Új Szó, 2017. október (70. évfolyam, 226-251. szám)

2017-10-12 / 235. szám, csütörtök

_______A Fo tósuli WWW.UJSZO.COM ■ UJSZO(®UJSZO.COM Ezen a fotón nem Van Gogh festményét helyeztem a középpontba, inkább a turista gépének kijelzőjén keresztül mutattam meg a Csillagos éjszakát. Az eredeti képnek csak egy részlete látható a háttérben, az is homályosan. René Magritte képéről technikailag nem túl jó, mo­biltelefonos fotót készítettem. Nem reprodukáltam tehát a festményt, inkább a galérialátogató érdeklő­dését örökítettem meg. ő maga kissé hemozdult, de a kép a falon éles maradi. Az oslói Vigeland szoborpark apa-fiú szobra nem került rá a képre teljes egészében. Ezúttal széles látószög­gel fényképeztem, a kisfiú szemma­gasságából, ezzel monumentálissá torzítottam az apa alakját. Restaurátor „vendégeskedik” a bécsi Albertina egyik szoborcsoportján. Ez a fotó inkább a zsánerképek kategó­riájába tartozik, de jól mutatja, kis szerencsével milyen élővé is tehetjük a mozdulatlan szobrokat. 31. RÉSZ Képek, szobrok - képzőművészet a fotókon Galériában vagy szoborparkban, múzeumban vagy otthon - fényképeinken gyakran szerepelnek képzőművészeti alkotások. Hogyan örökítsük meg őket? vényt, ha pedig a fényvi­E lőször is el kell döntenünk, repro­dukciót akarunk-e készíteni, vagy egy történetet akarunk elmesél­ni, melynek főszereplője a képzőművészeti alkotás. Az előbbi alapos technikai fel­készülést igényel, az utóbbi pedig némi kreativitást. A képtárak, galériák elő­szeretettel tiltják meg a fényképezést a szerzői jog védelmére hivatkozva. Sok múzeum engedélyezi ugyan a fotózást, de általában csak vaku nélkül. Egyrészt, hogy ne készülhessen túl jó mi­nőségű reprodukció a mű­alkotásokról, és a látogatók inkább a galéria boltjában vá­sárolják meg a profik által fo­tózott képeslapokat. De arra is szoktak hivatkozni, hogy a lámpák éles fénye kárt tehet az akár évszázadokkal ezelőtt felvitt festékrétegekben. Min­denképpen tájékozódjunk te­hát az adott galéria, múzeum előírásai felől, mielőtt kattint­gatni kezdenénk. FÉNY ÉS FÓKUSZ A festmények fényképezé­sekor elengedhetetlen a tűé­les fókuszálás. Míg más fotó­helyzetben még „beleférhet" egy kis képzaj vagy bemoz- dulás, a reprodukciós céllal fotózott műveken minden kis részletnek élesnek kell lennie. Ha egy falra akasztott képet fotózunk, igyekezzünk úgy elhelyezni a fényképezőgé­pet (ideális esetben állványra szerelve), hogy az objektív pontosan szemben legyen a festménnyel, hogy ne tor­zuljon a vászon képe. Ha ugyanis alulról vagy oldalról exponálunk, a perspektíva eltolódása miatt a festmény téglalap alakja megváltozik, ezt nevezik trapéztorzulás­nak. Állítsunk fel tehát egy áll­szonyok megkövetelik (és a teremőrök megengedik), használjunk pluszvilágítást. Erre a célra alkalmas egy rendszervaku is, amelyet irányítsunk a fehér mennye­zet felé, hogy szórt fénnyel •egészíthessük ki a meglé­vőt. Ha lehetőségünk van, a fényképezőgéptől távolabb, a vászonnal 45 fokos szöget bezárva elhelyezett lámpák­kal világítsuk meg témánkat. Vaku híján használjunk nagy fényerejű objektívet. A festményeknél illik hűen visszaadni a színeket, ezért rendkívül fontos a helyes fe­héregyensúly. Ezt a legtöbb fényképezőgép automatiku­san is be tudja állítani, azon­ban az automatikát megza­varhatja, ha két különböző színhőmérsékletű fényforrás (például az ablakból érkező természetes fény és egy izzó­lámpa) világítja meg a képet. Próbálkozzunk többféle beál­lítással, vagy utólag, digitális sötétkamrában állítsuk be a kívánt értéket. ÁLLVÁNY ÉS ÜVEG Előfordulhat, hogy otthon, a falunkon lógó festményt, grafikát kell megörökítenünk. Ilyenkor tágabbak a lehető­ségeink, mint egy képtárban, ezért nagyobb eséllyel sike­rülhet jól a fotónk. A szigorú értelemben vett reproduk­ciókon a festményen kívül semmi sem szerepel, nem kell tehát sokat bajlódnunk a kompozícióval, hiszen nem akarjuk egyedivé, eredetivé tenni fotónkat. Ilyen esetben mindenképpen szükségünk lesz egy fotóállványra, és jól jön két egyforma erősségű, külön-külön beállítható fény­forrás. Ha nincs, vigyük a ké­pet az ablak közelébe (vagy akár a kertbe), hogy a lehető legjobban kihasználhassunk a természetes fényt. Ideális szórt fényt ad a felhős ég. Külön kihívás az üveg mö­gött kiállított festmények, fényképek megörökítése, hiszen az üvegfelület zavaró tükröződést eredményez, jól bevált trükk, hogy a fény­képezőgép objektívjét egy nagyméretű, matt fekete lap közepén vágott lyukon dug­juk ki, amely „láthatatlanná" tesz bennünket, így nem fo­gunk tükröződni a festményt védő üvegen. Ha erre nincs lehetőségünk, legalább ne fe­hér ingben fotózzunk. Érde­mes beszereznünk egy pola­rizációs szűrőt is, ez az ügyes eszköz kiszűri a legtöbb tükröződést. Azt mondják, a szobrok a legtökéletesebb fotomodeliek. Nem fáradnak el, nem mozdulnak meg, tü­relmesen elviselik, amíg meg­keressük a legmegfelelőbb nézőpontot. Hátrányuk vi­szont, hogy nem állnak oda a tökéletes háttér elé, és ott kell őket lekapnunk, ahol vannak. Nézzük meg alaposan „ala­nyunkat". Keressük meg a szobor számunkra legérde­kesebb részét, oldalát, rész­letét, nézőpontját. Lehet az teljesen rendhagyó is, akár a földre fekve, alulnézetből is megörökíthetjük. Járjuk te­hát körbe, készítsünk egy-egy közelit a kezéről, fejéről; akár hátulról is lefotózhatjuk, be­mutatva, mit „néz" a szobor. A kora reggeli és a késő délutáni napsütésben raj­zolódnak ki a legjobban a szobrok, hiszen az oldalról, alacsonyan érkező fénysuga­rak plasztikussá tudják tenni a műalkotásokat. Ez a dom­borművekre különösen ér­vényes. Fotónk komponálása közben igyekezzünk semle­ges hátteret beállítani, hogy a fényképen semmi se terel­je el a figyelmet a szoborról. Használjunk kis mélységéles­séget, hogy kiemelhessük a szobor számunkra érdekes, jellemző részleteit. Jobb, ha távolabbról, teleobjektíwel fényképezzük a szobrokat, így elkerülhetjük a zavaró bé­kaperspektívát, és nem torzul a mű, mint a nagylátószögű objektíwel, közelről készült képeken. Juhász László (A szerző felvételei) Tippek, trükkök Ha múzeumban akarunk fényképezni, nem lesz szükségünk a 2CCmm-es teleobjektívre, nyugodtan otthon hagyhatjuk. Felejtsük el a beépített vakut! A szobrokat lapossá teszi a villanó, az olajfestményeken pedig akkor is tükröződhet a fény, ha nincse­nek üveg mögött. Próbáljuk egyedivé, érdekessé tenni fényképe­inket, főleg a szobrok fotózása során élhetjük ki egyéni kreativitásunkat. Érdemes kontextusba helyezni a fényképezett festményeket, szobrokat. Akár úgy is, hogy belekomponáljuk a fotóba a képtár látogatóit. Jól mutat, ha a művet születése közben örökítjük meg. Álljunk az utcai rajzoló háta mögé, hogy egy fotóra kerüljön a készülő mű és a művész témája is. A7, ÚJ SZÓ HAVI MELLÉKLETE. SZERKESZTŐSÉG: Lazaretská 12, 814 64 Bratislava 1. E-MAIL: hobbitaiujszo.com. SZERKESZTŐ: Veres István. GRAFIKA: Duranský Tamás. REKLÁMMENEDZSER: Seres Zoltán, zoltan.seres@>petitpress.sk, TELEFON: 0905 840 430. A hirdetések és a fizetett cikkek tartalmáért a szerkesztőség nem vállal felelősséget. NYOMJA: Petit Press, a. s., Kopčianska 22, Bratislava. A NEM JELÖLT FOTÓK: www.fotolia.com. 0 Hobbi 2017. Október

Next

/
Thumbnails
Contents