Új Szó, 2017. október (70. évfolyam, 226-251. szám)

2017-10-06 / 230. szám, péntek

KULTÚRA 8 2017. október 6. | www.ujszo.com Mit szól a Svéd Királyi Akadémia döntéséhez? ► Tóth László József Attila-díjas költő, író, műfordító, szerkesztő Az irodalmi Nobel-díj 116 éve jó játék, melybe különböző ideologi­kus szempontjaival a politika is itt-ott belepiszkál. Nekem meg­vannak a saját Nobel-d(jas íróim, akiknekfele már megkapta a dí­jat, a másik felük helyett más kapta meg. Az idén sem az én listá­mon szerepelt a befutó. Kazuo Ishigurótól, bár több könyve is megjelent magyarul, nem olvastam még semmit. Igyekszem azonban ezt mielőbb pótolni, aztán majd kiderül, fölkerül-e a Nobel-díjasaim közé vagy sem. ► Görözdi Judit, a Szlovák Tudományos Akadémia Világirodalmi Intézetének munkatársa Sok nagyszerű, jelentős művet alkotó író van a világon, mindez át­tekinthetetlen művészi érték. A Nobel-díj rávilágít egy-egy élet­műre, segít észrevenni, ami fölött átsiklottunk, vagy ami túl távol esik földrajzilag, nyelvében, problematikájában - vagy egyszerűen az irodalmi ízlésünktől. Viszont idén olyan szerzőt díjaztak a japán származású brit Kazuo Ishiguro személyében, akit ismerhetünk magyarul megjelent könyveiből, vagy ha máshonnan nem, a regé­nye alapján született Napok romjai című filmből. A kortárs angol irodalom fontos szerzője, kitűnő történetmesélő, sok nyelvre le­fordítják a könyveit, szakmai presztízzsel bíró irodalmi díjak birto­kosa. A magam részéről örülök, hogy a szépirodalmi peremmű­fajok díjazása után (dokumentumpróza, dalszövegvers) most egy vérbeli regényíró került reflektorfénybe, de igazából már évek óta úgy hallgatom az irodalmi Nobel-díj kihirdetését, hogy azért szorí­tok, Nádas Péter neve hangozzék el. Ez marad tehát jövőre is. ► Beke Zsolt irodalomtörténész, a dunszt.sk online kulturális magazin főszerkesztője Kazuo Ishiguro: Bob Dylan után visszatértünk a klasszikusabb ér­telemben vett irodalomhoz, bár a The Guardian híradásából meg­tudhatjuk, hogy Salman Rushdie szerint „Ish" is jól gitározik. A ha­sonló című regénye alapján forgatott filmet, a Napok romjait Ant­hony Hopkins és Emma Thompson főszereplésével talán többen ismerik a magyar olvasók közül, minta műveit. Funfact: még ma­gyar Wikipédia-oldala sincs. Holnap veszek egy Ishiguro-könyvet. ► Vida Gergely költő, irodalomtanár, szerkesztő Bevallom, ha már japán (származás), én Murakaminak szurkol­tam. A magyarok után, természetesen. A napok romjai kimondot­tan nem tetszett, viszont a Ne engedj el című romantikus klón-sci- fije annál inkább. Összességében nem tudom... biztos megérde­melte. Olvassuk. Olvassunk. ► H. Nagy Péter irodalomtörténész, popkultúra-kutató, a komáromi Selye János Egyetem oktatója Kazuo Ishiguro díját lényegében megalapozottnaktartom, de igen vegyes fogadtatása lesz ennek. Ugyanis a szerző rendkívül sokszínű, folyamatosan vitákat generáló alkotó. A művei köztes zónában mozognak, például a sci-fi és a fantasy elemeivel ötvözik a szépirodalmi anyagot. A Ne engedj el... című regény a klónozás kérdéséttematizálja, a talán már klasszikusnak számító Napok romjai pedig kivételes igényességgel valósítja meg a karakterépí­tést. Éppen ebből a sokszínűségből fakad, hogy olvasói olykorfa- nyalognak az újabb és újabb kódváltások miatt, lásd az Eltemetett óriás fogadtatását. Tehát Ishiguro megosztó figurája azirodalmi térnek, de tehetsége megkérdőjelezhetetlen, abszolút profi szer­zőről van szó, aki minden egyes művével képes meglepetést okozni és megújulni. Ez csak keveseknek sikerül ilyen színvonalon. Ishiguro a legnagyobb szerzők nyomdokaiban Kazuo Ishiguro azt reméli, hogy a Nobel-díjak egyfajta pozitív erőt adnak majd a jelenlegi helyzetben (TASR/AP-feivétei) Elképesztően hízelgőnek nevezte Kezuo Ishiguro, hogy idén neki ítélték oda az irodalmi Nobel-díjat. „Csodálatos megtiszteltetés, főként azért, mert azt jelenti, hogy a legnagyobb szerzők nyomdokaiban járok" - mond­ta a Japánban született íré. Sara Danius, a Svéd Akadémia tit­kára Jane Austen és Franz Kafka ke­verékének nevezte Kazuo Ishiguro stílusát. A világ jelenleg nagyon bi­zonytalan pillanatban van - mutatott rá Ishiguro, aki azt reméli, hogy a Nobel-díjak egyfajta pozitív erőt ad­nak majd a jelenlegi helyzetben. „Meghatónak érezném, ha valami­lyen módon részese lehetnék egy olyan folyamatnak, amely pozitív légkört teremt a mostani rendkívül bizonytalan időkben” - fogalmazott. Kazuo Ishiguro 1954-ben született Nagaszakiban. Családjával ötéves korában költözött az Egyesült Ki­rályságba, szülőföldjére csak felnőtt­ként tért vissza. A Kenti Egyetemen szerzett diplomát angol-filozófia szakon, és kreatív írást tanult a Kelet­angliai Egyetemen. Emlékezet a regényekben 1982-ben napvilágot látott első könyve óta főállású író. A dombok halvány képe és következő regénye, A lebegő világ művésze is Nagasza­kiban játszódik, pár évvel a második világháború után. Ezekben a köny­vekben már megjelentek a nevével azóta összeforrott témák, az emléke­zet, az idő és az önámítás. Különösen tetten érhetők ezek a legismertebb re­gényében, az 1989-ben megjelent Napok romjaiban, amelyből filmet is forgattak. A mű az elveszett ügyek és az elvesztegetett szerelem, a megbá­nás álomszerűén szép és gazdag re­génye. Kazuo Ishiguro műveit óvatosan visszafojtott kifejezésmód jellemzi. Legutóbbi regényeiben fantasztikus elemek is vannak — emlékeztetett közleményében a Svéd Akadémia, utalva a 2005-ben megjelent, Ne en­gedj el... című disztópiára, amelyet szintén megfilmesítettek. Ennek sze­replői egy bentlakásos iskolában nőt­tek fel. Felnőttként azonban, rá kelj döbbenniük, hogy az élet egészen más, mint amit az iskolában tanítot­tak. A szabadságról szőtt álmok ha­misnak bizonyultak, megtudj ák, hogy ők valójában kiónok. A megtévesztő egyszerűséggel kibontakozó regény rendkívüli érzelmi mélységet tár fel. Ishiguro két éve megjelent legfris­sebb regényében, Az eltemetett óri­ásban egy idős házaspár szeli át az ar­chaikus angol tájat abban a remény­ben, hogy az út végén találkoznak évek óta nem látott fiukkal. A műben az író megindító módon tálja fel, ho­gyan kapcsolódik az emlékezet és a feledés, a múlt és a jelen, valamint a képzelet és a valóság. Ishiguro film- és televíziós forga­tókönyveket is ír. Műveit több mint negyven nyelvre fordították le. A magyar kiadó és fordító A Kazuo Ishiguro regényeit ma­gyar nyelven megjelentető Európa Könyvkiadó leköszönt igazgatója, M. Nagy Miklós elmondta, Ishigu- rót régóta az egyik legizgalmasabb, legmélyebb, legtartalmasabb kor­társ íróként tartják számon. „Az a fajta író, akinek minden regénye más, nem ismétli magát” - fűzte hozzá. Elmondta azt is, eredetileg 2018-ra tervezték a Nocturnes: Five Stories of Music and Nightfall című elbeszélésgyűjteményének megje­lentetését, a Nobel-díj miatt azon­ban felgyorsítják a tárgyalásokat, éppúgy mint a szerző többi műveinek jogairól. Kazuo Ishiguro könyveiben a ja­pán és az angol kultúra egyedülálló szintézisét teremtette meg - véleke­dik Kada Júlia, az író regényeinek és írásainak legkorábbi magyar fordí­tója. „Kazuo Ishiguro egészen kivá­ló író, Ne engedj el című regényét a legjobb könyvek közé sorolom, amelyeket valaha fordítottam” - fo­galmazott Kada Júlia. Úgy véli: a ja­pán és az angol kultúrához is erősen kötődő író az újfajta, egyszerre sok­féle kulturális háttérből, nyelvből építkező világirodalom jelentős képviselője. (MTI, k)

Next

/
Thumbnails
Contents