Új Szó, 2017. október (70. évfolyam, 226-251. szám)
2017-10-16 / 238. szám, hétfő
www.ujszo.com I 2017. október 16. AUTÓ-MOTOR 115 Romániában gyártja a Ford az EcoSportot Múlt héten gördült ki a romániai gyárból az első Ford SUV EcoSport (Ford-felvétel) DEMECS PÉTER A Ford Motor Company megkezdte az új EcoSport kisméretű SUV gyártását a Krajova összeszerelő üzemben, hogy kielégíthesse a szegmensben tapasztalható, egyre növekvő keresletet. Az európai piacot eddig az indiai Chennai üzem látta el az EcoSport modellel; a Ford azért döntött az európai gyártás mellett, mert így még inkább zökkenőmentesen teljesítheti gyorsan szaporodó helyi megrendeléseket. „Az EcoSport újabb példája annak, hogyan alapozhatjuk növekedésünket az erősségeinkre - például világszínvonalú SUV-modelljeink népszerűségére” - nyilatkozta Steven Armstrong, a Ford Motor Company csoportszintű alelnöke és az Európáért, a Közel-Keletért és Afrikáért felelős elnöke. „Egyre több vásárló érdeklődik az EcoSport és általában az SUV-k iránt, így most jött el az ideje, hogy Európában is beindítsuk a gyártást” - fűzte hozzá Armstrong. A közel 4000 Ford-dolgozó mellett Klaus Johannis, Románia elnöke, Mihai Tudósé, Románia miniszterelnöke, valamint számos fontos országos és helyi politikus is jelen volt az üzemben, amikor az első új EcoSport legördült a szerelőszalagról. Növekvő érdeklődés A Ford 20 legnagyobb európai piacán tavaly 27 százalékkal nőtt az iparág összesített SUV-értékesítése, és jelenleg az ilyen modellek teszik ki a régióban eladott új személygépkocsik több mint egynegyedét. A Ford európai SUV-értékesítése 2016-ban több mint 30 százalékkal növekedett, 2017 első nyolc hónapjában pedig a növekedés mértéke már a 27 százalékot is meghaladta. Ez a növekedés egyben új munkahelyeket is jelent. Az idei év végéig a Ford további 1700 munkahelyet teremt a Ford Krajova üzemben, így az autó- és motorgyártó részlegekben összesen 3900 ember dolgozik majd. A vállalat 2008 márciusában vette át a gyárat, és a beruházások összege mára meghaladta az egymilliárd eurót, aminek eredményeképpen a létesítmény világszínvonalú autógyárrá fejlődött. Krajova látja majd el az európai piacokat az EcoSport modellel (kivéve Oroszországot), ami a világ négy kontinensének 56 piacán is kapható lesz - az Egyesült Királyságban ugyanúgy, mint az óceániai Új- Kaledóniában, a közép-ázsiai Türkmenisztánban vagy Dél-Afrikában. Az új EcoSport mellett továbbra is Krajovában készül majd a Ford 1,0 literes EcoBoost erőforrása - a világ egyetlen motorja, amely zsinórban négyszer is elnyerte az Év Motorja díjat. Új Ford EcoSport Az új Ford EcoSport sokoldalúbb, rugalmasabban variálható és kifinomultabb stílusú, és az autót modernebb technológiákkal szerelik fel. A modell kínálatában most szerepel első ízben a terepen és közúton egyaránt jobb tapadást kínáló Ford Intelligens Összkerékhajtás, amihez az új, modem 1,5 literes EcoBlue dízelmotor kapcsolódik akár 125 lóerős teljesítménnyel és optimális C02 kibocsátással. Új középkonzol-kialakításával, kényelmesebb üléseivel, könnyebben használható kezelőszerveivel és lágy tapintású anyagaival az áttervezett utastér a kifinomultság új szintjét kínálja. Az EcoSport kínálatában most először jelenik meg a sportos Eco Sport ST-Line kivitel, ami a Ford Performance nagy teljesítményű autónak hangulatát idézi fel. Többen vesznek benzinmotort ÖSSZEFOGLALÓ A dízelbotrány után jelentősen megugrott a kereset a benzinmotorral hajtott gépkocsik iránt. Ezt egy érdekes világpiaci adat is igazolja. A robbanómotorok katalizátoraiban használt nemesfémek közül a palládium ára 2001 óta most először haladja meg a platináét, amit alapvetően a benzinüzemű személygépkocsik iránti kereslet növekedése okoz. A benzinüzemű autók katalizátoraiba ugyanis a gyártók nagyobb arányban építenek be palládiumot, mint platinát, és a palládium iránti növekvő igények hajtották fel az árfolyamát. Mind a két nemesfém fontos alapanyaga a robbanómotorok katalizátorainak, így mind a platinának, mind a palládiumnak fontos szerepe van a levegőminőségjavításában. A palládium árfolyamára az hatott elsősorban, hogy világszerte szigorodnak a környezetvédelmi előírások és az autógyártók a dízelautókkal szemben teret nyerő benzin-meghajtású kocsikba inkább palládiumos katalizátort építenek be. Míg a palládium unciája (1 uncia = 31,1035 gramm) 930 dollár körül van a világpiacon, addig a platináé 915 dollár körüli, noha 2016 végén a palládium még 222 dollárral olcsóbb volt a platinánál. Különösen a világ két legnagyobb autópiacán, az Egyesült Államokban és Kínában részesítik előnyben a benzinüzemű kocsikat gyártók a palládiumot a platinával szemben. A növekvő palládiumkeresletet már 2016-ban sem fedezte a kínálat, emiatt 163 ezer unciás hiány alakult ki a piacon. Ez az egyensúlytalanság azonban piaci szakértők becslése szerint az idén akár több mint a tízszeresére, 1,8 millió unciára is nőhet. A platina iránti igényeket a korábbinál kisebb autóipari felhasználás mellett a csökkenő kínai ékszerkereslet és az is mérsékelte, hogy a japánok kevesebbet vásárolnak belőle befektetési céllal. A palládium platinával szembeni előretörése a Volkswagen 2015-ös dízelbotránya óta szembetűnő. Mindkét nemesfém jövőbeni keresletére nagy hatással lehet az elektromos autók térnyerése. Ez a palládiumra fokozottan érvényes, mert annak 70 százalékát autóipari katalizátorgyártók használják fel, míg a platinánál ez az arány csak 40 százalékkörüli. (MTI) A dízelautók hanyatlása visszafordíthatatlan (TASR/AP-feivétei) Szlovénia 2030 után már csak e-autókat akar ÖSSZEFOGLALÓ Ljubljana. A szlovén kormány múlt heti ülésén elfogadta az alternatív üzemanyagokról szóló stratégiáját, amely szerint 2030 után nem lehetne benzines és dí- zeles autókat regisztrálni az országban. A kormány nem döntött nyíltan a tilalom mellett, ehelyett olyan célt tűzött ki, amely szerint a gépjárművek szén-dioxidkibocsátásának kevesebb, mint 50 gramm/kilométer alatt kell lennie, ennek a feltételnek pedig csak a hibrid vagy elektromos autók tesznek eleget. Szlovéniában az ország egész területén 470 elektromos töltőállomás van, jól elosztva az utakon. A kormány stratégiája szerint a töltőállomások jelenlegi hálózatát 2020-ig 1200-ra, 2025-ig 7 000-re, 2030-ra pedig 22 300-ra kell bővíteni. A kormány azt tervezi, hogy a hibrid és elektromos autók 2030-ig a hagyományos meghajtású jármüvek 17 százalékát váltják fel. A statisztikai hivatal adatai alapján 2016 végén 1 millió 470 ezer közúti gépjárművet regisztráltak Szlovéniában, 2 százalékkal többet az előző év ugyanezen időszakához képest, és ebből 1,1 millió személygépkocsi volt. Szlovéniában 470 elektromos töltőállomásvan (TASR-felvétel) A tavalyi évben mintegy 74 ezer új kocsit értékesítettek az országban, ami rekordmennyiségnek számít. Nőtt az elektromos és hibrid autók eladásának száma is. Az autókereskedők adatai alapján Szlovéniában 900 ilyen autót értékesítettek az év első nyolc hónapjában, ami duplája a 2016-os eladásoknak. Szlovéniában a saját tulajdonban lévő gépkocsik aránya az egyik legmagasabb a világon, 523 autó jut 1000 emberré. (MTI)
