Új Szó, 2017. október (70. évfolyam, 226-251. szám)
2017-10-11 / 234. szám, szerda
www.ujszo.com | 2017. október 11. KELET- ÉS KÖZÉP-SZLOVÁKIA 117 A Bazošon árulják az Andrássy-kastélyt Tököly Gábor (1952-2006), a Kastélyok, kúriák, udvarházak Gömörben című kötet szerzője úgy vélte, a kastély szakszerű felújítással még megmenthető lenne (Muemlek.hu) NÉMETI RÓBERT A BazoS.sk internetes portálon árulja potom 48 ezer «űréért az Andiássyak egykori dernöi kastélyát egy rozsnyói székhelyű ingatlanügynökség. Az apróhirdetés szerint az épület különféle vállalkozói tevékenységekre, panzió üzemeltetésére vagy nyugdíjasotthon kialakítására is alkalmas. A hirdetésből kiderül, hogy a kastélyhoz 18 áras, félig beépített telek tartozik. „A történelmi épület »eredeti állapotában« van, a telek határáig aszfaltozott bekötőút vezet. Az épületben van villany és víz, de a gázt is be lehet vezetni. Számos berendezés, például teherliff, rámpa és szilárd tüzelésű kazán is van a kastélyban. A földszinten tíz, az emeleten öt helyiség található. Az épület tetőszerkezete hibátlan állapotban van, nem ázik be” - olvasható az ingatlanügynökség által közzétett hirdetésben. A kastély a megközelítőleg 700 lelkes, többségében magyarlakta, rozsnyói járásbeli Demő központjában áll. A település egykor a krasznahorkai váruradalomhoz, az Andrássyak birtokához tartozott. A település a ma már csak turisztikai látványosságnak számító vasércbányáiról ismert, ebben a faluban öntötték például a budapesti Lánchíd szerkezeti elemeit is. Az Andrássy-kastélyt az 1700-as évek végén építették kései barokkklasszicista stílusban. A szocializmus idején államosított épületben hosszú éveken át varroda működött, akkor cserélték nagyobbra az eredeti ablakokat. A kastély mögötti park már nincs meg, nagy részén modem épületek állnak. Kevesebb résztvevő a fotópályázaton LECZO ZOLTÁN A Bodrogköz központjában idén megrendezett Tóthpál Gyula Fotópályázat 2. évadjára a tavalyinál kevesebb pályázat érkezett. Az első seregszemlét 2016-ban Tóthpál Gyula születésének 75. évfordulója alkalmából szervezték meg Királyhelmecen. A versenybe életkor szerint négy kategóriában nevezhetnek a fotósok, külön a 7-10 és a 11-14 éves gyerekek, a 21 évnél nem idősebb fiatalok, valamint a felnőttek. Egy fotós kategóriánként egy, illetve összesen három képpel vehet részt a megmérettetésen. A nyeremények között négy eredeti Tóthpál Gyula-fotó is volt, melyeket a királyhelmeci fotóművész keresztlányai, Molnár Ildikó és Orosz Anikó ajánlott fel. Molnár Ildikó, aki testvérével együtt az idei seregszemle lebonyolításában is részt vállalt, lapunknak elmondta, az idei verseny nevezési határidejét szeptember 30-ára tolták ki. Idén azonban a vártnál kevesebben, mindössze huszonnyolcán neveztek, a pályázóknak kevesebb mint a fele gyerek, pedig a helyi és a környező iskolákat jóval az első neveA pályaműveket neves szakemberekből álló zsűri értékeli (A szerző felvétele) zési határidő lejárta előtt értesítették a pályázati lehetőségekről. A 7-10 éves korosztálynak meghirdetett versenybe egy gyerek nevezett be, a 11-14 évesekhez pedig mindössze nyolc. A fényképeket jövő héten értékeli a szakmai zsűri, a kiállítással egybekötött díjátadót pedig novemberben tartják a helyi művelődési központ galériájában. Ősi család szép kastélya Sajógömörön SZÁSZI ZOLTÁN Sajnos csak kevés olyan szépen felújított, méretes, emeletes úri lak található manapság az egykori Gömör megyében, mint a sajégömöri Szent-lvány kastély. SAJÓGÖMÖR (GEMER A Szent-lvány család Liptó vármegyéből származik, a família gyökerei egészen II. Endre uralkodásának idejére nyúlnak vissza. A család őse, bizonyos Lőrincz comes nevű, királyi hivatalnok volt, később a tatárjáráskor a Muhi csatában is harcolt. A családi legendárium szerint fia, Szent-lvány Bo- gomér, miután a Liptó megyei Vez- veres - ma Liptovský Ján - falu mellett, a völgybe egy hadicsellel a maga után becsalt nagy tatár hadat szétkaszabolta, IV. Béla királytól 1263-ban adományt kapott, és a győzelem emlékére kápolnát építtetett Keresztelő Szent János tiszteletére. A késő román stílusú templom ma is áll, védszentje máig Keresztelő Szent János. Az a híres család A család rendkívül szerteágazó története Gömör, Nógrád, Zemplén vármegyével is összefonódik, a Szent-Iványak közül sokan töltöttek be különféle tisztségeket. Vagyonos család volt, és a 19. században Sajógömör történetében már a falu leggazdagabb, legjelentősebb családjaként említik a Szent-lvány nevet. Gömör megyei águk felvette az ágostai evangélikus hitet és anyagiakkal is támogatták egyházukat. Bizonyos Szent-lvány Miklós például mecénásként a saját vagyonából alapította meg 1884-ben Sajógömörön a messze földön híres evangélikus fiúiskolát. A fehér kastély A századforduló nagy megyei monográfiája Sajógömör kastélyáról azt írta, még Széchy Mária építette, majd a gróf Csáky család átalakíttatta, és ennek helyén vagy ennek bizonyos részeit felhasználva épült a ma is álló Szent-Iványi kastélynak. Egy falusi kastélyhoz képest szokatlanul nagyméretű, téglalap alapterületű, emeletes épület ez, amelynek építési idejét Tököly Gábor művészettörténész a 18. század második harmadára teszi. A szakember feltételezése szerint is egy korábbi úri lak helyén épülhetett a ma is álló kastély. Nagy felületű homlokzatai kelet-nyugati irányba néznek, díszesebb a nyugati oldal, amelynek homlokzata fölé egy sekély, ám viszonylag gazdagon díszített rizalit magasodik. Az ablakokat míves vakolatdíszek veszik körül, a tető jó állapotban A robusztus, szép műemlék a falu közepén áll (Szászi Fanni felvétele) van, de a kéményeket sajnos kikezdte az időjárás, az utcai fronton enyhe felázás mutatkozik, és a külső festésre is ráférne a felújítás. A kastély a falu északi részén, a várhegyhez viszonylag közel épült, feltételezhetően a már korábban elpusztult vár köveit is beleépíthették, erre az is bizonyíték lehet, hogy a templomot körülvevő védőfalhoz is felhasználták a vár építőanyagát. Sajógömör kastélyának felújítása még az 1970-es évek vége felé kezdődött, kisebb-nagyobb szünetekkel bő negyedszázadig tartott, ami sajnos jellemző volt a szlovákiai Tájoló Sajógömörbe a Rimaszombat ésTornalja közti 16-os útról a 2821-es harmadosztályú útra letérve lehet eljutni, a kastély GPS-koordinátái: 48,450/20,316. műemlékek felújítására. Parkja az első katonai felmérés térképein még csak vázlatosan látható, de a Magyar Királyság 1867 és 1887 között elkészített térképe már egy tervezett angolpark vonalait őrizte meg. Sajnos ebből az egykor minden bizonnyal díszes és rendezett parkból mára néhány százötven éves, haldokló fán kívül semmi nem maradt. Futballpálya és zöldterület, valamint részben a mostani községháza és művelődési ház épülete áll rajta. A kastély a falu birtokában van, korábban próbálkoztak már itt magánvállalkozók vendéglátással is, de kevés sikerrel. A mívesen szép épület jelenleg közösségi célokat szolgál. Falát Petőfi Sándor emléktáblája díszíti.
