Új Szó, 2017. október (70. évfolyam, 226-251. szám)
2017-10-14 / 237. szám, szombat
www.ujszo.com PRESSZÓ ■ 2017. OKTOBER 14. RIPORT íl Az észak-olaszországi Padova büszkélkedhetne akár ezzel a kitüntető címmel, legalábbis erre a megállapításra jutottam az öt ott töltött nap után. Ez a kedves virág virít az utcai lámpaoszlopokra erősített kosarakban, az ablakpárkányokon, szinte mindenütt. Még a Páduai Szent Antal-bazilika előtt megtelepedett árusok portékái között is bőven látni csillámporral alaposan meghintett, ciklámen rózsaszínben pompázó, a névadó szentet mintázó szobrocskákat. P adova vagy Pádua? A régebbi magyar nyelv- használatban egyes északolasz városok neve — mivel korábban Ausztriához tartoztak — németes alakban honosodott meg, vagyis a Pádua elnevezés volt használatos. Páduai Szent Antal a katolikus egyház egyik legnépszerűbb szentje, szobrai számos hazai templomban is megtalálhatóak. A kitűnő szónok hírében álló, portugál származású ferences szerzetes és teológus rövid élete (1195-1231) során többször tartózkodott Padovában, itt is halt meg. Hatalmas tömegeket térített meg prédikációival, ezért utóbb kiérdemelte „az eretnekek pörölye” nevet. Különösen nagy hatással voltak Padovára és környékére az 1231-ben itt elhangzott böjti beszédei, amelyek után a legenda szerint halálos ellenségek békültek ki, a tolvajok és más gonosztevők pedig bűnbánatot tartottak. Az alig tíz hónappal a halála után szentté avatott Antalt eredetileg Padova külvárosában temették el. A nevét viselő bazilikát (Basilica di SantoAntonio di Padova) nem sokkal ezután kezdték el építeni. A zarándokok itt kereshetik fel és érinthetik meg a szent szarkofágját, amelynek csodatevő erőt tulajdonítanak. A biztonsági őrök felügyelete mellett hömpölygő zarándokok többsége megérinti, végigsimítja a márványkoporsót. Talán illeden a gondolat, ami mindezt látva felötlött bennem: mennyi izzadság, kosz rakódhatott az oldalára az elmúlt hétszáz évben! Hasonló véleményen lehetett az a néni is, aki nemes egyszerűséggel egy műanyag bevásárlószatyron keresztül érintkezett a „felülettel”. Jómagam, mivel ilyen segédeszköz nem állt rendelkezésemre, az előttem haladók között kevésbé népszerű jobb felső sarkot érintettem meg Szent Antal segítségét, egyszersmind elnézését kérve. A bazilika előtt áll a firenzei szobrász zseni, Donatello Gattamelatát, TrtS i I i If -‘rí, r Az egyetem árkádja alatt Padova, a ciklámen városa eredeti nevén Erasmo de Narni padovai születésű zsoldosvezért ábrázoló szobra, amely 1453-ra készült el. A bronzból készült becses alkotás az első monumentális lovas szobor az antikvitás óta, előképe Marcus Aurelius római császár Ca- pitoliumon álló ókori szobra volt. A zsoldosvezér lovának fából készült 5,75 méter magas mását az 1219-ből származó Igazságügyi palota (Palazzo di Giustizia o della Ragione) rejti. A rendhagyó, nyújtott parallelogramma alaprajzú épület leghosszabb oldala 81,49 m. Legfelső emelete egyeden nagy teremből áll. A freskókkal borított falak fölött magasodó vörösfenyőből Lorenzo Quinn 1995-ben felállított szobra nem gyermekbántalmazást ábrázol, hanem Szent Antalt, aki közvetít a Jézus-gyermek és az emberek között ácsolt boltozat leginkább egy óriási hajó belsejére hasonlít. Lélegzetelállító látvány. A terem nyugati végében egy talapzaton áll a - már említett - monumentális, több darabból mesterien összeillesztett, sötétbarnára pácolt faló, amely egy ünnepi felvonulásra készült 1466-ban. Ez a ló egy fából faragott Kincs(em)! Ha így nézett volna ki a trójai faló, minden gondolkodás nélkül segítettem volna betolni a városfalak mögé. A fizika és Umberto Eco művei iránt rajongók kedvéért a terem keled végében elhelyeztek egy Fou- cault-ingát, amely francia feltalálójáról kapta a nevét. Segítségével kimutatható a Föld tengely körüli forgása. Padova a tudomány egyik első fellegvára volt, egyetemét 1222- ben alapították, abban az évben, amikor II. Endrénk az Aranybulla kiadásával volt elfoglalva. Az univerzitás a Bo-palotában (Palazzo del Bo) rendezkedett be, itt épült meg 1594-ben az a ma is látogatható anatómiaterem (Teatro anatomico), amelyet 1872-ig használtak. Találó az olasz „anatómiai színház” megnevezés: a hat körkörös, tölcsérszerűen szűkülő, fából ácsolt karzaton levő orvostanhallgatók jól ráláttak az alul elhelyezkedő, gyertyával megvilágított, boncolandó holttestre. Az idestova 400 éve készült karzatra már nem lehet felmenni, a látogatók a hulla perspektívájából ismerkedhetnek a teremmel, a stílusosan cucinának, vagyis konyhának becézett hullaelőkészítő helyiségen keresztül. Az egyetem díszudvarában, az árkádok védelmében rengeteg kőből faragott, falra erősített kartus és emléktábla található az itt végzett diákok nevével. Az ún. Negyvenek termében (Sala dei Quaranta) pedig 40 darab, külföldi diákokat ábrázoló, 1942-ben temperával festett képmás található. Jóleső érzés felfedezni köztük Janus Pannoniusét, aki kánonjogot tanult itt, vagy Johannes Sambucusét, vagyis Zsám- boki Jánosét, aki 1555-ben szerzett orvosdoktori oklevelet Padovában. Itt tanult Báthory István is, de nem a lengyel király, hanem az azonos nevű unokaöccse. Szintén ebben a teremben van az az egyszerű, fából összetákolt katedra, amelyről - a hagyomány szerint - Galileo Galilei tartotta fizikaóráit. Nos, a feljebb említett urak még biztosan nem jártak a közelben álló Caffé Pedrocchiba, amely 1831-től várja a kávét és sütit imádó, lehe tőleg tömött pénztárcájú vendégeit. Az épületben, amelyet a külseje miatt versenyzongorához is hasonlítanak, több különleges kialakítású, díszítésű - egyiptomi, etruszk, mór, reneszánsz stb. - terem is található. Az egyszerű halandók ezekbe csak nagy adag szerencsével és magabiztos fellépéssel juthatnak be egy röpke időre. Nekem sikerült. Igazán kiváltságosnak azonban akkor éreztem magam, amikor sikerült jegyet szereznem és bejutnom a Scrovegni-kápolnába (Cappella degli Scrovegni), amelyet a festő és építész Giotto di Bondone (1266-1337) freskói díszítenek. A ragyogó kék égboltot, amely a lápisz lazuliból/lazúrkőből készült festéknek köszönhető, csak élőben lehet élvezni igazán. A Júdás csókját vagy a halott Krisztus siratását ábrázoló képek szinte minden át-- fogó művészettörténeti munkában szerepelnek Kevésbé ismert, de annál meghökkentőbb az utolsó ítéletet ábrázoló freskórészlet, amely Hyeronimus Bosch pokoli fantazmagóriáit előlegezi meg. Padovában a művészet az utcán „hever”. A város szíve kétségtelenül a hatalmas főtér, a Prato della Valle, amelynek helyén az ókorban színház volt. Mai formáját a 18. században érte el. A „rét” (olaszul prato) közepén helyezkedik el az ovális alakú, csatornával övezett Isola Memmia, a sziget, amelyet a városhoz, illetve az egyetemhez kapcsolódó 78 híresség szobrának kettős sora szegélyez. A pihenő-, sportoló- és találkahelynek is ideális szigetet körbeölelő csatornán túl aszfaltozott utat találunk, amelyen körbejár a vÜlamos és több helyi busz is. A forgalom ellenére a Prato többfunkciós térként működik: napközben mozgóárusok kínálják a portékáikat, egy részét pedig körhinták foglalják el. Pazar látványt nyújt a lenyugvó nap fényénél, a San Giustina-bazilikával és apátsággal a háttérben. Padova még számos meglepetést tartogat: „velencei módra” vízbe érő házakat, szebbnél szebb templomokat, szobrokat, múzeumokat, ínycsiklandó finomságokat. Velence és az Adriai-tenger szinte karnyújtásnyira van tőle. B. Mánya Agnes Donatello bronzszobra. A ló fából készült 5,75 méter magas mását az Igazságügyi palota rejti.
