Új Szó, 2017. október (70. évfolyam, 226-251. szám)

2017-10-12 / 235. szám, csütörtök

www.ujszo.com UTAZAS 2017. OKTOBER 12. 151 525 éve fedezték fel Amerikát Ötszázhuszonöt éve, 1492. október 12-én érte el Kolumbusz Kristóf San Salvador szigetét, s jutott el ezzel az addig is­meretlen földrész, Amerika partjaihoz - bár ő akkor még azt gondolta, hogy Indiába érkezett. Lj íT új világot fel- / % / fedező Kolum­JL A 1 J busz Kristóf (Cristoforo Colombo) valószí­nűleg Genovában született 1451 előtt, és tizennégy évesen már a tengert járta. A következő évtize­dekben megfordult Írországban, Izlandon és Nyugat-Afrikában is, mindeközben jutott rá ideje, hogy megtanuljon görögül és latinul, sőt geográfiai és teológiai ismere­tekre is szert tett - írja az MTI. Tapasztalt hajósként ténynek te­kintette, hogy a Föld gömbölyű; úgy vélte, hogy a fűszerekben gaz­dag Indiába nemcsak kelet felé, Afrikát megkerülve lehet eljutni, hanem nyugatról is, de lényege­sen kisebbre becsülte a távolsá­got. 1485-ben javasolta II. János portugál királynak az új útvonal felderítését, de elutasították - fő­leg azért, mert mértéktelen kivált­ságokat kötött ki magának siker esetére. Kolumbusz évekig „lobbizott” a spanyol királyi udvarban, míg 1491 végére sikerült elérnie, hogy Kasztíliai Izabella és Aragóniái Ferdinánd támogassák útját; a Az amerikaiak hatalmas ünneplést csaptak a küszöbön álló évforduló alkalmából (Fotó: fotolia.com) pénz nagyobb részét így is gazdag kereskedők és pénzemberek adták össze. Az uralkodó párnál kihar­colta magának és utódainak a dón címet, az admirális rangot, a felfe­dezendő szigetek alkirályi és főkor­mányzói tisztét, továbbá az esetleg innen származó jövedelmek egy részét is. Három hajója, a Santa Maria, a Nina és a Pinta 1492. augusztus 3-án futott ki Palos kikötőjéből, majd a Kanári-szigetekről indul­tak nyugat felé. Huszonkilenc napig hajóztak anélkül, hogy szá­razföldet láttak volna, miközben majdnem foglyul ejtette őket a Sargasso-tenger felszínét borító barnamoszat szövedéke. 1492. október 12-én aztán a Nina fedélzetéről egy matróz szárazföl­det pillantott meg. Kolumbusz ezt már Indiának vélte, a valóság­ban azonban a Bahamák egyik szigetén értek partot, amelyet lakói Guanahaninak neveztek, a spanyolok pedig a San Salvador nevet adták neki. A kis expedíció még érintette Kuba és Hispaniola partjait, majd egy vihar miatt visz- szafordult Lisszabonba. Kolumbusz élete végéig abban a hitben maradt, hogy Kelet-Indi- ában járt. Azt, hogy új földrészt fedezett fel, csak jóval később bi­zonyította be Amerigo Vespucci, akiről később a kontinenst elne­vezték (Kolumbusz emlékét Dél- Amerikában Kolumbia neve őrzi). Kolumbusz még háromszor (1493-1496,1498-1500 és 1502- 1504 között) járt az Újvilágban, felfedezte a Kis-Antillákat, Ja­maicát és Dél-Amerika partjait is érintette. Alkirályi hatalmával azonban visszaélt, a királyi ud­varban számos ellenséget szerzett, így amikor a csalódott, a beígért gazdagságot hiába kereső his- paniolai telepesek fellázadtak, a helyzet rendezésére kiküldött bíró bilincsbe verve őt küldte haza. Si­került ugyan tisztáznia magát, de tekintélyét és kiváltságos helyzetét elvesztette. Utolsó, negyedik útján már semmilyen támogatást nem kapott, és emberei is fellázadtak ellene. Mivel nem volt hajlandó lemondani alkirályi címéről, a ki­rályi udvarral perben-haragban áll­va, testben-lélekben megtörve halt meg Valladolidban 1506. május 20-án. (MTI) Aggódnak a turizmusellenes tüntetések miatt N em először til­takoztak a világ egyik legnépsze­rűbb úti célja, Mallorca lakói a turizmusáradat miatt. A legutób­bi, több mint 3000 résztvevős demonstráción gyakoriak voltak a „Turisták, menjetek haza!” feliratú táblák. Sok skandináv számára Gran Canaria és Mallorca szinte meg­szokott úti cél, már gyerekkoruk óta rendszeresen visszajárnak. Csakhogy a helyzet megváltozott. Ahogyan a www.alltomresor.se online magazinnak nyilatkozta az egyik svéd turista, a sziget mostanában nagyon zsúfolt lett. A kisgyermekes szülők arról panaszkodnak, hogy a strandok és a partszakasz szemetesek, szennyezettek. A helyi lakosok a turistákat vádolják emiatt, miköz­ben szinte belőlük élnek Abban mindenki egyetért, hogy valamiféle korlátot kellene szabni a nyaralók beáramlásának. Ám ez nem áll érdekében a diszkont légitársaságoknak és az utazási irodáknak A nagy zsúfoltság annak is betudható, hogy az arab országokba és Törökországba nem szívesen utaznak a skan­dinávok, csak nagyon nyomott árakon tudják nekik eladni az oda szóló utakat. Az a furcsa helyzet is előállt a megmozduláson, hogy külföl­diek is beálltak a tüntetők közé, annak érdekében, hogy a helyzet valamelyest megváltozzon. Ez azoknak is érdeke, akik hónapok­ra bérelnek apartmanokat, sőt sokan fel évre is odaköltöznek. Nem kevés külföldi dolgozik a szigeten, aki az idegenforgalom­ból él. Van, aki az itteni virágzó esküvőbizniszben érdekelt, más ingadanüzletben utazik. Ma Spanyolország Franciaország után a leglátogatottabb európai turisztikai desztináció, főleg ha a szigeteket is ide számítjuk. De mind az ott élők, mind a turisták szerint szinte alig lehet lépni az utcán, a rengeteg segway miatt még a séta is veszélyessé vált. A szemétszállítás problémás egyes helyeken, mások attól tartanak, hogy vízhiány fog fellépni, (turizmus) Mallorca is népszerű a turisták körében (Fotó: Wikipedia) A mellékletet szerkeszti: Szabó Laci, Laci.Szabo@ujszo.com. Levélcím: Új Szó - Utazás, Lazaretská 12, 814 64 Bratislava 1. Vásároljon egyedi trikót. Válogasson könyvkínálatunkbc Fizesse elő lapjainkat. Kérdezzen a szerkesztőkti Találkozzunk Párkányban któber 14-én U) SZÓ Misarnap Látogassa meg vásári sátrunkat

Next

/
Thumbnails
Contents