Új Szó, 2017. október (70. évfolyam, 226-251. szám)
2017-10-11 / 234. szám, szerda
www.ujszo.com I 2017. október 11. KÖZÉLET I 3 Kotleba nem lehet ismét megyeelnök Besztercebánya megye az utolsók között kullog, Kotleba újabb,győzelmét követően még inkább leszakadhat IBOS EMESE Besztercebánya megye az elmúlt négy évben nem fejlődött, folyamatos viták és harcok jellemezték, a megyefőnök képtelen volt a kompromisszumokra. Csúsz Péter, az MKP Besztercebánya megyei képviselője szerint változásra van szükség, mert a megye még inkább leszakadhat. Hogyan jellemezné a legutóbbi választási ciklust? Három pontban foglalnám össze ennek a választási ciklusnak a sajátosságát: az első, hogy a többséggel rendelkező Smer-frakció meddő politizálást folytatott, elveszítették az elnöki pozíciót, és ebből a helyzetből nem találták a kiutat. A másik, hogy rengeteg, 17 független képviselő volt, ami rendkívül megnehezítette az egyeztetést, mert nem mindenki tud fejet hajtani egy kollektív döntés előtt, ha független. A harmadik pedig, hogy volt egy megyefőnökünk, akinek elég sajátos nézetei voltak akár az uniós forrásokkal, akár a megyei hivatal vezetésével kapcsolatban. Ez mind magával hozta azt, hogy semmihez nem hasonlítható négy évet zárunk. Mit hagy maga után Marian Kotleba? Milyen kondícióban van most Besztercebánya megye? Ő állítja, igen csak jó kondícióban van. Én ezt kétségbe vonnám. Óriásplakátjain azt hirdeti, az ő pártja az egyetlen igazi ellenzék. Kérdés, hogy a megyének mi köze van ehhez? Azzal is dicsekszik, hogy 300 kilométernyi közutat javíttatott meg. Ez testvérek között is nagyon gyér eredmény, hiszen csak a Rima- szombati járásban 680 kilométernyi út van, és a többi 12 járásról még nem beszéltünk. Mivel az uniós pályázatokat elutasította, a társfinanszírozásra szánt összegekből valósítottunk meg felújításokat, amit 100%- ban saját forrásból fedeztünk. GonCsúsz Péter dőljük végig, mit jelent, ha 100 ezer eurót fizetünk vagy annak az 5%-át, mert a többit az EU adja hozzá. Gyakorlatilag a 300 km útjavításon kívül semmilyen eredményről nem lehet beszélni, mert nem maradt másra. Ha a megye kizárólag saját pénzből fejleszt, akkor igen csak keveset lehet tenni. Becslése szerint mennyi pénz úszott el az uniós források elutasítása miatt? Nagyon nehéz pontos számot meghatározni. Biztos összegekről az alá nem írt szerződések kapcsán tudunk, ezek 15millióeuróttesznekki. Ha viszont hozzáadom azokat az 5,4 millió euró értékű fejlesztési pályázatokat, melyeket a megye fenntartásába tartózó középiskolák még Vladimír Manka, korábbi megyefőnök idejében nyújtottak be és nyertek meg, illetve hozzáadom azokat a projekteket, melyekre nem is pályázhattunk, akkor egy több számjegyű összegről beszélhetünk. Bár Kotleba most azt állítja, pályázna, de feketelistára tették, vagyis illegális foglalkoztatás miatt eltiltották az uniós forrásoktól. Azt viszont elfelejti hozzátenni, hogy az uniós alapokat akkor is elutasította, amikor még pályázhatott. A megyei képviselő-testület miért nem állította meg az ő ámokfutását az uniós pályázatokkal kapcsolatban, illetve az egyéb, a testület által megítélt támogatásokkal kapcsolatban? Egy képviselő-testület bármennyire szeretne rábírni egy megyeelnököt, hogy írjon alá egy szerződést, az aláírás joga az ő kezében van. Senki nem vezetheti a kezét, nem lehet kényszeríteni határozattal, és a határozat ellen emelt vétó megtörésével sem. Ő ezt a törvényi állapotot használta ki mesterien. Kotleba ezzel gyakorlatilag törvényt sértett, miért nem fordultak az ügyészséghez? Igen, törvényt sértett. Ezért neveztem meddőnek a 29 tagú smeres frakciót, mert következetesen nem tudták elérni, hogy sarokba szorítsák a megyeelnököt. Miért nem fogott össze az MKP frakciója a függetlenekkel, és fordultak közösen az ügyészséghez? A függetlenek sem voltak egységesek, nyíltan vagy burkoltan közülük is többen támogatták a megyeelnököt, ilyen szempontból nem lehetett számítani rájuk. Bár hozzá kell tenni, néhányan karakánul kiálltak Kotlebával szemben. A Kotlebával szembeni állás- foglalás kapcsán az MKP-frakció sem volt egységes, nem igazán határolódtak el tőle, esetenként egyes képviselők együtt is működtek vele. Olyan döntésről nem tudok, hogy együttműködtünk volna vele. Viszont az MKP-nak voltak prioritásai, melyek megvalósítása érdekében - ilyen volt például a rimaszombati kórház B pavilonjának eladása - keresnünk kellett a megvalósításhoz vezető utat. Az adásvételre máig nem került sor, és a hátterét a mai napig nem ismerjük. A markánssággal kapcsolatban azt gondolom, a vádak alaptalanok. Az MKP-s képviselőkkel szemben vannak elvárások, melyeket teljesíteni kell, de vannak érdekek, amikor egy képviselő a saját, lokális szemüvegén keresztül is nézi a dolgokat, és ilyenkor akár sodródik másokkal, ez viszont még nem támogatás. Más kérdés, hogy a rimaszombati képviselő-testületben mások a viszonyok, de markánsan azok a kollégák sem támogatták Kotlebát. Miért nem egyezett meg a megye a rimaszombati kórház B pavilonjának eladásáról? A rimaszombati és a garamszent- kereszti kórház egy-egy épülete évek óta kihasználatlanul áll. A kórházak üzemeltetője felajánlotta, hogy megveszi az épületeket és felújítja. A nagy kérdés az volt, hogy milyen összeget szabjunk meg. Néhány kollégámmal azon az állásponton voltunk, hogy akár ingyen is odaadnánk, mert itt azt kell nézni, mit jelentene a megye lakóinak egy felújított kórház teljes kapacitással. Mások viszont úgy tették fel a kérdést, mi a jó a megyének. Az a jó, amikor az ingatlan értéke befolyik a megye kasszájába, vagy az, ha a megye lakói használni tudják az ingatlant. Itt alapvetően ütköztek a vélemények, és nem a mi álláspontunk győzedelmeskedett. Az elhangzottak alapján minden a megyefőnökön múlik. Az MKP kiáll Kotleba kihívója mellett? Nem minden múlik a megyefőnökön, sok függ attól is, hogy mennyire egységesek a frakciók, vagyis kit választanak meg az emberek képviselőnek. Az MKP kezdettől azon az állásponton volt, hogy azt a jelöltet fogja támogatni, aki legnagyobb eséllyel leválthatja Marian Kotlebát. Támogatni fogjuk Ján Luntert. Meggyőződésem, hogy annak, aki részt akar venni a végrehajtói hatalomban, tudnia kell kompromisszumot kötni. Az nem mondhatja, hogy csak nekem van igazam és 49 embernek meg kell hajolnia. Az ilyen embert attól a poszttól meg kell fosztani. Ön szerint mi várna a megyére, ha Kotlebát újraválasztanák? Úgy gondolom, hogy a megye most az utolsók közt kullog, és a leszakadása még nagyobb lesz. Közben pedig a megyeszékhely, Besztercebánya óriási iramban fog fejlődni, mert a kormány valahogyan kompenzálni akaija a megyeközpontot, ha már a megyét nem tudja. Globálisan jó élni Szlovákiában, de a társadalom LAJOS P. JÁNOS Szlovákia a 30. legjobb hely a világon, derül ki a Deloitte által készített Social Progress Indexből. Egy év alatt egy helyet javítottunk. Pozsony. A világon a legjobb élet- körülményeket továbbra is Európában - elsősorban az északi államokban -, Észak-Amerikában és Ausztráliában biztosítják. A Deloitte által készített értékelés az első helyre Dániát helyezte, Szlovákia a 128 értékelt ország között az élbolyban végzett, a 30. helyet kapta, amivel egy helyett javított a tavalyihoz képest. Ezzel azonban még mindig a magas jóléti szintű országok közé tartozunk. A lista alsó részében afrikai és ázsiai országok szerepelnek, az utolsó három: Csád, Afganisztán és a Középafrikai Köztársaság. J6 alapfeltételek „Szlovákia nagyon jó eredményeket tud felmutatni az alapéletfeltételek biztosításában, mint például az élelmiszer-ellátás, a higiéné, a hozzáférés a tiszta ivóvízhez és a lakhatáshoz” - tájékoztatott Marián Hudák, a Deloitte vezető tanácsadója. Itt több kategóriában is teljes pontszámot kaptunk, mint például az éhezés megszüntetése vagy az elektrifikáció tekintetében. Intoleráns ország Sokkal rosszabb azonban a helyzet az oktatás és az egészségügy tekintetében, egyes emberi jogi kategóriákban pedig katasztrofálisan teljesítünk. A legrosszabb értékelést a menekültekkel, bevándorlókkal szembeni alacsony toleranciaszint miatt kapta Szlovákia, 23,48-as pontszámmal a 124. helyen végeztünk. Hasonlóan rossz, de talán hajszálnyival jobb értékelést kapott ebben a kategóriában Magyarország (120.) és Csehország (112.) is. Magyarország és Szlovákia a kisebbségek diszkriminációja szempontjából is rosszul teljesít, Magyarország 5 ponttal a 36., Szlovákia pedig 6,5 ponttal a 62. A sorszám ebben kategóriában nem sokat árul el, mivel a 10 pontos skála (10-es a legrosszabb értékelés) miatt több ország azonos pozíción áll. Az ország intoleranciáját mutatja az is, hogy a melegek elleni toleranciaszint is nagyon alacsony -100-ból csak 28,42-n áll. Az alapfokú és a középfokú oktatás szempontjából még az élmezőnybe tartozik Szlovákia, a felső- oktatás elérhetősége szempontjából viszont már kissé lecsúszott, az 50. helyen áll. intoleráns ITT A LEGJOBB ÉLNI 1. Dánia 90,57 2. Finnország 90,53 3. Izland 90,27 4. Norvégia 90,27 5. Svájc 90,10 6. Kanada 89,84 7. Hollandia 89,82 8. Svédország 89,66 13. Németország 88,50 14. Ausztria 87,98 18. USA 86,43 19. Franciaország 85,92 21. Szlovénia 84,32 22. Csehország 84,22 30. Szlovákia 80,22 32. Lengyelország 79,65 37. Magyarország 77,32 © Forrása: Social Progress Imperative, Deloitte Nem toleráljuk a menekülteket és a kisebbségeket (G Kuchta felvétele)
