzőközpontot hat szélsőséges és egy öngyilkos merénylő rohamozta meg. Paktia a tálibok egyik fellegvárának számít. (MTI) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Rakka/Bagdad. Az Egyesült Államok által támogatott szíriai milíciák teljesen visszafoglalták Rakkát, az Iszlám Állam fővárosát a dzsihádista szervezettől. A kurd és arab milíciák alkotta Szíriai Demokratikus Erők (SZDE) - amelyet az amerikai vezetésű nemzetközi koalíció támogat - június óta támadják a dzsihádistákat a kelet- szíriai Rakkában. Az SZDE legnagyobb tagmilíciája, a kurd Népvédelmi Egységek (YPG) tegnap kitűzte zászlaját a rakkai stadion felett, amely azon kevés létesítmények egyike volt a városban, amelyet a dzsihádisták még ellenőrzésük alatt tartottak. A stadionban is befejeződtek a harcok, az épületet és a sportpálya talaját azonban egyelőre nem tudták megtisztítani az aknáktól. A dzsihádisták másik, sokáig tartott bástyája a kórház volt a városban. Az Ás-Sark Al- Auszat pánarab napilap arról számolt be, hogy az Iszlám Állam oldalán Rakkában harcoló külföldi zsoldosok megadták magukat. Az Iszlám Állammal kötött megállapodással összhangban még vasárnap 275 szíriai dzsihádista távozott a városból. A dzsihádisták által 2014-ben elfoglalt Rákká visszafoglalása mérföldkő lesz a szélsőséges szervezet által kikiáltott kalifátus felszámolásának folyamatában. Az Iszlám Állam iraki fellegvárából, Moszulból már kisöpörték a szervezetet. Azonban nincs oka felhőtlen örömre, mert időközben a kurdok és az iraki haderő között harcok kezdődtek. Az iraki erők tegnap bejelentették, hogy visszavették a kurdoktól a jazidik fellegvárát, a Moszultól 100 kilométerre nyugatra fekvő Szin- dzsárt. Az Irak északnyugati részén fekvő várost (Ninive tartomány) harc nélkül sikerült visszafoglalniuk a kormányerőkkel szövetséges milíciáknak, miután a pesmergák (kurd harcosok) hajnalban kivonultak. Ezzel párhuzamosan az iraki kormányerők ellenőrzésük alá vontak két határellenőrző pontot az iráni határon a kurd autonóm régióhoz tartozó Szu- leimáníja tartományban. Az iraki hadsereg semmiféle ellenállással nem szembesült a pesmergák részéről. E határátkelőket korábban Irán lezárta a Bagdaddal egyetértésben. Az iraki haderő Haider al-Abádi miniszterelnök parancsára hétfőn offenzívát indított a vitatott hovatartozású Kirkuk tartományban. A kormányfő utasította a hadsereget, hogy foglalja vissza a pesmergák által az Iszlám Államtól megszerzett területeket. Az iraki alakulatok a kurdoktól hétfőn visszavett Kirkuk mellett összecsaptak az Iszlám Állam egységeivel. A kirkuki konfliktus előzménye, hogy bár az olajban gazdag tartomány nem része az iraki kurd autonóm területnek, ott is megtartották a szeptember 25-i kurd függetlenségi népszavazást. Az iraki kormány válaszul a népszavazásra számos gazdasági és jogi szankciót hozott, hogy elszigetelje a kurd területeket. Kirkuk kormányzóság bizonyos térségeit az Iszlám Államtól foglalták el a kurdok, és bagdadi nyomásra sem voltak hajlandók megválni tőlük. Bár Bagdad és Erbíl (a kurd főváros) is párbeszédet sürgetett az egyre csak mérgesedő konfliktus rendezésére, a helyzet addig fajult, hogy az iraki kormány végül erővel vette vissza a területeket. Az iraki kurd erőket és az iraki hadsereget is egyaránt kiképző és támogató Egyesült Államok többször óva intett a helyzet eszkalálódásától, mivel a konfliktus kirobbanása Erbíl és Bagdad között elvonná a figyelmet a közös ellenségről, az Iszlám Államról, és tovább destabilizálná az országot. Az iraki arabok többségükben síiták, a nem arab kurdok többsége szunnita muzulmán. Lemondott az osztrák kormány, Kurz tárgyalhat Az osztrák kormány tegnap benyújtotta lemondását Alexander Van der Bellen államfőnek. Az elnök pénteken várhatóan a választásokon a legtöbb voksot szerző, konzervatív Osztrák Néppárt (ÖVP) elnökét, a 31 éves Sebastian Kurzot bízza meg kormányalakítással. Bócs. Az osztrák kormány lemondása formalitás, Van der Bellen a hagyományoknak megfelelően felkérte Christian Kém kancellár kabinetjét arra, hogy ügyvezetőként lássa el feladatát az új kormány megalakulásáig. Az osztrák államfő azt ígérte, hogy alaposan megvizsgálja a leendő kormány politikai céljait és személyi javaslatait. Van der Bellen szerint az európai alapértékeknek kell iránytűként szolgálniuk a jövőre nézve. A politikus leszögezte: ügyelni fog rá, hogy a kormányalakítás során Ausztria és népe érdeke elsőbbséget élvezzen a pártok taktikázásával szemben. Eközben Heinz-Christian Strache pártelnök az Osztrák Szabadságpártnak (FPÖ) követelte a belügyminiszteri posztot. Strache ezt azzal indokolta, hogy az FPÖ az egyetlen párt, amely kiemelt figyelmet fordít a biztonsági kérdésekre. A leendő kancellár elsőként várhatóan a néppártjától jobbra álló Szabadságpárttal folytat tárgyalásokat, megfigyelők szerint a két politikai szubjektum már péntek előtt megkezdi egyeztetéseit. Mindazonáltal egyelőre nem lehet biztosra venni, hogy az új koalíciót ez a két párt alkotja majd. Kurz a választás után úgy nyilatkozott, megváija annak hivatalos végeredményét, és csak azt követően kezd érdemi tárgyalásokat a lehetséges partnerekkel. Mind ő, mind a választásokon másodikként és harmadikként befutó Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) és FPÖ vezetője jelezte, hogy készek egymással tárgyalni. Legfrissebb adatok szerint a vasárnapi választásokon a Kurz vezette néppárt (ÖVP) a szavazatok 31,6 százalékát (62 képviselője lesz a parlamentben), az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) a 26,9 százalékát (52 képviselő), az FPÖ pedig a 26 százalékát (51 képviselő) szerezte meg. Eldőlt az utolsó nyitott kérdés is: a Zöldek nem maradnak benn a parlamentben, mert már bizonyos, hogy eredményük nem érte el a 4 százalékos bejutási küszöböt. Még két kisebb párt kerül a 183 fős törvényhozásba, a liberális NEOS (10 képviselő) és a szintén zöld színezetű Pilz Listája (8 mandátum). Ők már jelezték, hogy ellenzéki szerepre készülnek. A választási részvétel megközelítette a 80 %-ot. (MTI) Barcelonában tiltakoztak Madrid kemény fellépése ellen. A spanyol központi büntetőbíróság elrendelte két katalán szeparatista vezető vizsgálati őrizetét, akiket zendüléssel gyanúsítanak. A hatóság szerint Jordi Sánchez, a Katalán Nemzetgyűlés elnöke, valamint Jordi Cuixart, az Ómnium Cultural civil politikai szervezetvezetője kulcsfontosságú szerepet játszott az október 1-jén megtartott katalán függetlenségi népszavazás megszervezésében, amelyet Madrid illegálisnak tekint. A katalán kormány szóvivője e lépést a spanyol állam provokációjának nevezte. Tegnap alkotmányellenesnek ítélte és megsemmisítette a függetlenségi referendumról szóló törvényt az alkotmánybíróság. (TASR/ap) Brexit: gyorsítani kellene Brüsszel. Fel kell gyorsítani az Egyesült Királyság európai uniós kilépésének feltételeiről folytatott tárgyalásokat a következő hónapokban - hangsúlyozta közös nyilatkozatában Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke és Theresa May brit kormányfő. A közlemény szerint a, Jkonstruktív és barátságos hangulatban zajló” tanácskozáson áttekintették a brexit folyamatának állását. Kiszivárgott az unióban maradó tagállamok vezetői által az EU-csúcson elfogadásra váró nyilatkozat tervezete, amiből az derül ki, hogy a 27 tagállam valamelyest szigorítani tervezi a dokumentum pontjainak szövegét. A szövegben a korábbi változatokkal ellentétben például kifejezetten leszögezik, hogy az Egyesült Királyságnak el kell fogadnia az EU bíróságának joghatóságát az uniós állampolgárok esetében, amit a brit kormány elutasít. Brit kormányzati tisztségviselők eközben a tárgyalások összeomlásának veszélyére figyelmeztettek, amennyiben az EU nem ad engedményeket a briteknek. Az EUObserver uniós ügyekkel foglalkozó hírportál szerint Brüsszelben egyesek úgy vélik, hogy a brit miniszterelnök „politikai értelemben már halott”, így nincs vesztenivalója és engedhet bizonyos kérdésekben. A „huszonhetek” holnap kezdődő csúcstalálkozójukon döntenek arról, hogy szerintük megfelelő ütemben haladnak-e az egyeztetések a brit kilépés feltételeiről ahhoz, hogy tovább lehessen lépni az Egyesült Királyság és az EU jövőbeli kapcsolatának, valamint a felek kereskedelmi viszonyának kérdésére. Megfigyelők szerint ennek esélye azonban meglehetősen csekély. (MTI) Kurd milíciák Rákká központjában. Elesett az utolsó iszlamista bástya, itasr/ap)
