Új Szó, 2017. szeptember (70. évfolyam, 202-225. szám)
2017-09-06 / 205. szám, szerda
4 I KÜLFÖLD 2017. szeptember 6. lwww.ujszo.com Phenjan újra rakétával hergel ENSZ Biztonsági Tanácsa: Észak-Korea könyörög a háborúért, Amerika türelme véges Kim Dzsong Un (középen) észak-koreai diktátor és egy nukleáris töltet (tasr/ap) RÖVIDEN Mianmar: drámai a rohingják helyzete Brüsszel. Meg kell akadályozni a mianmari humanitárius helyzet romlását, biztosítani kell a humanitárius folyosókat, a segély- szervezetek munkatársai korlátlan munkavégzésének lehetőségét a konfliktus sújtotta területeken-jelentette ki Hrisztosz Sztilianidesz humanitárius segítségnyújtásért és válságkezelésért felelős uniós biztos. A buddhista többségű Mianmar Arakán nevű államában több mint egymillió, főként muzulmán, kisebb részben hindu val- lású rohingja él. A mianmari kormány a szomszédos Bangladeshi származó illegális bevándorlóknak tekinti őket, nem hajlandó állampolgárságot adni nekik, így jogfosztottak, utazásukat korlátozzák. Bangladesben is egyre ellenségesebben viszonyulnak az ott élő több mint 400 ezerrohingjához, akik az 1990- es években menekültek a szegény ázsiai országba. (MTI) Fegyveres drónok a francia seregben Párizs. Franciaország felfegyverzett drónokkal látja el a hadseregét, az Egyesült Államok, Izrael, Nagy-Britannia és Olaszország példáját követve - jelentette be Florence Parly francia védelmi miniszter. „Elrendeltem a hírszerzési és felderítési drón- jaink felfegyverzését” - mondta a tárcavezető. „A gyakorlatban a döntés első körben a Reaper drónokat érinti, amelyeket az Egyesült Államoktól szerzünk be. Precíziós fegyverzettel látjuk el” - mondta a miniszter. Franciaország jelenleg hat Reaper drónnal rendelkezik. (MTI) Kótszáz migráns Kréta közelében Athén. A hét elej e óta 210 embert mentettek ki a tengerből a görög hatóságok - tudatta a görög parti őrség. Tegnap segélyhívás érkezett a hatóságokhoz, majd egy kereskedelmi hajó bukkant rá egy bajbajutott jachtra Krétától keletre, melyről 103 embert mentettek ki. Az embereket Krétára vitték. Hétfőn Leszbosztól nem messze két csónakból mentettek ki 107 embert a hatóságok. Az ENSZ adatai szerint idén 15 230 ember érkezett a tengeren át Görögországba. (MTI) Továbbra is gyilkol a Boko Haram Ndjamena. Több mint 380 embert ölt meg a Boko Haram nigériai iszlamista terrorszervezet a Csád-tó térségében április óta, kétszer annyit, mint az áprilist megelőző öt hónapban - tudatta az Amnesty International (AI) nemzetközi jogvédő szervezet. Az AJ szerint ennek egyik oka, hogy a Boko Haram egyre több öngyilkos merényletet követ el, gyakran az általa elrabolt fiatal nőket és kislányokat felhasználva, főként Kamerun északi és Nigéria északkeleti részein. (MTI) ÖSSZEFOGLALÓ Szöul/NewYork. Észak-Korea feltehetően egy interkontinentális ballisztikus rakétát (ICBM) szállít a nyugati partvidékére. Peking nem enged káoszt és háborút a Koreai-félszigeten, Moszkva ugyancsak a katonai megoldás ellen van - hangzott el az ENSZ Biztonsági Tanácsának rendkívüli ülésén. „Észak-Korea könyörög a háborúért, Amerika nem akar háborút, de véges a türelme” - többek között ez hangzott el az ENSZ Biztonsági Tanácsában (BT), ahol a tagállamoknak nem sikerült megállapodniuk az atomfegyverével fenyegetőző, sztálinista állam elleni újabb szankciókról. „Akik Észak-Koreával kereskednek, azok bátorítják nukleáris ambícióit;'Phenjan könyörög a háborúért” - mondta az ENSZ tanácsában Nikki Haley amerikai nagykövet, miközben találgatások szerint Észak-Korea újabb rakétakísérletekre készül. Haley hozzátette, az USA türelmes, de türelme „nem határtalan”. Sürgette, hogy a Biztonsági Tanács vezesse be a lehető jegke- ményebb szankciókat Észak- Koreával szemben, ám ebben a tagállamok nem tudtak megállapodni. Azt is közölte, „az USA minden egyes olyan országra odafigyel majd, amely kereskedik Észak-Koreával, és ezzel segíti annak felelőtlen és veszélyes nukleáris terveit”. Ez a figyelmeztetés Kína és Oroszország mellett számos államnak szólhatott. Kína kitart a béke mellett A legnagyobb kereskedelmi partner a Biztonsági Tanácsban vétójoggal bíró Kína. Peking Moszkvával együtt a válság békés rendezését sürgette. „Kína soha nem engedi meg, hogy káosz és háború törjön ki a Koreai-félszigeten” - mondta Csieji Az Európai Uniónak át kell gondolnia Törökországgal fenntartott kapcsolatát, mert Ankara egyre gyorsabban távolodik a jogállamiságtól - jelentette ki Angela Merkel námet kancellár a szövetségi parlamentben (Bundestag). Berlin. A szeptember 24-i Bun- destag-választással véget érő törvényhozási ciklus utolsó ülésén elmondott beszédében kiemelte: az októberi EU-csúcson napirendre kell venni azt a kérdést, hogy az unió felfüggessze vagy végleg leállítsa Törökország csatlakozási tárgyalásait. Az ügyben egységesen kell dönteni, a megosztottság „drámaian gyengítené” az EU pozícióját és erősítené Recep T. Erdogan török államfőt. Az utóbbi négy évről szólva hangsúlyozta, az általa vezetett CDU/CSU jobbközép pártszövetség és a szociáldemokraták (SPD) nagykoalíciója elért egy sor fontos eredményt. Az államháztartás több évtized év után ismét egyensúlyba került, és 4 éve folyamatosan többlettel zár, a kutatás- fejlesztésre fordított kiadások elérték a hazai össztermék (GDP) 3%-át, a Liu kínai ENSZ-nagykövet, aki arra sürgette szomszédját, hagyjon fel a „rossz lépésekkel, amelyek ellentétesek saját érdekeivel”. Az orosz ENSZ-nagykövet pedig azt hangoztatta, hogy szankciókkal nem lehet megoldani a helyzetet. Az egyetlen komoly büntetőintézkedés, ami még kivethető a rezsimmel szemben, az az, hogy leállítják olajbehozatalát. A diktatórikus állammal szemben 2006 óta már egy sor szankciót vezettek be ballisztikus rakéta-és atomfegyverkísérletei miatt. Észak-Korea feltehetően egy interkontinentális ballisztikus rakétát (ICBM) szállít a nyugati partvidékére - jelentette tegnap az Asia Business Daily című szöuli napilap meg nem nevezett hírszerzési forrásra hivatkozva. A rakéta szállítása hétfőn, egy nappal a föld alatti kísérleti atomrobbantás után kezdődött, az éjszaka leple alatt. A nyugati partvidéken Észak-Koreának rakétakilövő létesítményei vannak. A dél-koreai védelmi minisztérium nem erősítette foglalkoztatottság történelmi csúcsra nőtt, a minimálbér bevezetése révén milliók helyzete javult, és emelkednek a reálbérek. Azonban Németország „nem ülhet a babéijain”, mert a technológiai fejlődés és a digitalizá- ció miatt korszakváltás következik. Németországnak az eddiginél nagyobb erőfeszítéseket kell tennie, hogy lépést tartson a digitális átalakulással - mondta Angela Merkel. Németországban fejlesztették ki az első számítógépet, és az MP3 digitális fájlformátumot is, most mégis az a veszély fenyeget, hogy az ország lemarad. Ezt meg kell akadályozni, „nem akarjuk, hogy Németország a műszaki múzeumba kerüljön” - hangoztatta a kancellár. A gazdaság gondjait „mint csepp a tengerben” mutatja a 800 ezer embert foglalkoztató autóipar dízelbotránya, amely cégvezetők „megbocsáthatatlan hibái” miatt tört ki, és a német autógyártás iránti bizalom gyengüléséhez vezetett - közölte Merkel. A válság kezelésében arra kell törekedni, hogy az ágazat a munkahelyek megőrzésével essen túl a robbanómotort felváltó új meghajtási módok felé vezető technológiai átalakuláson. (MTI) meg a lapinformációt, de a tárca a parlamentnek tett jelentésében arra figyelmeztetett, hogy Észak-Korea bármelyik pillanatban kész újabb rakétatesztekre, a többi között interkontinentális ballisztikus rakétákkal is. Észak-Korea vasárnap hivatalosan bejelentette, hogy sikeresen tesztelt aznap egy hidrogénbombát. Nagyobb robbanófejek Donald Trump amerikai elnök beleegyezett abba, hogy feloldja a délkoreai rakéták robbanótölteteire vonatkozó súlykorlátozást - közölte a Fehér Ház. Trump telefonon egyeztetett először Mun Dzse In dél-koreai elnökkel, majd Angela Merkel német kancellárral. A Fehér Ház közleménye szerint a dél-koreai államfővel folytatott beszélgetés során a két államfő egyetértett abban, hogy minden igénybe vehető eszközzel a lehető legnagyobb nyomást kell gyakorolni Észak-Koreára. Mind Donald Trump, mind Mun Dzse In elkötelezte magát a katonai képességek Damaszkusz/Moszkva. A szíriai hadsereg áttörte az Iszlám Állam terrorszervezet védelmi vonalát a három éve ostromlott Deir ez-Zór városnál - jelentette az állami tévé és egy ellenzéki aktivistaszervezet. A katonák nyugat felől érték el az Iszlám Állam állásait. A kelet-szíriai Deir-ez-Zór azon városok egyike, amelyekbe szíriai és iraki területeinek elvesztése után a szélsőségesek visszavonultak, ez a dzsihádisták egyik utolsó fellegvára Szíriában. Az iszlamisták elleni sikerről szóló szíriai bejelentés előtt nem sokkal az orosz védelmi tárca azt jelentette be, hogy egy orosz fregatt a Földközi-tengerről csapást mért az Iszlám Államra a városban, hogy segítse a szíriai hadsereget offenzívájában. Az Admiral Esszén nevű fregatt Kalibr típusú manőverező robotrepülőgépekkel támadott parancsnoki és távközlési létesítményeket, lőszerraktárakat, egy harcjárműjavító telepet és fegyveresek egy nagy csoportját Deir-ez-Zór város mellett, akik Oroszországból és a volt Szovjetunió területéről csatlakoztak a szélsőségesekhez. A Bassár elerősítése mellett. Trump egyúttal ahhoz is elvi beleegyezését adta, hogy Szöul több milliárd dollár értékben vásárolhasson fegyverzetet Washingtontól. Trump egyeztetett Angela Merkellel, és mindketten „elfogadhatatlan eszkalációnak” minősítették a minapi észak-koreai nukleáris kísérletek valamint állást foglaltak amellett, hogy a nemzetközi közösségnek fel kell lépnie Észak-Koreával szemben, és keményebb szankciókat kell foganatosítania. Szöul óleslövószetet tart Fölöslegesek és hatástalanok volnának az újabb szankciók Észak- Korea ellen, a phenjani vezetés nem változna meg, csak a nép szenvedne jobban, és az egyre nagyobb katonai fenyegetésnek sincs semmi értelme, mert globális katasztrófa lehet belőle -jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök. Oroszország elítéli az északkoreai kísérleteket - tette hozzá Pu- tyin: „Úgy gondoljuk, hogy ezek provokációk, de ebben az esetben bármilyen új szankció fölösleges és hatástalan volna.” Az észak-koreaiak nem fognak lemondani nukleáris programjukról, amíg nem érzik biztonságban magukat. Ezértkeresnikell annak lehetőségét, hogy újrainduljon a párbeszéd minden érintett fél között- mondta Putyin. Bírálta, hogy az USA nem záija ki a katonai lépés lehetőségét, mert Washington szerint „semmilyen békítő beszéd nem hat”. Éleslövészetet tartott tegnap a Sárga-tengeren a dél-koreai hadi- tengerészet, hogy megmutassa Észak-Koreának, képes visszaverni egy esetleges katonai provokációját. A hadgyakorlaton részt vett egy 2,5 ezer tonnás fregatt, egy ezer tonna vízkiszorítású járőrhajó, továbbá több irányított rakétás cirkáló és gyors hajó vett részt. „A hadgyakorlat ezúttal javítani hívatott hadseregünk azonnali válaszadó képességét az ellenség tengeri provokációjára”- közölte Csoj Jung Csan haditengerészeti parancsnok. (MTI, infoR.) Aszad szíriai elnökkel szövetséges Oroszország hadereje már korábban is támadta rakétákkal a szíriai hadsereg ellenségeit a Földközitengerről, illetve orosz területről. A robotrepülőgépek mellett orosz harci gépek is támadták tegnap az Iszlám Állam állásait a városban. Az orosz védelmi minisztérium közölte, a gépek 80 bevetést hajtottak végre. Két orosz katona halt meg Szíriában az Iszlám Állam támadásában - közölte tegnap az Interfax orosz hírügynökség. A dzsihádisták Deir-ez-Zór tartományban aknatűz alá vették az orosz megbékélési központ autókonvoját, amelyet az áldozatul esett két szerződéses orosz katona is kísért. Az egyik katona a helyszínen életét vesztette, a másik kórházban halt bele sebesüléseibe. A szíriai válság 2011 márciusában békés kormányellenes tüntetésekkel kezdődött, a konfliktus azonban sokszereplős polgárháborúvá fajult, amely az elmúlt hat és fél évben több mint 330 ezer életet követelt, és menekültsorba juttatta a 22 milliós ország lakosságának mintegy felét. (MTI) Merkel országértékelője Orosz katonák estek el
