Új Szó, 2017. október (70. évfolyam, 226-251. szám)

2017-10-06 / 230. szám, péntek

www.ujszo.com I 2017. október 6. KÖZÉLET 3 A gárdától az unióig - megjavul a Jobbik? Jobbik a szlovák molinók előtt. Ez öt évvel ezelőtt elképzelhetetlen lett volna. (A szerző felvétele) FINTA MÁRK Komárom. Ha valaki néhány évvel ezelőtt azt mondta volna, hogy Vona Gábor, a Jobbik elnöke, vagy Szávay István, a párt fő nemzetpolitikusa egyszer egy rossz szó vagy megjegyzés nélkül végigül egy olyan fórumot, melyen a mögöttük lévő molinókon kizárólag szlovákul hirdetik a párt saját ötletét, valószínűleg nagy szemeket meresztettek volna rá az emberek. Pedig ez most megtörtént, méghozzá Komáromban. A tervek szerint lettek volna ma­gyar molinók is a bérunióról, melyet a Jobbik vezérkara népszerűsíteni jött Komáromba. Pallér Péter, a Jobbik felvidéki szervezője szerint azonban történt egy kis keveredés, és rossz molinókat hoztak el. De ez az apró incidens tökéletesen megmutatja, mennyire komolyan veszi a Jobbik a néppártosodást, és azt is, hogy szim­patizánsai jó részét sikerült pacifi- kálnia. Egy 2009-es Vona Gábor vagy Szávay - abból kiindulva, mi­lyen volt az akkori retorikájuk - jó eséllyel látványosan leszereltette volna a feliratokat mondván, ha nincs magyar, ne legyen szlovák sem. S valószínűleg a hallgatóság soraiban ülő szimpatizánsaik is hangosan kö­vetelték volna ezt tőlük - ám min­denki szó nélkül hagyta a faux pas-t. Néppárti szótár Régóta ismert dolog már, hogy a Jobbik teljesen megváltoztatta a régi, neonáci húrokat pengető retorikáját, így próbálva megszabadulni a toxi­kus radikális bélyegtől. Ám azt na­gyon érdekes volt megfigyelni, hogy is néz ez ki élőben, a szimpatizánsaik körében. Nem nagy titokról van szó: a jobbikosok egyszerűen nem ütötték le a korábbi „magas labdáikat“. így hiába várta volna bárki is, hogy vala­melyik Jobbik-vezető ellője például az „átléptük a gúnyhatárt” szófordu­latot, amelyet Szávay, de Gaudi Nagy Tamás és Morvái Krisztina is rend­szeresen elsütött, ha idelátogatott. A sajtótájékoztatót is beleértve három­órás rendezvényen Vona Gábor, aki­nek imidzséhez korábban hozzátar­toztak a burkolt zsidóviccek, vagy a radikális romaellenes kijelentések, makulátlanul tartotta magát a 444.hu- nak adott interjújában elhangzott té­telmondatához: „Nem azt kell nézni, hogy a Jobbik honnét jön, hanem hogy merre tart.” Még a migráció kapcsán is - amely nálunk is vezér­téma - alaposan visszafogta magát, bármelyik fídeszes politikusnak jóval radikálisabb kijelentései voltak az utóbbi időben. Gyöngyösi Mártont pedig, aki öt évvel ezelőtt még a kor­mányban és a parlamentben helyet foglaló zsidókat (illetve nemzetbiz­tonsági kockázatot jelentő izraeli­magyar kettős állampolgárokat) sze­rette volna listázni, meg sem lehetett különböztetni egy mosolygó, Brüsszel-kompatibilis konzervatív politikustól: szigorúan tartotta magát a Jobbik által indított béruniós kez­deményezés szakmai magyarázatá­hoz. Talán csak Szávay István és Pal­lér Péter volt az, akik olykor vissza­nyúltak a néppárti arculat előtti szó­tárhoz. Szávay egyszer elnézést kért, hogy „Szlovákiáról beszél”, mikor kifejezte örömét, hogy itt is elindul­hatott a béruniós aláírásgyűjtés. Pal­lér pedig valamivel később a mene­kültekkel és a multikkal kapcsolat­ban mondott vaskosabb szavakat. Mi is ez a bórunió? A Jobbik néhány éve még ostorral fenyegette az Európai Bizottság el­nökét, és kilépett volna az unióból is. Most azonban már megreformálni akaiják az EU-t, méghozzá egy uniós eszköz révén. Kíváncsi voltam, hogy magyarázza Vona az EU-val kap­csolatos irányultságának megváltoz­tatását: a kérdésemre láthatóan jól begyakorolt válasza volt: nem ők változtak, hanem az EU, mely akko­ra pofonokat kapott az elmúlt idő­szakban, hogy rákényszerül hibáinak korrigálására, és ebben a Jobbik meglátta a lehetőséget. Az Európai Polgári Kezdeményezés mechaniz­musában egymillió aláírást akarnak összegyűjteni ahhoz, hogy az unió prioritásai közé vegye az „egyenlő munkáért egyenlő bért” alapelvet - magyarán, hogy a kelet-európai or­szágokban is annyit kereshessenek a munkavállalók, mint az azonos mun­kát végző nyugat-európai társaik. A kezdeményezés legitimitását Gyön­gyösi szerint az Európai Bizottság is elismerte. Azt azonban az egész este folyamán nem tudtuk meg, pontosan hogyan képzelik el a különböző gaz­dasági teljesítményekkel, jegyekkel bíró országok béreinek egységesíté­sét. A folyamat elméletileg azzal zá­rulna, hogy az Európai Bizottság konkrét lépéseket tesz az egyes or­szágok gazdasági teljesítményének kiegyenlítése felé, és a tagállamok­kal együtt eléri, hogy a kelet-közép- európai vállalkozások versenyképe­sek legyenek. Gyöngyösiék azonban nem sokat beszéltek arról, hogy mi­lyen jogi intézkedésekre, milyen irá­nyú jogharmonizációra lenne ehhez szükség, és egyáltalán, hogy nézne ez ki a gyakorlatban, lehetséges-e egy­általán - tulajdonképpen csak mint „elvégzendő házi feladatként” utal­tak rá. Európai megtisztulás A Jobbik tehát nagy fába vágta a fejszéjét azzal, hogy egy olyan célt állított maga elé, amelynek miként­jeit az átlagembernek nehéz átlátnia. Jóval érdekesebbnek tűnik az, hogy pártszempontból mit akarnak elérni Vonáék. A kezdeményezéssel, ami gyakorlatilag hét uniós tagország polgárainak együttműködését igény­li, a Jobbik a szélesebben vett európai politikai porondra szándékozik ki­lépni - a fórumon is látszott, nem tit­kolt céljuk, hogy belföldön és kül­földön is megpróbálják lemosni ma­gukról az ágy alatt bújó szörnyeteg imidzsét, amit a Magyar Gárda ma- sírozása, és fasisztoid kijelentéseik révén sikerült magukra venniük. Vo­na Gábor el is panaszolta, hogy kül­földön, például Szlovákiában a sajtó még mindig szélsőjobboldali párt­ként tekint rájuk, pedig ők konzerva­tív néppárt. Megmenteni az országot Vonáék évekkel ezelőtt, még a 2015-ben elindított néppártosodás előtt tartottak már lakossági fórumot Komáromban. Akkor nem a Révben, hanem a Pokol Hotelben voltak, és nagyobbnak tűnt az érdeklődés. Most 50-60 ember jött el, javarészt olya­nok, akik korábban sem titkolták Jobbik-szimpátiájukat. így az elejé­től fogva benne volt a levegőben, hogy Vonáék nem fogják elkerülni a kényelmetlen kérdéseket a hang­nemváltásról, és készültek is rá ala­posan. Mikor az egyik kérdező bó­kokba és dicséretbe csomagolva na­gyon óvatosan megkérdezte, miért a hangnemváltás, a pártelnök hosszas magyarázatba fogott. „A Jobbik nemzeti radikális rétegpártként ma­gát képviselte. Most néppártként egész Magyarországot képviselni akarjuk” - mondta. És itt csapta meg a beszélgetést a magyar aktuálpoliti- ka szele: Vonáék a váltást - a politi­kai felnőtté válást - azzal magyaráz­zák, hogy csak így lehetnek kor­mányváltó erő, és így tudják leváltani az általuk csak maffiakormányként aposztrofált Orbán-kormányt. Vona azonban megvallotta a szim­patizánsoknak, ő sem éli meg könnyen ezt a váltást, ez számára is egy kötéltánc, mert minden nap koc­kára kell tenniük gondolataikat és el­veiket. „De nekünk nem az a felada­tunk, hogy jól érezzük magunkat a bőrünkben. A feladatunk megmente­ni Magyarországot” - mondta. Mintha az egész fórumot erre a kulcsmondatra fűzték volna fel: a pártelnök személyesen adta át a fő üzenetet a szimpatizánsoknak, kitűzte a küldetést, megnevezte a főellensé­get. S láthatóan megnyugtatta a ke­délyeket, mivel a fórum végére ismét megjelent az a cinkos összekacsintós légkör is, mely oly jellemző a Job- biídioz hasonló pártok fórumaira - hogy a világ dolgait csak ők látják jól, senki más. Annál pedig, hogy a radi­kálisabb szavazóinak kételyei eltűnjenek, a néppártosodással 19-re lapot húzó Vonának talán semmi sem fontosabb. ÚJ SZÓ Az ön nyelvén beszélünk Találkozzon az Uj Szó szerkesztőivel hm-mkp m*g»gywé* A találkozókor 10%-os kedvezménnyel rendelheti meg Apunkat. mszoMz SSSÜS&Í * tomípdót Lajos P. János Sidó H. Zoltán Száz Ildikó Finta Márk Szalay Zoltán Vas Melitta • Október 12-én 18:00-tól Érsekújvárban a Castle Caféban (a KultúrKorzó szervezésében) • Október 19-én 18:00-tól Komáromban a Csemadok székházéban

Next

/
Thumbnails
Contents