Új Szó, 2017. október (70. évfolyam, 226-251. szám)

2017-10-16 / 238. szám, hétfő

10 GYÓGYHÍREK EGESZSEG 2017. OKTOBER 16. www.ujszo.com A fekélybetegség kezelésének fokozatai Tévhit: Miért kellene az egész­séges embernek beottatnia magát, ha soha nem volt inf­luenzája? Tény: Az, hogy valaki még soha nem kapott influenzát, nem jelen­ti azt, hogy az idei járvány során nem betegszik meg. Lehet vírus- hordozó, veszélyeztetheti a kör­nyezetében azokat, akiket valami miatt nem lehet beoltani, s akik­nek az influenza életveszélyes is le­het. Ha ön nem tartozik a veszé­lyeztettek közé, de kéri a védőol­tást, ezzel megakadályozza a vírus átterjedését más, veszélyben lévő emberekre. Jó tudni, hogy a beol­tott személy nem terjeszti a vírust. Tévhit: Influenzát a védőoltás is okozhat. Tény: A vakcina nem aktív, élet­telen vírusrészeket tartalmaz, s a beoltott ember nem kaphat tőle influenzát. Ez a téves nézet abból ered, hogy a vakcina beadása után körülbelül két hétbe telik, amíg a szervezet kitermeli a megfelelő mennyiségű ellenanyagokat. A szervezet csak ezután nevezhető védettnek A páciens a védőoltás után csak akkor kaphat influen­zát, ha már akkor megfertőző­dött, mielőtt a szervezet az ellen­anyagokat kitermelte. Ebben az esetben más vírusos betegségről van szó. Lehet, hogy olyan törzs fertőzte meg, amelyet a vakcina nem tartalmazott. Ilyenkor a szé­rum csak részben hat, de minden­képpen enyhíti a betegség lefolyá­sát. Az oltás után a betegséghez hasonló tünetek jelentkezhetnek láz, izomfajdalom. Ám ezek csak 1-2 napig tartanak, s következmé­nyek nélkül elmúlnak Tévhit: Aki a múlt évben meg­kapta a vakcinát, idén nincs rá szüksége. Tény: Az influenzavírus rendkí- vül változó. Az influenza elleni ol­tóanyag eltér a többi oltóanyagtól: az aktuálisan keringő vírustörzstől függően évente változik az össze­tétele, ezért kell évente oltani. Még akkor is ajánlott az oltás, ha a influenzavakcina összetétele megegyezik az elmúlt szezon vak­cinájával, ugyanis az ellenanyagok 6-12 hónapig védenek a vírus el­len. Az aktuális vakcina összetéte­lét a WHO és a Humán Gyógy­szerek Bizottságálak szakemberei javasolják A vakcina felkészíti a szervezetet a vírus elleni harcra. Sokkal jobban tudnak védekezni az influenza ellen azok, akik rend­szeresen beoltatják magukat. Tévhit: Elég szájvédővel véde­kezni. Tény: Nem elég. Szájvédővel a beteg a környezetét védi, hogy tüsszentéssel és köhögéssel ne terjedjen a vírus. A vírus nemcsak cseppfertőzéssel terjed, hanem fertőzött tárgyakkal is, mert a kórokozó szobahő­mérsékleten a porban 14 napig is életképes marad. Saját védel­münk érdekében meg kell akadá­lyozni, hogy a ví­rus a szembe, a szájba vagy az orrba kerüljön. A száj védőnek abban van jelen­tősége, hogy a vírus ne terjedjen tovább. Tévhit: Jobb le­győzni a vírust, meg beoltatni magunkat. Tény: A influenza súlyos betegség, elsősorban a terhes nőkre, a gye­rekekre, az idősekre és a krónikus betegségben szenvedőkre nézve. Esetükben súlyos szövődménye­ket, sőt halált is okozhat. Ezért a védőoltás határozottan biztonságo­sabb, mint a betegség. (ki) • Juhtejből • Házilégy terjesztette fertőzés útján • Széklettel szennyezett kézzel, szájon át • Folyó- és állóvízből, természetes forrás- és kútvízből • Az egészségügyi dolgozók szervezetében jellemzően gyakrabban fordul elő Ha a gyomortükrözés, a szövettani vizsgálat vagy a laboratóriumi vizs­gálatok Helicobacter pylori- fertőzést igazolnak, a gyomor- és nyombélfekély gyógyítására a fertő­zést megszüntető kúra javasolt. Első lépcsőben a kezelés egy hétig tart, s antibiotikum és gyomorsavterme­lést csökkentő gyógyszer szedéséből áll. Ha ez a kezelés nem bizonyult sikeresnek, a második lépcsőben kéthetes terápia javasolt. Ha ilyenkor sem érünk el sikert, a beteg nem gyógyult, és a kórokozó továbbra is jelen van, gasztroenterológus szakorvoshoz kell fordul­ni, és a kórokozó antibio­tikum-érzékenysége alap­ján kiválasztott gyógysze­rek szükségesek Gyomor­fekély esetén mindenkinél szövettani mintavételt kell végezni a fekélyből és környezetéből, majd 4-8-12 hetes kezelés után ellenőrző vizsgálat szükséges. Ha 3 hónapig tartó megfelelő kezelés után sem gyógyul a fekély, műtét javasolt. Ha a gyomortükrözéskor gyógyultnak minősítik a fekélyt, 6 hónap múlva még panaszmentes esetben is szük­séges a kontrollvizsgálat. Nyombél- fekélyes betegeknél a gyógyszeres baktériumölő kúra befejezése után 6-8 héttel minden esetben indokolt a kontrollvizsgálat elvégzése. Szö­vődménymentes esetekben speciális kilégzési tesztet kell végezni a fertő­zés ellenőrzésére. Ha a fekély vérzést vagy átfúródást idézett elő, szűküle­tet okozó állapot alakult ki, a tükrö­zést el kell végezni. A baktériumölő kúra után további savtermelést gádó kezelést kell folytatni egyéni elbírá­lás alapján a megmaradó vagy újból fellépő panaszokhoz igazodva. Szö­vődményes esetekben indokolt a tar­tós gyógyszerszedés. Ha a fekély hát­terében fajdalom- és gyulladáscsök­kentők alkalmazása áll, azok szedését 4-6 hétre fél kell függeszteni, és gyo- morsavcsökkentő, szükség esetén baktériumölő gyógyszer szedése java­solt. Ha gyulladáscsökkentők szedé­sét nem lehet felfüggeszteni, és a fe­kélybetegség kockázta nagy, gyo­morsavtermelést csökkentő gyógy­szerrel kell kiegészíteni a terápiát. A gyomorsav termelését csökkentő sze­rek a panaszokat ugyan enyhítik, de a háttérben rosszindulatú gyomorfe­kély is állhat, ezért az ellenőrző gyo- mortükrözéses vizsgálatok nélkülöz- hetedenek. Ha a kivizsgálás a féké- lyes jellegű panaszok hátterében fe­kélykrátert nem talál, a funkcionális diszpepsziánál (szervi eltérés nélküli gyomortáji panaszoknál) leírt kezelés javasolt. Forrás: Magyar Orvos » Hogyan kerülhet a szervezetbe a Hp-baktérium? Hol találjuk a legtöbb prebiotikumot? Hogy beleink jól működjenek, a probiotikumokon kívül prebiotikumokra is szükségük van. Emésztheteden szacharidokról van szó, amelyekkel a probiotikumok táplálkoznak. Amellett, hogy hozzájárulnak az egészséges emésztéshez, javítják az immun- rendszert és gyulladáscsökkentő hatásuk is van. Több tanulmány szerint a prebiotikumban gazdag táplálkozás összefüggésbe hoz­ható a vastagbélrák kisebb előfordulásával. Érdemes hát az alábbi ételeket felvenni az édapra... Spárga Elsősorban nyers formában hasznos. A főzés vagy bármelyik hőkezelés megsemmisíti a hasznos anyagokat. Ha nem szereti a nyers spárgát, eny­hén dinsztelje meg. Nagyszerűen il­lik a paradicsomos pesztóhoz, körí­tésként pedig a húshoz. Banán Ha több prebiotikummal szeremé ellátni bélrendszerét, az éredeneb­bet válassza. Keverje gyömbéres-fa- héjas görög joghurthoz, vagy ké­szítsen smoothy-t más gyümöl­csökkel kombinálva. Pitypanglevél Ez a a keserű növény az egyik legfontosabb prebiotikumforrás. Keverjen a salátához nyers pity­panglevelet, vagy körítésként fo­gyassza halhoz, hüvelyesekhez. A zöld levelek keserű íze vetekedik a citromos-fokhagymás mártásé­val. Édesen szezonális gyümöl­csökhöz is illik. Fokhagyma Itt is érvényes, hogy a legtöbb táp­anyagot nyersen nyújtja a szerve­zetnek. Mártások és különféle kré­mek fontos alkotóeleme. Hagyma Mind a főtt, mind a nyers hagy­ma a prebiotikumok fontos for­rása. Számtalan elkészítési módja van. Keverjen hagymát mártás­hoz, salátához vagy leveshez. Nagyszerű sült húshoz, szend­vicshez is. (aktuality-k) A fekélybetegség hátterében az esetek kb. 50-60%-ában a Helicobacter SZ pylori áll. Á gyomor- és nyombélfekélyek kb. 35-45%-ában a kiváltó ok 4 vi bizonyos fájdalom- és gyulladáscsökkentők vagy acetil-szalicilsav tártál- ta g) mú gyógyszerek tartós vagy rövid ideig tartó használata, amely a bakteri- a ális fertőzöttségtől fiiggedenül is fekélyre hajlamosító tényező. m A f e k é 1 y e k 30-35%-ában a legújabb adatok szerint nincs Helico- I bacter pylori-fertőzés. ' Azoknak a betegeknek, akiknél fekély típusú pana­szok jelentkeznek, kerülniük kell a gyomorsavtermelést fo­kozó szerek (pl. koffein) és az alkohol fogyasztását, a dohány­zást és a késő esti étkezést, mivel az fokozza az éjszakai savelválasztást. Ha a fekély hátterében fájdalom- és gyulladás­csökkentők alkalmazása áll, azok szedését 4-6 hétrefel kellfiiggeszteni..

Next

/
Thumbnails
Contents