Új Szó, 2017. október (70. évfolyam, 226-251. szám)
2017-10-11 / 234. szám, szerda
www.ujszo.com I 2017. október 11. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Bácsi, van boga? Mire számíthatunk a 2017-es címkézésű palackok bontogatásakor? VERES ISTVÁN Hl ^ A kérdezték biIJ f M zonyos má- ll j m I tyusföldi JLmmarn ŠLA rockerek a 90- es évek vége felé, az egyik Érsekújvár melletti faluban, a helyi rockfesztiválra igyekezve, egy kapuban a házigazdától. Valamit kaptak is, ha jól emlékszem az eset kimenetelére, kétliteres műanyag flakonokban. Akkoriban a kétliteres műanyag flakonba töltött bor még a minőség garanciájának is számíthatott valamelyest, hiszen biztos lehetett a fogyasztó, hogy házi bort fogyaszt, nem üzletit. A házi pedig biztosan jobb. Azóta sok évjárat termése lefolyt a lakosság torkán, egyesek pedig már (magunkat is beleértve) azt saccolgatják, milyen borokra számíthatunk majd a 2017-es címkézésű palackok bontogatásakor. Csontszáraz nyarunk volt, a minimálisnál is kevesebb esővel, a Duna-Garam és Ipoly vonzáskörzetében tavaszi fagyokkal, Komárom és Érsekújvár környékén a nyár közepén jéggel. A tavaszi fagyok nem tettek különösebb kárt a Kis-Kárpátok és Tokaj szőlőiben, így ott tavasz végére már a fürtöket számolhatták a gazdák, míg a fagyok sújtotta régiókban a másodhajtások túléléséért drukkoltak. Amit viszont meg lehet köszönni 2017-nek, hogy a tavalyi lisztharmat- , és a különösen erős tavalyi pero- noszpóranyomás nem volt tapasztalható: több régióban sikerült egyetlenegy permetezés nélkül megvédeni a termést (pontosabban hagyni, hogy a szőlő megvédje magát), persze csak a megfelelő fekvésekben. Mindezen tényezők eredőjeként gyakorlatilag két héttel korábban lehetett elkezdeni a szüretet, és koncentrált ízű szőlő kerülhetett a présházakba. A korai fajták egyértelműen az idei év nyertesei lesznek, de még az olyan késői érésű fajtánál is, mint az olaszrizling, déli fekvésekből húsz feletti cukorfokú szőlőt tudtak szüretelni szeptember közepén. Az utána induló esős hét okozott csak néhány helyen szomorúságot, hiszen a présházak, feldolgozók kapacitásai nem tudták mindenhol betermelni az összes szőlőt, így az extraktok felhígultak, és beállt a rothadásveszély. Messzemenő tanulságokat levonni persze még nem lehet, hiszen a tökéletesnek kikiáltott 2015-ös évjáratban is születtek kimondottan unalmas borok, és az elátkozott 2010- esből és 2014-esből is akad még a polcokon palack, amelyik megéri a pénzét, jó értelemben. Minden bor sosem lesz jó, mondta egy alkalommal Konyári János, a néhány hónapja elhunyt balatonlellei borász. Valaki más pedig azt mondta, hogy nehéz évjáratból nagyobb eséllyel születik izgalmasabb bor. Mi meg azt mondjuk, hogy a borászatok stílusa meg a fogyasztó ízlése dönti majd el, milyen volt a tizenhetes, úgy nagyjából egy év múlva, amikor a fehérek a palackban már szépen megértek, és kikerülnek a pincékből a vörösek is. Mindenesetre úgy tűnik, egyediségből nem lesz hiány 2017 „botjaiban”. (Ľubomír Kotrha karikatúrája) Megszerezte Kim Dzsong Un az amerikai háborús terveket Észak-koreai hackerek titkos dól-koreai katonai dokumentumok százait lopták el, köztük a háború esetére Washingtonnal közösen kidolgozott műveleti terveket is - adta hírül egy dél-koreai lap. A Csoszun Ilbo idézte a hatalmon lévő Demokrata Párt egy parlamenti képviselőjét, Ri Cseol Hit, aki szerint az észak-koreai számítógépes kalózok 2016 szeptemberében behatoltak a hadsereg rendszerébe és onnan 235 gigabájtnyi titkos adatot loptak el. A dokumentumok között szerepelt az Észak-Koreával megvívandó háború 5015-ös számú, amerikai-dél- koreai műveleti és cselekvési terve, amely a Kim Dzsong Un észak-koreai vezető megölésére vonatkozó terveket is tartalmazza. A tervek közt szerepelt több precíziós támadás is, amelynek célja kifejezetten az észak-koreai kormány és Kim Dzsong Un likvidálása lett volna. Úgy tudni, mindez alaposan feldühítette a „bölcs vezért”, aki miután tudomást szerzett a tervekről, megváltoztatta a napi rutinját és az általa használt autókat is lecserélte. Ri Cseol Hi egyelőre nem volt elérhető, de a képviselő irodája közölte, hogy a lap helyesen idézte őt. Az értesülés olyan időszakban került nyilvánosságra, amikor igen feszült a helyzet a Koreai-félszigeten, illetve kölcsönös fenyegetések hangzanak el ismétlődően Donald Trump amerikai elnök, valamint a nemzetközi szankciók ellenére nukleáris és rakétaprogramját folyamatosan fejlesztő Észak-Korea között. Ri képviselő jelezte, hogy a délkoreai védelmi minisztérium szerint a kiberkalózok által eltulajdonított dokumentumok 80 százalékát még nem azonosították. A különleges erők sürgősségi tervét viszont ellopták, beleértve az évenkénti amerikai-dél- koreai hadgyakorlatok részleteit, valamint a kulcsfontosságú katonai létesítményekről és az áramfejlesztő telepekről szóló információkat. A hadsereg egy szóvivője a titkos védelmi adatokra hivatkozva nem volt hajlandó sem megerősíteni, sem cáfolni ezeket az értesüléseket. A dél-koreai védelmi minisztérium szerint Észak-Koreának egy körülbelül 6800 fős „hackerhadserege” van, amelyet már többször vádoltak nagyszabású kibertámadások, például a Sony Pictures amerikai filmes szórakoztatóipari cég elleni 2014-es behatolás végrehajtásával. (MTI) Törvény előtti egyenlőtlenség MARIÁN LEŠKO R ágalmazás miatt emelt vádat az ügyész Igor Matovič ellen. Lássuk, miért éppen rágalmazás miatt, és miért csak Matovič ellen. Amikor Matovič 2015 nyarán nyilvánosságra hozta, hogy Robert Ficónak és feleségének, Svetlanának offshore cége van Belize- ben, és két bankszámlán összesen 674 millió dollárjuk van, a kormányfő kijelentette: „A feleségemmel együtt meggyőződésünk, hogy Matovič képviselő a hamis vádaskodás bűncselekményét követte el”. Nos, a jogtudományok docensének és jogászprofesszor feleségének közösen sem sikerült eltalálnia a paragrafust, mert a kerületi ügyész „csak” a rágalmazás vétségéig jutott az akták áttanulmányozása után. Nem véletlenül, és nem is nehéz kitalálni, hogy miért „csak” odáig. Ha az ügyészség valakire rá akarja bizonyítani a hamis vádaskodás bűncselekményét, akkor bizonyítékokat kell felsorakoztatnia arról, hogy az elkövető tudta, hogy igaztalanul vádol valakit, és ezzel a szándékkal cselekedett. Ami ebben az esetben elég problémás lenne, mert aligha várhatják el Matovičtól, hogy kijelenti: Tudtam, hogy amit állítok, nem igaz, de úgy is nyilvánosságra hoztam, mert Ficónak akartam ártani... A rágalmazást már nem ennyire nehéz bizonyítani, persze azt sem pofonegyszerű, mert az ügyésznek be kell bizonyítania legalább a közvetett szándékosságot. Ha a bíróság elfogadja majd az ügyészség bizonyítékait és megbünteti Matovičot, még mindig marad a kérdés, hogy a vak igazságszolgáltatás) miért csak őt bünteti. A legfőbb ügyész első helyettese, Peter Sufliarsky költői kérdéssel válaszolt arra a felvetésre, hogy az igazságszolgáltatás csak az ellenzéki pártelnökkel szemben lép fel ilyen keményen: „A törvények és a törvény előtti egyenlőség csak a politikusokra vonatkozik vagy valamennyi állampolgárra?” Ehhez persze hozzátehetnénk még egy költői kérdést: A törvények és a törvény előtti egyenlőség csak az ellenzéki politikusokra vonatkoznak-e, vagy a kormánypártiakra is? Mindenki emlékszik arra a hangfelvételre, amelyen Robert Fico hangjához „nagyon hasonló” hangon azt mondja valaki, „erre az évre szereztem harmincöt milliót, a jövő évre pedig úgy negyvenet, én, a saját eszemmel”. A hangfelvételt a Sme napilap hozta nyilvánosságra, a kormányfő azt mondta rá, hogy az egész hamisítvány, és feljelenti a lap főszerkesztőjét, mert a nyilvánosságra hozással bűncselekményt követett el. A Főügyészséget akkor Dobroslav Tmka vezette, Peter Sufliarsky akkor is fontos pozícióban volt, és soha nem rendeltek el törvényszéki vizsgálatot annak megállapítására, hogy a hangfelvétel igazi-e vagy hamis, és kit hallani rajta. Ügyanis ha kiderült volna, hogy a hangfelvétel valódi, akkor Robert Fico ellen hamis vádaskodás miatt eljárást kellett volna indítani. Mert ha ő az, aki a felvételen azzal dicsekszik, hogy a saját eszével mennyi pénzt szerzett, akkor azzal is tisztában kellett lennie, hogy szándékosan hamisan vádolt meg valakit azért, hogy eljárást indítsanak ellene. A törvények előtti egyenlőségnek nemcsak Matovičra kellene vonatkoznia, hanem Ficóra is. A szerző a Trend hetilap kommentátora FIGYELŐ Trump IQ-teszten bebizonyítaná, hogy nem is idióta Donald Trump IQ-tesztre hívná ki saját külügyminiszterét, ha kiderülne, hogy valóban idiótának nevezte őt, írta az Independent című lap. Az amerikai elnök a Forbes interjújában vetette fel az ötletet: „Ez egy álhír. De ha valóban ilyet mondott, akkor össze kell hasonlítanunk az IQ-tesztjeinket. Előre meg tudom mondani, hogy ki nyerne” - mondta az elnök, bár nyilatkozata alapján az olvasók is könnyen kitalálhatják. Az idió- tázás állítólag még nyáron hangzott el, amikor Rex Tillerson külügyminiszter a kiszivárgott hírek szerint le akart mondani, például azért, mert „Trump egy idióta”. Tillerson végül Mike Pence alelnök győzködésére állt el a távozástól. Tillerson most sajtótájékoztatón cáfolta, hogy le akart mondani, és hogy valaha is így beszélt volna. (index.hu). Atombombát akartak robbantani a szovjetek a Holdon Újonnan nyilvánosságra került titkos iratok szerint a Szovjetunió atombombát akart robbantani a Holdon-közölte Matthias Uhl történész Moszkvában. A szovjet vezetés 1958-ban adott megbízást a tervek kidolgozására - mondta el a moszkvai Német Történeti Intézetben dolgozó Uhl. A történész nemrég fedezte fel az orosz állami levéltárban az erről szóló jegyzőkönyveket - adta hírül a Mitteldeutscher Rundfunk német médiatársaság. Uhl szerint a szovjet vezetés tervei értelmében egy rakétára szereltek volna atomtöltetet, amelynek romboló ereje hasonló lett volna a Hirosimára mért atomcsapáséhoz. A művelet célja hidegháborús erőfitogtatás volt. Szovjet tudósok azonban figyelmeztettek, hogy a rakétaindítás során felrobbanhat az atomtöltet, s ez beláthatatlan következményekkel járna, ezért a tervet néhány hónappal később feladták. (MTI)
