Új Szó, 2017. szeptember (70. évfolyam, 202-225. szám)
2017-09-06 / 205. szám, szerda
8 i GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK 2017. szeptember 6.1 www.ujszo.com GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Atyáskodó Magyarország, liberális Szlovákia Az egészségtelen ételekkel kapcsolatos szabályok esetében toronymagasan a magyar szigor a legnagyobb (Képarchívum) Vonzó a magyar társasági adó Pozsony. Csak az elmúlt három évben több mint 1500 szlovákiai cég telepedett le Magyarországon, a számuk így mára eléri a 9882-t - derül ki a Bisnode nemzetközi cégminősítő társaság legújabb elemzéséből, amely szerint Magyarország vonzerejét elsősorban ajóval alacsonyabb társasági adó jelenti. Míg korábban a nagyobb társaságok 19, a kisebbek pedig 10 százalékos társasági adót fizettek, az idei év elejétől 9 százalékos adót vezettek be az összes cég számára. „Magyarország ezzel az Európai Unió adóparadicsomává vált, hiszen a legalacsonyabb társasági adóval vonzza magához a cégeket” - nyilatkozta Petra Štépánová, a Bisnode elemzője. A szlovákiai cégek magyarországi beruházásai elérik az 1,08 milliárd eurót. (mi) Már az ukránok sem kérnek az IMF-ből Kijev. Az ukrán pénzügyminiszter szerint országának már nem lesz szüksége aNemzetközi Valutaalap (IMF) további támogatására azután, hogy a jelenlegi, hatodik hitelmegállapodás két év múlva lejár. Olekszandr Daniljuk szerint Ukrajnának ezután a saját lábára kell állnia. Az IMF 2015 márciusában négyéves, 17,5 milliárd dollár keretösszegű hitelmegállapodást kötött Ukrajnával. A jelenleg folyó programban Ukrajna eddig 8,38 milliárd dollárt kapott. Az ország 25 éve vette fel a kapcsolatot az IMF-fel, amellyel 1994 és 2013 között öt hitelprogramot indított el, de egyiket sem sikerült befejeznie. Rendre az történt, hogy miután a hitelkeretből lehívott néhány részletet, a programot le kellett állítani, mert az ukrán kormány nem hajtotta végre a hitelmegállapodás feltételeit. (MTI) Pozsony. Szakadéknyi különbség van Szlovákia és Magyar- ország között a tekintetben, hogy az állam milyen mértékben szél bele a lakosság életébe. Míg Szlovákia a legszabadabb országok közé tartozik, alig van olyan európai ország, ahol az állam jobban beleszólna abba, mit érdemes enni és inni, mint Magyarország. Magyarország idén a negyedik helyre került az egészségtelen életmód állami kontrolijáról szóló listán. Az Epicenter nevű szervezet azt összesítette, hogy az EU országaiban mennyire korlátozza az állam az emberek szabad választását az étkezésben, dohányzásban és alkoholfogyasztásban. A Nanny State Index - magyarra ezt leginkább az atyáskodó állam mutatójaként lehetne fordítani - szerint a legnagyobb mértékben a finn állam próbál beleszólni, mit ehetnek és ihatnak az emberek, mögöttük a britek és az írek következnek a listán, majd jön Magyarország. Szlovákia ezzel szemben a harmadik legszabadabb ország az Európai Unióban, csak Csehország és Németország előzi meg e tekintetben. Az ételeknél toronymagasan a magyar szigor a legnagyobb: az ottani 9,3-es pontszám úgy a legmagasabb az egész EU-ban, hogy a második legmagasabb adat, a francia is csupán 3,7. Az élelmiszerpiacot a legtöbb európai ország nem próbálja meg szabályozni, Magyarországon viszont a népegészségügyi termékadóval, közismert nevén a csipszadóval büntetik a túl sós vagy cukros ételeket és italokat. Csak összehasonlításképpen: Szlovákia az élelmiszerek esetében 0 pontot kapott, ami azt jelenti, hogy a legliberálisabb szabályozással rendelkező országok közé tartozik. Magyarul: nem szól bele abba, hogy mit eszünk. Ahogy a csipszadónál, úgy a dohány adóztatásánál is örök a vita: valóban az emberek egészségére akar odafigyelni az atyáskodó állam, vagy egy álszent indoklással próbál minél több adót begyűjteni? Magyarországon a trafiktörvényt épp azzal az indoklással fogadták el, hogy így majd jobban vigyáznak az emberek egészségére. A dohánypiac szigorú szabályozásában a magyar adat így is csupán a tizedik Európában, erre magyarázat lehet az is, hogy a dohánytermékeket nem Magyarországon terheli a legmagasabb adó. Szlovákia azonban e tekintetben is megelőzi Magyarországot, hiszen a 6. legszabadabb országnak számít. Ami az alkoholt illeti, a finnek verhetetlenek a szigorban. Az alkohol- fogyasztást sokkal jobban tolerálja a magyar állam az önpusztítás bármilyen más formájánál: az alkoholárusítással szembeni szigor az unió legenyhébbjei között van. Szlovákiát, Csehországot és Németországot azonban még így sem sikerült leköröznie. (TASR, hvg.hu, mi) AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK VALUTA ÁRFOLYAM VALUTA ÁRFOLYAM Angol font 0,9174 n Lengyel zloty 4,2361 Cseh korona 26,077 a Magyar forint 306,39 Horvátkuna 7,4173 n Román lej 4,5965 Japán jen 129,99 a Svájci frank 1,1407 Kanadai dollár 1,4732 n USA-dollár 1,1890 VÉTEL - ELADÁS BANK DOLLÁR I CSEH KORONA I FORINT Privatbank« 1,22-1,16 26,71-25,41 mhm OTP Bank 1,24-1,14 27,20-24,91 319,72-292,77 Postabank 1,23-1,15 26,84-25,28 318,39-293,90 Szí. Takarékpénztár 1,23-1,15 26,79-25,30 319,93-292,38 Tatra banka 1,23-1,15 26,90-25,23 318,84-293,44 ČSOB 1,22-1,16 26,74-25,41 MM Általános Hital bank 1,23-1,15 26,85-25,29 319,93-292,37 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) A bevásárlásainknak köszönhetően nő a szlovák gazdaság A javuló munkapiaci helyzet és a fokozatosan növekvő fizetések már Szlovákia gazdasági teljesítményén is meglátszanak - derül ki a Statisztikai Hivatal tegnap közzétett elemzéséből. Pozsony. A szlovák gazdaság teljesítménye az idei második negyedévben 3,3 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest, vagyis az első negyedévhez viszonyítva is nagyobb sebességbe kapcsolt. „A javulás elsősorban a hazai, azon belül is elsősorban a lakossági fogyasztásnak köszönhető. Míg például a külföldi kereslet elenyésző mértékben nőtt, a szlovákiai családok fogyasztása 3,6 százalékkal bővült, amire 2008 óta nem volt példa” - nyilatkozta Ľubomír Koršňák, az UniCredit Bank elemzője. Koršňák szerint a gazdasági növekedés üteme az idei második félévben már elérheti a 3,6, jövőre pedig a 4 százalékot is. „Hogy á családok egyre nagyobb összeget költhetnek, az a csökkenő munka- nélküliségnek, az egyre több állás- lehetőségnek és a lassan felfelé araszoló fizetéseknek köszönhető” — nyilatkozta Katarína Muchová, a Szlovák Takarékpénztár elemzője. Az állástalanok száma csak az elmúlt egy évben több mint 40 ezerrel, 223 ezerre csökkent, vagyis a munkaképes lakosságnak már csak a 8,1 százaléka nem dolgozik. A foglalkoztatottak száma ezzel párhuzamosan csaknem 40 ezerrel, 2,53 millióra nőtt. A legtöbb új állás az iparban és az építőiparban jött létre, míg a mezőgazdaságban folytatódtak az elbocsátások. Továbbra is nagyjából 150 ezren dolgoznak azonban külföldön is, elsősorban az építőiparban (46 ezren), az egészségügyben és a szociális szolgáltatásokban (38 ezren), valamint az iparban (29 ezren). Szlovákiából a legtöbben Ausztriába és Csehországba járnak át dolgozni. A bruttó havi átlagbér az elmúlt egy évben csaknem 5 százalékkal, 944 euróra nőtt az idei második negyedévre. Muchová szerint a legtöbb pénzt továbbra is a pénzügyi szektorban lehet keresni, ahol a havi bruttó átlagbér eléri az 1874 eurót. Az energiaszolgáltatóknál ez 1763, az IT-szektorban pedig 1642 euró. A sereghajtónak továbbra is az éttermek és szállodák számítanak, ahol a havi bruttó átlagbér csupán 558 euró. Regionális szempontból is hatalmas különbségek vannak: míg a pozsonyi átlagbér eléri az 1195 eurót, Eperjes megyében ez csupán 721 euró. (mi, TASR) Melléklet az Új Szóba A tartalomból: 1 A100 százalékos oxigén gyógyító ereje Szívünk ellensége a mozgáshiány Antibiotikum: Mikor igen, mikor nem? Terhesség és szülés idősebb korban „Kapcsolatban élek, mégis boldogtalan vagyok" Tudja meg, mennyire edzett kedvenc napilapjá f*Cn keresse együtt az újságárusoki JSZ
