Új Szó, 2017. szeptember (70. évfolyam, 202-225. szám)
2017-09-07 / 206. szám, csütörtök
www.ujszo.com | 2017. szeptember 7. KOZELET I 3 ítélet van, de a kvótákat nem teljesítik A menekültek többsége jelenleg Olaszországba érkezik (TASR/AP-fotó) ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Jogosan írta elő a tagállamoknak kát évvel ezelőtt az Európai Unió Tanácsa a menekültkvótákat. Az Európai Unió Bírósága elutasította Magyarország és Szlovákia beadványát. A döntésből azonban egyelőre még nem következik, hogy be is kell fogadni az előírt számú menekültet. A bíróság döntése várható volt, mivel júliusban már Yves Bot, az Európai Unió Bíróságának főtanácsnoka is a kvóták elutasítását javasolta. A főtanácsnok javaslata egyfajta szakmai előkészítése a bíróság döntésének, az ítélet ugyan ettől eltérő is lehet, de általában megegyezik ezzel. Mi történt 2015-ben Az Európai Unió Tanácsa, pontosabban a tagállamok belügyminisztereinek tanácsa 2015 szeptemberében döntött úgy, hogy Olaszországnak és Görögországnak - a menekültválság által leginkább sújtott országoknak - úgy tudnának leginkább segíteni, hogy átvesznek tőlük 120 ezer menekültet. E&íen az évben több mint egymillió menekült érkezett az unióba, a többségük Görögországba és Olaszországba. 902 menekült Szlovákiának összesen 902, Magyarországnak pedig 1294 politikai menekültté nyilvánított személyt kellett volna befogadni úgy, hogy az egyes menekülteket maguk is ellenőrizhetik. A tanács döntését ellenezte négy kelet-európai ország: Szlovákia, Magyarország, Csehország és Románia belügyminisztere nemmel szavazott. Mivel ebben a tanácsban nincs szükség konszenzusos döntésre, a határozat kötelezővé vált minden tagállam számára. Szlovákia már akkor jelezte, hogy az Európai Unió Bíróságához fordul, mivel szerintük a belügyminiszterek tanácsa nem dönthetett volna ebben a kérdésben, erre csak az Európai Tanács, vagyis a kormány- és államfők testületének lett volna joga. Magyarország később csatlakozott Szlovákia beadványához. A bíróság most azt mondta ki, hogy a tanács jogosan döntött, és így döntése kötelező érvényű a tagállamok számára. A fogadtatás A szlovák politikusok viszonylag nyugodtan fogadták a testület döntését. Robert Fico kormányfő elismerte a döntés jogosságát, de szerinte ez nem változtat a kormány politikáján, továbbra is elutasítja a kvótákat. A Híd szerint hiba volt a bírósághoz fordulni a menekültkvóták miatt, habár a kötelező kvótákat a párt is elutasítja. „Ez a döntés várható volt, mivel az európai közösség működésének egyik alapja a szolidaritás” - áll a párt nyilatkozatában. A Híd szerint ugyanakkor a kvóták helyett olyan hatékony megoldásokat kell keresni, amelyek figyelembe veszik a menekültválság aktuális helyzetét, és a problémát a keletkezésénél próbálják megoldani. A Magyar Közösség Pártja tudomásul veszi az Európai Bíróság elutasító döntését, de nem ért vele egyet. „A kötelező kvóták rendszere nem működik. Még azon tagállamok többsége sem hajtja végre, amelyek 2015-ben egyébként jóváhagyták” - áll a párt nyilatkozatában. Uniós politikusok jobbára egyetértéssel fogadták a döntést. Az Európai Néppárt (ÉPP) elválja, hogy minden uniós tagállam tartsa tiszteletben és hajtsa végre az Európai Bíróság kvótaügyben hozott szerdai döntését - közölte Manfred Weber, a Fideszt is soraiban tudó párt európai parlamenti frakcióvezetője. Hasonlóan nyilatkozott a német külügyminiszter is. Sigmar Gabriel hangsúlyozta: a bíróság tisztázta, hogy a menedékkérők elosztásának ügyében az „európai szolidaritásról” szóló döntés „nemcsak európai értékeinkkel, hanem az európai joggal is teljes mértékben összhangban van”. (ipj, MTI) Ennyi menekültet kell befogadni az egyes tagországoknak* Ország Hivatalos ígéret Áttelepített menekültek száma Előírt kvóta Elmaradt teljesítés Ausztria 50 15 1953 1938 Belgium 1480 936 3812 2876 Bulgária 970 50 1302 1252 Horvátország 246 78 968 890 Csehország 50 12 2691 2679 Észtország 390 141 329 188 Finnország 2128 1951 2078 127 Franciaország 6540 4278 19 714 15 436 Németország 12 250 7852 27 536 19 684 Magyarország X 0 1294 1294 Lettország 563 321 481 160 Litvánia 970 382 671 289 Luxemburg 470 382 557 175 Málta 164 148 131 0 Hollandia 2575 2308 5947 3639 Lengyelország 100 0 6182 6182 Portugália 2618 1415 2951 1536 Románia 2102 727 4180 3453 Szlovákia 60 16 902 886 Szlovénia 434 217 567 350 Spanyolország 2000 1257 9323 8066 Svédország 3777 1902 3766 1864 * nem teljes lista • Forrás: Európai Bizottság Mi jelent a bíróság döntése? A gyakorlatban nem sok minden változik. ► 120 ezer menekültet szét kellene osztani, akik Görögországba és Olaszországba érkeztek. ► Csak ellenőrzött menekültek lehetnek, vagyis akiket ténylegesen üldöztek hazájukban. ► Az áttelepítésbe a menekültnek is bele kell egyeznie, így nem biztos, hogy minden ország kvótája feltölthető. ► Szlovákiának 902, Magyarországnak 1294 menekültet kellene befogadnia. ► Szeptember elsejei adatok szerint Olaszországból 8402 menekültet, Görögországból 19 243 menekültet fogadtak be. ► Az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást is indított, ha azt végigviszi, akkorténylegesen be kell fogadni a menekülteket, vagy pénzbírság róható ki a döntését be nem tartó tagállamra. ► Mivel ez a kvótarendelet is nagy vihart kavart, nem várható újabb, hasonló kvótadöntés. Kiküszöbölhetők a nyelvtörvény által okozott abszurd helyzetek? FINTA MÁRK Az államnyelvtörvóny eddig sok abszurdnak tetsző helyzetet hozott: Izsán korábban egy emléktáblához kellett hozzátoldani a magyar himnusz sorait szlovákul, legutóbb pedig egy magáncég dobta vissza egy megyeelnökjelölt plakátját nyelvtörvénysértésre hivatkozva. Mint arról beszámoltunk, Pataky Károlynak, a Híd Kassa megyei el- nökjeíöltjének hét óriásplakátját nem helyezte ki az Ispa nevű, reklámhelyeket áruló cég arra hivatkozva, hogy az sérti a nyelvtörvényt, mivel a szlovák felirat kisebb a magyarnál. Információink szerint az Ispa nem először utasít el óriásplakátot a nyelvtörvényre hivatkozva. Az MKP egyik megyei kampányplakátját is vissza akarta dobni, ám végül mégis kiragasztották, miután a párttal szerződött reklámügynökség közbelépett. Ezen a plakáton is kisebb betűméretben szerepelt a szlovák nyelvű szlogen, mint a magyar. Más hirdetési felületeket értékesítő cégeknek - ahogy Pataky plakátjainak esetében is - nem okozott gondot kiragasztani az óriásplakátokat. Az Ispát szerettük volna ismét megszólítani az üggyel kapcsolatban, ám kérdéseinkre továbbra sem válaszoltak. Mit mond a nyelvtörvény? Az Ispa által hivatkozott államnyelvtörvény vonatkozó passzusa azt mondja, a nyilvánosság tájékoztatására szánt összes reklám feliratot és közleményt államnyelven kell feltüntetni, s ha más nyelvű szöveget is tartalmaznak, annak egyenlő méretűnek vagy kisebbnek kell lennie, mint az államnyelvű szövegnek - ám ha bevett idegen nyelvű kifejezésről van szó, nem kell lefordítani. Ez a rendelkezés sok zavart és abszurd helyzetet okozott már, néhány éve például a Gombaszögi Nyári Tábor magyar plakátjai miatt jelentették fel a szervezőket a Szlovák Kereskedelmi Felügyeletnél. Hasonló rendelkezés vonatkozik az emléktáblákra is, ezért kellett például egy külön, kiegészítő táblán szlovákul is kifüggeszteni a magyar himnusz első sorát egy négynyelvű izsai emléktábla alá. A nyelvtörvény megváltoztatására ebben a kormányciklusban akár esély is nyílhatna, hiszen a Híd kormányban van. Lesz-e változás? A párt stratégiai programtervezete, a Polgári Vízió bőven szól a nyelvi jogokról. „A cél az, hogy a magyar nyelv stabil teret kapjon Dél- Szlovákia magyarlakta részeinek köztereiben, intézményeiben és hivatalos ügyintézésében, és hogy kialakuljon a szimmetria az ország államnyelve és a minden tizedik lakosa által beszélt, őshonos magyar nyelv között” - fogalmaz a dokumentum, mely a legfontosabb távlati célként a magyar nyelv regionális hivatalos nyelvként való elismertetését tűzte ki Dél-Szlovákiában. „A nyelvtörvény megnyitása jelen pillanatban nem szerepel a koalíciós szerződésben” - mondta lapunknak Ravasz Ábel, a Híd alel- nöke, ám hozzátette: most zajlik a koalíciós szerződés revíziója. ,Arról még nem tudok beszámolni, mi kerül, vagy mi nem kerül majd be oda” - mondta. A Híd korábban húsz pontot fogadott el a koalíciós szerződés kiegészítésével kapcsolatban, a pártot pedig Ravasz képviseli a kiegészítést előkészítő bizottságban - ám nem kommentálta sem a tárgyalások folyamatát, sem a tartalmát. Bukovszky László (Híd) kisebbségi kormánybiztos szerint aktuálisan nincs napirenden a nyelvtörvény megnyitása, ám a Kisebbségi Akciótervnek van egy olyan munkapontja, mely szerint a hatályos jogi helyzet kiértékelését követően olyan kezdeményezésekre kerül majd sor, melyek kiküszöbölik a törvény alkalmazása során előálló abszurd helyzeteket akár a kisebbségi nyelvtörvény, akár az államnyelvtörvény alkalmazása során. Azt azonban nem tudta megmondani, mennyire lehetnek nyitottak a Híd koalíciós partnerei a nyelvtörvény esetleges módosítására. , ÜNNEPÉLYES ÁTADÁS SZENT' ISTVÁN KIRÁLY NA WAN SLÁVNOSTNE ODOVZDANIE V DEŇ SVÄTÉHO ŠTEFANA KRÁĽA m VkAURUCHF ÜBERGABE FINDET AM TAG DES HL STEPHA VS STATÍ CEREMONIAL HANDING-CVER ON ST. STEPHEN'S DtV „ISTEN, ÁLDD MEG A MAGYART a . - . - - fr; t ÁNSOtkSCfÍNtjflMXIll O,BOŽE,POŽEHNAJ MAĎARA "® Az izsai emléktábla esete a nyelvtörvénnyel (Képarchívum)
