Új Szó, 2017. október (70. évfolyam, 226-251. szám)

2017-10-11 / 234. szám, szerda

www.ujszo.com I 2017. október 11. KÖZÉLET I 3 Kotleba nem lehet ismét megyeelnök Besztercebánya megye az utolsók között kullog, Kotleba újabb,győzelmét követően még inkább leszakadhat IBOS EMESE Besztercebánya megye az elmúlt négy évben nem fejlődött, folyamatos viták és harcok jellemezték, a megyefőnök képtelen volt a kompromisszumokra. Csúsz Péter, az MKP Besztercebánya megyei képviselője szerint változásra van szükség, mert a megye még inkább leszakadhat. Hogyan jellemezné a legutóbbi választási ciklust? Három pontban foglalnám össze ennek a választási ciklusnak a sajá­tosságát: az első, hogy a többséggel rendelkező Smer-frakció meddő politizálást folytatott, elveszítették az elnöki pozíciót, és ebből a hely­zetből nem találták a kiutat. A má­sik, hogy rengeteg, 17 független képviselő volt, ami rendkívül meg­nehezítette az egyeztetést, mert nem mindenki tud fejet hajtani egy kol­lektív döntés előtt, ha független. A harmadik pedig, hogy volt egy me­gyefőnökünk, akinek elég sajátos nézetei voltak akár az uniós forrá­sokkal, akár a megyei hivatal veze­tésével kapcsolatban. Ez mind ma­gával hozta azt, hogy semmihez nem hasonlítható négy évet zárunk. Mit hagy maga után Marian Kotleba? Milyen kondícióban van most Besztercebánya megye? Ő állítja, igen csak jó kondícióban van. Én ezt kétségbe vonnám. Óri­ásplakátjain azt hirdeti, az ő pártja az egyetlen igazi ellenzék. Kérdés, hogy a megyének mi köze van eh­hez? Azzal is dicsekszik, hogy 300 kilométernyi közutat javíttatott meg. Ez testvérek között is nagyon gyér eredmény, hiszen csak a Rima- szombati járásban 680 kilométernyi út van, és a többi 12 járásról még nem beszéltünk. Mivel az uniós pályáza­tokat elutasította, a társfinanszíro­zásra szánt összegekből valósítot­tunk meg felújításokat, amit 100%- ban saját forrásból fedeztünk. Gon­Csúsz Péter dőljük végig, mit jelent, ha 100 ezer eurót fizetünk vagy annak az 5%-át, mert a többit az EU adja hozzá. Gya­korlatilag a 300 km útjavításon kí­vül semmilyen eredményről nem le­het beszélni, mert nem maradt más­ra. Ha a megye kizárólag saját pénz­ből fejleszt, akkor igen csak keveset lehet tenni. Becslése szerint mennyi pénz úszott el az uniós források eluta­sítása miatt? Nagyon nehéz pontos számot meghatározni. Biztos összegekről az alá nem írt szerződések kapcsán tu­dunk, ezek 15millióeuróttesznekki. Ha viszont hozzáadom azokat az 5,4 millió euró értékű fejlesztési pályá­zatokat, melyeket a megye fenntar­tásába tartózó középiskolák még Vladimír Manka, korábbi megyefő­nök idejében nyújtottak be és nyer­tek meg, illetve hozzáadom azokat a projekteket, melyekre nem is pá­lyázhattunk, akkor egy több számjegyű összegről beszélhetünk. Bár Kotleba most azt állítja, pályáz­na, de feketelistára tették, vagyis il­legális foglalkoztatás miatt eltiltot­ták az uniós forrásoktól. Azt viszont elfelejti hozzátenni, hogy az uniós alapokat akkor is elutasította, ami­kor még pályázhatott. A megyei képviselő-testület mi­ért nem állította meg az ő ámok­futását az uniós pályázatokkal kapcsolatban, illetve az egyéb, a testület által megítélt támogatá­sokkal kapcsolatban? Egy képviselő-testület bár­mennyire szeretne rábírni egy me­gyeelnököt, hogy írjon alá egy szer­ződést, az aláírás joga az ő kezében van. Senki nem vezetheti a kezét, nem lehet kényszeríteni határozat­tal, és a határozat ellen emelt vétó megtörésével sem. Ő ezt a törvényi állapotot használta ki mesterien. Kotleba ezzel gyakorlatilag tör­vényt sértett, miért nem fordultak az ügyészséghez? Igen, törvényt sértett. Ezért ne­veztem meddőnek a 29 tagú smeres frakciót, mert következetesen nem tudták elérni, hogy sarokba szorít­sák a megyeelnököt. Miért nem fogott össze az MKP frakciója a függetlenekkel, és for­dultak közösen az ügyészséghez? A függetlenek sem voltak egysé­gesek, nyíltan vagy burkoltan közü­lük is többen támogatták a megye­elnököt, ilyen szempontból nem le­hetett számítani rájuk. Bár hozzá kell tenni, néhányan karakánul kiálltak Kotlebával szemben. A Kotlebával szembeni állás- foglalás kapcsán az MKP-frakció sem volt egységes, nem igazán ha­tárolódtak el tőle, esetenként egyes képviselők együtt is működtek ve­le. Olyan döntésről nem tudok, hogy együttműködtünk volna vele. Vi­szont az MKP-nak voltak prioritá­sai, melyek megvalósítása érdeké­ben - ilyen volt például a rimaszom­bati kórház B pavilonjának eladása - keresnünk kellett a megvalósításhoz vezető utat. Az adásvételre máig nem került sor, és a hátterét a mai napig nem ismerjük. A markánssággal kapcsolatban azt gondolom, a vádak alaptalanok. Az MKP-s képviselők­kel szemben vannak elvárások, me­lyeket teljesíteni kell, de vannak ér­dekek, amikor egy képviselő a saját, lokális szemüvegén keresztül is nézi a dolgokat, és ilyenkor akár sodró­dik másokkal, ez viszont még nem támogatás. Más kérdés, hogy a ri­maszombati képviselő-testületben mások a viszonyok, de markánsan azok a kollégák sem támogatták Kotlebát. Miért nem egyezett meg a me­gye a rimaszombati kórház B pa­vilonjának eladásáról? A rimaszombati és a garamszent- kereszti kórház egy-egy épülete évek óta kihasználatlanul áll. A kórházak üzemeltetője felajánlotta, hogy megveszi az épületeket és fel­újítja. A nagy kérdés az volt, hogy milyen összeget szabjunk meg. Né­hány kollégámmal azon az állás­ponton voltunk, hogy akár ingyen is odaadnánk, mert itt azt kell nézni, mit jelentene a megye lakóinak egy felújított kórház teljes kapacitással. Mások viszont úgy tették fel a kér­dést, mi a jó a megyének. Az a jó, amikor az ingatlan értéke befolyik a megye kasszájába, vagy az, ha a megye lakói használni tudják az in­gatlant. Itt alapvetően ütköztek a vélemények, és nem a mi álláspon­tunk győzedelmeskedett. Az elhangzottak alapján min­den a megyefőnökön múlik. Az MKP kiáll Kotleba kihívója mel­lett? Nem minden múlik a megyefőnö­kön, sok függ attól is, hogy mennyi­re egységesek a frakciók, vagyis kit választanak meg az emberek képvi­selőnek. Az MKP kezdettől azon az állásponton volt, hogy azt a jelöltet fogja támogatni, aki legnagyobb eséllyel leválthatja Marian Kotle­bát. Támogatni fogjuk Ján Luntert. Meggyőződésem, hogy annak, aki részt akar venni a végrehajtói hata­lomban, tudnia kell kompromisszu­mot kötni. Az nem mondhatja, hogy csak nekem van igazam és 49 em­bernek meg kell hajolnia. Az ilyen embert attól a poszttól meg kell fosztani. Ön szerint mi várna a megyére, ha Kotlebát újraválasztanák? Úgy gondolom, hogy a megye most az utolsók közt kullog, és a le­szakadása még nagyobb lesz. Köz­ben pedig a megyeszékhely, Besz­tercebánya óriási iramban fog fej­lődni, mert a kormány valahogyan kompenzálni akaija a megyeköz­pontot, ha már a megyét nem tudja. Globálisan jó élni Szlovákiában, de a társadalom LAJOS P. JÁNOS Szlovákia a 30. legjobb hely a világon, derül ki a Deloitte által készített Social Progress Indexből. Egy év alatt egy helyet javítottunk. Pozsony. A világon a legjobb élet- körülményeket továbbra is Európá­ban - elsősorban az északi államok­ban -, Észak-Amerikában és Auszt­ráliában biztosítják. A Deloitte által készített értékelés az első helyre Dá­niát helyezte, Szlovákia a 128 érté­kelt ország között az élbolyban vég­zett, a 30. helyet kapta, amivel egy helyett javított a tavalyihoz képest. Ezzel azonban még mindig a magas jóléti szintű országok közé tartozunk. A lista alsó részében afrikai és ázsiai országok szerepelnek, az utolsó há­rom: Csád, Afganisztán és a Közép­afrikai Köztársaság. J6 alapfeltételek „Szlovákia nagyon jó eredmé­nyeket tud felmutatni az alap­életfeltételek biztosításában, mint például az élelmiszer-ellátás, a hi­giéné, a hozzáférés a tiszta ivóvíz­hez és a lakhatáshoz” - tájékoztatott Marián Hudák, a Deloitte vezető ta­nácsadója. Itt több kategóriában is teljes pontszámot kaptunk, mint például az éhezés megszüntetése vagy az elektrifikáció tekintetében. Intoleráns ország Sokkal rosszabb azonban a helyzet az oktatás és az egészségügy tekinte­tében, egyes emberi jogi kategóriák­ban pedig katasztrofálisan teljesí­tünk. A legrosszabb értékelést a me­nekültekkel, bevándorlókkal szem­beni alacsony toleranciaszint miatt kapta Szlovákia, 23,48-as pontszám­mal a 124. helyen végeztünk. Hason­lóan rossz, de talán hajszálnyival jobb értékelést kapott ebben a kategóriá­ban Magyarország (120.) és Csehor­szág (112.) is. Magyarország és Szlo­vákia a kisebbségek diszkriminációja szempontjából is rosszul teljesít, Ma­gyarország 5 ponttal a 36., Szlovákia pedig 6,5 ponttal a 62. A sorszám eb­ben kategóriában nem sokat árul el, mivel a 10 pontos skála (10-es a leg­rosszabb értékelés) miatt több ország azonos pozíción áll. Az ország into­leranciáját mutatja az is, hogy a me­legek elleni toleranciaszint is nagyon alacsony -100-ból csak 28,42-n áll. Az alapfokú és a középfokú okta­tás szempontjából még az élme­zőnybe tartozik Szlovákia, a felső- oktatás elérhetősége szempontjából viszont már kissé lecsúszott, az 50. helyen áll. intoleráns ITT A LEGJOBB ÉLNI 1. Dánia 90,57 2. Finnország 90,53 3. Izland 90,27 4. Norvégia 90,27 5. Svájc 90,10 6. Kanada 89,84 7. Hollandia 89,82 8. Svédország 89,66 13. Németország 88,50 14. Ausztria 87,98 18. USA 86,43 19. Franciaország 85,92 21. Szlovénia 84,32 22. Csehország 84,22 30. Szlovákia 80,22 32. Lengyelország 79,65 37. Magyarország 77,32 © Forrása: Social Progress Imperative, Deloitte Nem toleráljuk a menekülteket és a kisebbségeket (G Kuchta felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents