Új Szó, 2017. október (70. évfolyam, 226-251. szám)
2017-10-16 / 238. szám, hétfő
www.ujszo.com I 2017. október 16. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 5 Próbatétel A kérdés az, hogy működésbe lép-e a társadalom immunrendszere SZALAY ZOLTÁN K énytelenek vagyunk egy vaskos közhellyel indítani: minden rosszban van valami jó. Minden „rendes” közösségben vannak szélsőséges gondolkodású egyének, akik kisebb-nagyóbb csoportokba tömörülve időnként láttatják magukat. A kérdés mindig az, képes-e az adott közösség helyén kezelni ezeket az egyéneket, csoportokat - ha szélsőséges megoldásaikat alkalmaznák, működésbe lép-e a társadalom immunrendszere. A hodosi szoborállítási kísérlet újabb fejleményei azt mutatják, a szlovákiai magyar közösség immunrendszere működőképes. Megszólaltak gondolkodó emberek, megszólaltak hitközségek, és a református egyház vezetése végül egy józan, megfontolt, ám határozott döntést hozott. Ez azt mutatja, vannak természetes folyamatok is, amelyek meggátolják ennek a közösségnek a morális züllését és radikalizá- lódását, és vannak olyan felelős közösségi vezetők is, akiknek belátásában megbízhatunk. A református egyház vezetése felismerte, ezt a morális határt nem szabad átlépni. Bár a szobor még nem érkezett meg, és nem tudhatjuk, mi fog végül történni október 29-én a kis csallóközi faluban, de az ellenintézkedések megtörténtek, a közösség - nem villámgyorsan és elsöprően ugyan, de - képes volt arra, hogy azonosítsa a szélsőséget és ne engedje tovább terjeszkedni. A hodosi Horthy-szobor ügye végre egy olyan ügy, ahol senki nem gondolkodik helyettünk, ahol nekünk kell megválasztanunk az utat: választhatjuk a szélsőség útját is, amely a történelmi tapasztalatok alapján konfliktusba, pusztításba és hanyatlásba vezet, és ahol egy idő után biztosak lehetünk benne, hogy mások fognak bennünket visszaterelni a normális irányba - ez tehát az önfeladás biztos útja is. Választhatjuk ugyanakkor azt a lehetőséget is, hogy mi magunk képesek vagyunk mérlegelni és rendet tenni a saját soraink között - ez a hosszú távú megmaradás útja lehet. Szerencsére nem sokan álltak ki harcosan a szélsőség mellett az elmúlt napokban. Megjelent ugyan olyan cikk is egy szlovákiai magyar hírportálon (a Felvidék.ma honlapon), amely elképesztő vehemenciával dicsőíti Horthy Miklóst, egyértelműen kifejezve ezzel a szélsőjobb melletti kiállását. Ami ugyanakkor aggasztó, hogy az MKP egyik „udvari hírportáljáról” van szó. Érdekes kérdés, vajon Menyhárték- nak tényleg megfelel a szélsőjobbos hangnem? Azt a - viccnek is rossz - nyilatkozatot is elolvashattuk egy egyházi középvezetőtől, hogy Horthy! megosztó személyiségnek tartani „bolsevik sztereotípia”. Ez a hang azonban egyelőre nem domináns hang a szlovákiai magyar közéletben. Akármennyire szerencsétlen is, hogy egy Horthy-szobor felállításának gondolata egyáltalán felmerült idehaza, legalább megtudtuk, hogy még ha hátradőlni nincs is okunk, a közösség széles körű radikalizálódása sem jelent közvetlen veszélyt. Örömhírnek ez elég miniatűr, és várjuk ki a végét, de legalább nincs minden veszve. MIT NÉZEL? EZT KELET-EURÓPÁBA VISZIK (Ľubomír Kotrha karikatúrája) Eldől, tudunk-e élni az autonómiával LAJOS P. JÁNOS A magyar kisebbségi szervezetek képviselői pénteken megválasztották a Kisebbségi Kulturális Alap szakmai tanácsait. Kilenc tagot választottak, akik három tanácsban, három területen döntenek a magyar kultúrára szánt több mint 4 millió euró sorsáról. Igaz, nem teljesen önállóan, az alap igazgatója minden tanácsba még két embert küld, velük kiegészülve 15 tanácstag lesz, de a lényeget ez csak kis mértékben befolyásolja: a szlovákiai magyar kulturális szervezetek - vagy úgy is mondhatjuk, hogy a szlovákiai magyar kisebbség - nagyfokú autonómiát kaptak a Kisebbségi Kulturális Alap létrejöttével. A következő években dől el, hogyan élünk ezzel a lehetőséggel. A kezdet biztató. A tagokat 204 szervezet képviselője választotta meg, vagyis a szeptember elején regisztrált 280 szervezet egy része „lemorzsolódott” a regisztrációt követő egy hónap alatt, de figyelembe véve a szlovákiai magyar kulturális életet, látszik, hogy a fontosabb szervezetek részt vettek a választáson. Ez azért fontos, mert ez adja meg a megválasztott tagok legitimációját. A tanácsoknak ugyanis többnek kell lenniük, mint egyszerű pénzosztó testületnek. A már említett 4 millió euró csak eszköz, amivel befolyásolhatják, meghatározhatják a magyar kulturális élet irányát. Ilyen lehetőséget kisebbségi szervezetek képviselői által megválasztott testület eddig még nem kapott, a szervezetek eddig nem tudtak külön-külön - de kerékasztal köré ülve sem - olyan stratégiát alkotni, amit el tudtak volna fogadtatni a szlovák többséggel, és meg tudtak volna valósítani. Ez nem történik meg automatikusan a kinevezéssel, ezt a szerepet ki kell vívniuk maguknak. És nemcsak a kulturális szervezetek, a kulturális élet képviselői körében, hanem a szlovákiai magyarság körében. A tanácsok feladata lesz megmutatni azt is, hogy a kultúra nemcsak a kultúra- csinálóké, hanem a nagyközönségé is. Meg kell azonban találni a határt, az egyensúlyt a széles nagyközönségnek szóló falunapok és a magas színvonalú, de csak szűkebb réteget vonzó művészeti projektek között. A hagyományőrzés és a progresszív kultúra között. Nem lesz egyszerű feladat az egyes kulturális területek - az írott kultúra, a közművelődési rendezvények és a művészeti projektek - közti egyensúly létrehozása. El kell érni, hogy a támogatásokból megjelent könyvek ne csak a kiadók raktárában porosodjanak, hanem eljussanak az olvasókhoz, hogy a támogatás ne csak a kiadók fennmaradását tegye lehetővé, hanem a szerzők, írók, költők, fordítók, illusztrátorok stb. anyagi megbecsülése is javuljon. A következő hónapokban, években válik el, tudunk-e mit kezdeni az autonómiával — legalább a kultúra területén —, tudjuk-e jobban szervezni a kultúrát, hatékonyabban irányítani, megfelelőbben elosztani a támogatást. Csak egy egyszerű példa: ha nem tudja elérni az alap, hogy a pályázati rendszer gyorsabb legyen, a támogatásokat ne az év végén kapják meg a szervezetek, akkor kudarcot vall. Bizonyítania kell a transzparen- cia területén is, átláthatóbbá kell válnia a döntési folyamatnak, átlátha- tóbban kell kezelni a közpénzt annál, ahogyan ez történt - igaz, hullámzó transzparencia mellett - a korábbi időszakban. Nem lesz könnyű feladat, hiszen a döntésekkel érdekek sérülnek majd. Nem könnyíti meg a helyzetet az sem, hogy emellett a 4 millió euró mellett további milliók érkeznek - jobbára ellenőrizetlenül és a nyilvánosság számára átláthatatlanul - a magyar kultúrára Magyarországról. A feladatokat és a veszélyeket sokáig lehetne sorolni, de az alap egyik legfontosabb fegyvere és esélye a nyilvánosság. Rendkívül fontos lesz a kommunikáció, ezen múlik ugyanis, hogy a tanácsok képesek lesznek-e megjeleníteni magukat a szlovákiai magyar kultúrát irányító, szervező testületekként. A három tanács 15 tagjának ugyanis ezt kell elérnie. F elmerült a muzulmán ünnepek bevezetése Németországban Éles bírálatok érték Thomas de Maiziere német belügyminisztert, amiért a kereszténydemokrata politikus egy beszédében késznek mutatkozott muzulmán ünnepek németországi bevezetésére. A belügyminiszter Wolfenbüttel- ben vetette fel, hogy Németország egyes régióiban muzulmán ünnepeket vezessenek be. Mint fogalmazott, mindenszentek is csak azokon a. német területeken ünnepnap, ahol sok katolikus él. „Ott, ahol sok muzulmán él, miért ne lehetne elgondolkodni muzulmán ünnepek bevezetéséről?” - tette fel a kérdést. Szavai nagy vihart kavartak a kormányzó CDU/CSU pártszövetségen belül, a jövő héten kezdődő kormányalakítási tárgyalások előtt. „Keresztény örökségünk nem képezheti alku tárgyát” - jelentette ki Alexander Dobrindt volt közlekedési miniszter, a bajor Keresztény szociális Unió (CSU) parlamenti csoportjának vezetője a Bild című német lapnak nyilatkozva. Hangsúlyozta: Szó se lehet iszlám ünnepek bevezetéséről Németországban. Wolfgang Bosbach, a CDU egyik vezető belbiztonsági politikusa szintén a Bildnek kijelentette: Németországban mindenki a maga módján üdvözül, s ez vonatkozik a vallási ünnepek megtartására is. Kiemelte: más kérdés, hogy az államnak jogi védelemben kellene-e részesítenie a nem keresztény ünnepeket is. „Az ünnepnapok mindenekelőtt egy ország, és nem az egyes népcsoportok vallási sajátosságát jelképezik” - emelte ki Manfred Weber, a CSU al- elnöke a Passauer Neuer Presse című lapnak. Hozzátette: a muzulmánok integrációja nem fog jobban sikerülni attól, ha muzulmán ünnepeket vezérnek be. Martin Schulz, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) elnöke ugyanakkor védelmébe vette de Maiziere felvetését. „El kell gondolkodni a javaslaton” - mondta, egyben helytelenítette, hogy heves bírálatok érték Maiziere-t. Németországban meg kell adni a lehetőséget, hogy bárki javaslatot terjesszen elő, és azután arról nyugodtan és komolyan vitatkozzanak-vélekedett. (MTI) FIGYELŐ Trump, a cégigazgató Donald Trump amerikai elnök úgy kormányozza országát, mintha vállalat volna - írta a F orbes magazin, amelynek munkatársa több mint egyórás interjút készített az elnökkel, válaszaihoz megjegyzéseket is fűzve. „Egyetlen elmélet megmagyaráz mindent” - ez volt az interjú címe, utalva arra, hogy álláspontja szerint Donald Trump üzletemberi elvei magyarázatot adnak kormányzati döntéseire és stílusára is. A lap szerint Trump a Fehér Házban is olyan állampolgárként és üzletemberként viselkedik, mint amilyennek az elmúlt 35 évben megismerték: szereti az eredményeit sorolni, és visszavág a csupán feltételezett sérelmekért is. Az elemzőknek nem kellene meglepődniük Trump viselkedésén, hiszen csak hű önmagához, világlátása belső ellentmondásoktól mentes: üzletemberként viselkedik, aki megállapodásokat akar kötni, csakis győztes helyzeteket fogad el, a kormányzást úgy tekinti, mint üzleti megállapodások sorozatát. Az általa rossznak tartott megállapodásokat, egyezményeket nem tiszteletben tartj a és esetleg javítani akarja, hanem felrúgja és újakat akar kötni helyettük, még akkor is, ha ezzel Amerika nemzetközi hímevét kockáztatja. „Ha ennek fényében vizsgáljuk az eddigi tevékenységét, máris megértjük, mi várható a következő három vagy hét esztendőben” - fogalmazott a lap, sejtetve egyúttal, hogy szerinte Donald Trumpot 2020-ban újraválaszthatják. (MTI)
