Új Szó, 2017. október (70. évfolyam, 226-251. szám)

2017-10-14 / 237. szám, szombat

2 I KOZELET 2017. október 14. | www.ujszo.com Megvannak a KKA testületéi A történész szerint Horthy felelős a zsidók haláláért Pozsony. Várhatóan nem lesz Horthy-szobor Nemeshodoson, a református egyház vezetése ugyanis elhatárolódott a helyi gyülekezet szoborállítási szán­dékától. A pozsonyi egyházme­gye esperese, Somogyi Alfréd sem támogatja a szoborállítást, a végső döntést azonban a gyüle­kezetnek kell meghoznia. Simon Attila történész sze­rint Horthyt felelősség terheli a magyarországi zsidók - köztük a mai Szlovákia területéről el­hurcoltak - sorsáért is. „Miután 1942-től működött Auschwitz, elképzelhetetlen, hogy kor­mányfőként nem jutott volna olyan információkhoz két év alatt, hogy ne következtette volna ki, hová visznek százez­reket, és mi lesz a sorsuk. Én ezt történelmi bűnként érzékelem” - mondta lapunknak Simon. Szerinte Horthy olyan tekinté­lyes ember volt, akire az embe­rek odafigyeltek, ennek ellené­re meg sem próbálta megaka­dályozni a zsidók kiirtását. „Ez szerintem a legnagyobb bűn” - mondta Simon. Úgy véli, Hor­thy 1944. október 15-ig felelős volt Magyarország polgáraiért, akkor is, ha akkor néhány hó­napja már jelen volt az ország­ban a német hadsereg. „A moz­gástere szűkült, de amikor a zsidóságot deportálták, amikor elvitték a dunaszerdahelyi vagy a rozsnyói, kassai zsidókat 1944 májusában, júniusában, azért ő is felelős” - magyarázta a tör­ténész. (ipj) LAJOS P. JÁNOS Pozsony. A szlovákiai magyar kulturális és művslődási szervezetek képviselői tegnap megválasztották a Kisebbségi Kulturális Alap három szakmai tanácsának 3-3 tagját. Az alap igazgatója által kinevezett 2-2 taggal közösen ők döntenek majd a magyar kisebbség több mint 4 millió eurós támogatásáról. Több mint 200 magyar kisebbsé­gi szervezet képviselője választotta meg tegnap a Kisebbségi Kulturális Alap három szakmai tanácsának 3- 3 tagját. A választási gyűlésen azoknak a szervezeteknek a képvi­selői vehettek részt, akik szeptem­ber elejéig regisztráltak az alap fel­hívásának megfelelően, majd szep­tember végéig megnevezték kül­dötteiket. Ok javasolhattak jelölte­ket is a kulturális alapba. A tanácsok öttagúak, két-két tagot a Kisebbségi Kulturális Alap igaz­gatója javasolhat. „A szakmai taná­csok tagjai együttesen alkotják a ko­ordinációs tanácsot, ez dönthet majd például arról, hogyan oszlik meg a magyar kultúra számára rendelke­zésre álló több mint 4 millió euró” - magyarázta Molnár Norbert, az alap igazgatója. Úgy véli, hogy a magyar szerve­zetek színvonalas tanácsokat hoztak létre a választással. „A megválasz­tott emberek többsége már bizonyí­tott, valamilyen szinten a területi elv is érvényesült, habár nem teljesen olyan mértékben, ahogyan szeret­lám I i wKmm tem volna” - mondta lapunknak Molnár. Az igazgatónak hétfőig kell meg­nevezni saját jelöltjeit, két tanácsba már végleges a jelölése. „A közművelődési bizottságba válasz­tott egyik jelöltem a Táncfórum el­nöke, ez a második legtöbb regiszt­rált tagszervezettel rendelkező egyesület a Csemadok után, és tán­cos nem jutott be a tanácsba” - ma­gyarázta Molnár. A Csemadok je­löltje, Horűák István, a választáson bejutott. - A másik jelöltem Jarábik Gabriella elismert népművelő, mú­zeumigazgató.” Az írott kultúra ta­nácsba az egyik jelölt az irodalom­hoz, a másik a sajtóhoz áll köze­lebb. „Lovász Attila jelölését nem kell magyaráznom” — mondja Mol­nár. A művészeti bizottságba igyekszik maj d úgy választani, hogy a törvényben megjelölt 5 művészeti ágazat képviselője helyet kapjon. Tegnap választották a KKA szakmai testületéinek tagjait (KKA-feivéteie) A szakmai tanácsok tagjai ► Közművelődési tanács (oktatási és kulturális tevékenység, tudomány) Zsélyi Katalin, művelődésszervező (56 szavazat) Horňák István, újságíró (40 szavazat) Szabó Csilla, drámapedagógus, az ÉS?! színház vezetője (27 szavazat) A KKA igazgatója által javasolt tagok: Gálik Gábor, a Táncfórum elnöke Jarábik Gabriella, a Szlovákiai Magyarok Múzeumának igazgatója ► írott kultúra tanács (irodalmi és kiadói tevékenység) Csanda Gábor, irodalmár, műfordító (12 szavazat) Sidó Árpád, újságíró (10 szavazat) Molnár Anna (9 szavazat) A KKA igazgatója által javasolt tagok: Beke Zsolt irodalmár Lovász Attila, az RTVS Nemzetiségi Sugárzási Központjának igazgatója ► Művészeti tanács (színházak, zenei- ás audiovizuális tevékenység) Hégli Dusán, koreográfus (12 szavazat) Lakatos Róbert, brácsaművész (11 szavazat) Czibula Csaba, a Szlovákiai Magyar Televíziósok Szövetségének elnöke (3 szavazat) A KKA igazgatója által javasolt tagok: Még nincs javaslat Nyomásgyakorlással harcolnak a kettős termékminőség ellen ÖSSZEFOGLALÓ Bár senki sem kételkedik abban, hogy a kettős termékminőség komoly gondot jelent, még sincs egységes vélemény a probléma megoldására. Pozsony. A négy visegrádi ország miniszterelnökei tegnap Pozsony­ban tárgyaltak az európai fogyasz­tóvédelmi szervezetek és az Európai Bizottság (EB) képviselőivel arról, hogyan lehetne véget vetni a kettős élelmiszer-minőség gyakorlatának. Számtalan ellenőrzés igazolta az elmúlt hónapokban, hogy sok nyugat-európai élelmiszer sokkal jobb minőségű, mint azok, amelye­ket kelet-európai országokban árul­nak. Ugyanazon gyártótól származó, ugyanabban a csomagolásban árult termék összetételében jelentős kü­lönbségek lehetnek: a hústermékek­ben levő alacsonyabb hústartalomtól kezdve a kevésbé jó minőségű cso­koládékon át egészen a kevesebb ak­tív hatóanyagot tartalmazó mosópo­rig­Eltérő vélemény A pozsonyi csúcstalálkozón leg­gyakrabban elhangzó érv a kettős termékminőséggel kapcsolatban az volt, hogy Európában nem lehetnek másodosztályú fogyasztók. Robert Fico kormányfő szerint ezek a prak­tikák már összeurópai problémává kerekedtek, s mielőbb meg kell ta­lálni a módját annak, hogyan lehet rávenni a multinacionális vállalato­kat arra, hogy egységesítsék termé­keik összetételét. Épp a probléma megoldása az, amiben nem igazán sikerült a pén­teki konferencia résztvevőinek megegyezni. Az Európai Bizottság például a fokozatos nyomásgyakor­lásban látja a megoldást. Véra Jou- rová, az EB fogyasztóvédelemért felelős biztosa Pozsonyban megis­mételte, hogy a bizottság első lépés­ben egymillió eurót ad a tagálla­moknak az élelmiszerek ellenőrzé­sére. A vizsgálatok kiadásainak fe­dezésére november végéig lehet kérvényezni a támogatást, az EB év végéig pontosítja a vizsgálatok módszertanát. Brüsszel ugyanakkor kiad egy útmutatót, amely segít meghatározni a nemzeti hatóságok­nak, hogy uniós jogba ütközik-e, ha egy vállalkozás a különböző orszá­gokban eltérő minőségű termékeket értékesít. Felsorolja, valamint rész­letesen kifejti, melyek azok az uniós élelmiszeripari és fogyasztóvédel­mi jogi előírások, amelyeket a ha­tóságoknak a kettős termékminőség fennállásának vizsgálatakor figye­lembe kell venniük. Ha ez sem se­gítene, akkor nyilvánosságra hoz­nák a tisztességtelen gyártók jegy­zékét, hogy a vásárlók eldönthes- sék, megveszik-e a termékeiket vagy sem. A bizottság ezen lépéseivel Szlovákia, Lengyelország és Ma­gyarország is elégedett, Csehország viszont jogszabályt módosítana. A csehek büntetnének Bohuslav Sobotka cseh kor­mányfő szerint a tisztességtelen üz­leti praktikákról szóló törvényt kel­lene módosítani úgy, hogy a gyár­tókat büntetni lehessen az eltérő ter­mékminőségért. „A szabályozás je­lenlegi formája nem ad lehetőséget ezen praktikák büntetésére, s véle­ményünk szerint a büntetés az egyetlen dolog, amely ráveheti a gyártókat a termékösszetétel egy­ségesítésére” - mondta a cseh mi­niszterelnök. Beata Szydlo lengyel kormányfő szerint a kettős termékminőség­gyakorlata az egységes belső piac legfontosabb részét érinti, és aláak­názza az uniós alapelveket, azzal viszont nem ért egyet, hogy olyan jogszabályt hozzon emiatt az unió, amely büntetné a gyártókat. Orbán Viktor magyar miniszterelnök em­lékeztetett, nem véletlen, hogy Közép-Európa egységesen érzéke­nyen reagál a kettős termékminő­ség témájára. „A korábbi kommu­nista elnyomás érzékennyé tette az emberek szabadság- és igazságér­zetét. Sok ügy, ami a kommuniz­mustól mentes térségekben egyszerű, napi, pragmatikus ügy­nek tűnik, a mi világunkban köz­vetlenül az igazságérzethez kap­csolódik” - mondta Orbán. Megje­gyezte, hogy a Magyarországon ta­vasszal végzett vizsgálatok azt mu­tatták ki, hogy az élelmiszeripari termékek minősége hetven száza­lékban eltért a nyugaton forgalma­zott „verziók” minőségétől, ä sze­zonális termékek egyharmadánál mutatták ki a kettős minőséget. A kettős termékminőség gyakor­lata azután vált jelentős politikai témává a megkülönböztetés által érintett országokban és európai uniós (EU) szinten is, hogy arra a szlovák agrártárca egy élelmiszer- termékeken végzett összehasonlító vizsgálat eredményére hivatkozva felhívta a figyelmet. A szlovák vizsgálat eredményeit később közel tíz más országban, köztük Magyarországon és Cseh­országban végzett hasonló kimuta­tás is megerősítette, s az is bebizo­nyosodott, hogy a kettős minőség gyakorlata az élelmiszereken kívül más szegmensben, például drogé­riái termékeknél is nyomon követ­hető. (dem, SITA, TASR) Beata Szydlo lengyel, Bohuslav Sobotka cseh, Robert Fico szlovák és Orbán Viktor magyar miniszterelnök pénteken tárgyalt Pozsonyban a kettős termékminőségről (TASR-feivétei)

Next

/
Thumbnails
Contents