Új Szó, 2017. szeptember (70. évfolyam, 202-225. szám)
2017-09-29 / 224. szám, péntek
KULTÚRA 8 I 2017. szeptember 29.1 www.ujszo.com Elhunyt a csembaló cseh nagyasszonya Prága. Súlyos betegség után kilencvenéves korában szerdán Prágában elhunyt Zuzana Ružičková világhírű cseh csembalóművész és zenepedagógus, aki elsősorban Johann Sebestian Bach műveinek tolmácsolásával vívott ki nemzetközi elismerést magának. Harmincöt lemezen Bach összes művét elérhetővé tette a nagyközönség számára is. Gyerekként túlélte Terezin, Auschwitz és Bergen-Belsen koncentrációs táborát. A Prágai Zene- akadémián zongorát és csembalót Zuzana Rúžičková (1927-2017) (Képarchívum) tanult. 1956-ban Münchenben megnyerte az ARD nagy nemzetközi csembalóversenyét, ami elindította nemzetközi karrierjét. A 70- es és 80-as években a nem szocialista világban ő volt a leg(el)ismer- tebb nem emigráns csehszlovák előadóművész. Művészetének súlypontját Bach művei alkották, de nagyon széles repertoára volt, külön figyelmet fordított a kortárs szerzők müveinek bemutatására. „Johann Sebastian Bach művei számomra mindig azt a zenét jelentették, amely rendet hoz a világba. A háború alatt koncentrációs táborokban voltam, és amikor onnan hazatértem, erre a zeneszerzőre tettem fel mindent. Ez nagyon segített nekem áthidalni azt a kort” - mondta Rúžičková újságíróknak tavaly Prágában, amikor összes Bach-darabját új zenehordozókon is kiadták. Zuzana Rúžičková 1979 és 1990 között a prágai Cseh Filharmónia szólistája volt. Csembalójátékáért, művészetéért és pedagógusi munkájáért számos szakmai és társadalmi elismerést kapott. Idén januárban, 90. születésnapján ő vehette át először a komolyzenei előadók és alkotók számára újonnan alapított cseh elismerés, a Classic Prague Awards — Ceny klasické hudby életműdíját. (kokes, hig) RÖVIDEN Gyermekrajzok a Brämer-kúriában Pozsony. Ma 15 órakor nyitják meg a Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeumának pozsonyi székházában (Brämer-kúria, Žižka utca 18.) a X. Harmos Károly Országos Képzőművészeti Pályázatra beérkezett művekből összeállított kiállítást. A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége, a Szlovákiai Magyar Protestáns Oktatási és Közművelődési Egyesület, valamint a múzeum által szlovákiai magyar iskolások és óvodások számára meghirdetett pályázatra 110 hazai magyar oktatási intézményből több mint ezer alkotás érkezett. A szakmai zsűri 90 művet javasolt kiállításra, ebből 40 rajz alkotója kapott meghívást az ünnepélyes eredményhirdetésre és a kiállítás megnyitására. (ú) Ház a szikla tetejón - kiállításmegnyitó Somoija. Holnap 17.3 0-kor nyitják meg Lucia Tallová Ház a szikla tetej én című kiállítását az At Home Galleryben. Tallová új, helyspecifikus munkáját a so- motjai zsinagógába tervezte. Alkotásaira - így erre is - jellemző, hogy festett tájképet installációba helyez bele. A természetből vett látvány azzal hat, hogy a nézőben is felidéz bizonyos emlékeket. A (festett) természetben és az installált környezetben elhelyezett, szikla tetejére épített ház az információs zajtól és a vizuális szmogtól megszabadított, elhagyatott táj magányát is kifejezi, egyben a csend átélhető élményét nyújtja. Lucia Tallová kiállítása december 5-ig tekinthető meg a somorjai zsinagógában. (tb) A katonahölgy (Zuzana Mauréry) csak ámul az előkelő fodrászat kirakata előtt, mert sose járt ilyen helyen (Fotó: Forum Film) Oroszok a szalonban A dezertőr a kommunizmus térhódításának idején játszódik TALLÓSI BÉLA Petr Jarchovský forgatókönyvíró megírta családja ólettörtónetót. Jan Hfobejk ez alapján Kartószat címmel filmtrilógiát forgatott. Júniusban láthattuk az első, A család barátja című részt, tegnap pedig felkerült a hazai mozik műsorára a második epizód, melynek címe, Kertószet: A dezertőr. A háromrészes mű valójában az 1999-ben bemutatott, nagy sikerű kultuszfilm, a hatvanas évek végén játszódó Kuckók (Pelíšky) előfilmje. A trilógia első epizódja, A család barátja 1939 és 1945 között játszódik, egy polgári nagycsalád zárt, steril mikrovilágát mutatja be a második világháború idején. A férjeket vagy a Gestapo emberei hurcolták el titkos röpiratok terjesztéséért, vagy a fronton harcoltak. Az első rész az orosz felszabadítók megjelenésével és a férjek hazaérkezésével ért véget. A dezertőr hátterében az első békeévek, az újraépítés és benne az oroszok jelenléte, valamint a kommunizmus térhódítása húzódik, a fő vonal pedig azt domborítja ki, hogy miként boldogul (vagy éppen nem boldogul) a polgári család a fordulat, az 1948-as februári forradalom előtt és után, a proletár diktatúrában. Fordulat - mégpedig nagy - a filmben is bekövetkezik. Az első rész akciók nélküli, vánszorgó, kamarajellegű cselekményének folytatása itt teljesen más irányt és sebességet kap. A dezertőr eseménydús, sztorizó mozi, ötletes drámai helyzetekkel, helyenként sziporkázó humorral. Ez utóbbi különösen érvényes arra a részre, amelyben ellenőrzést végző orosz katonaasszonyok betérnek a család előkelő, bécsi kávét is kínáló szalonjába. A film egyik, hahotát kiváltó csúcspontja ez - köszönhetően egy bosszút forraló gyermek ötletének és főként az alakításoknak is. A dezertőr főhőse, Otto Bock (Jin Macháček) a háborúból visszatérve átveszi az addig a család női tagjai által irányított hajvágószalont, és mindent elkövet, hogy fellendítse. Bécs- ből hozat presszógépet (az oroszok, mivel nem láttak még olyat, szamovárnak nézik), és a legfinomabb haj- kozmetikumokkal, kényeztetéssel csábítja a klienseket. Az egyik munkásszármazású, szakképzetlen alkalmazott azonban már jelzi, hogy más szelek kezdenek fújni. A férfi egy nap polgárőr egyenruhában, géppisztollyal jelenik meg, megvívja saját forradalmát, és átveszi a hatalmat a szalon intim terében. Találó, iszonyatos szorongást kiváltó helyzet ez, általánosan kifejezi a kommunista hatalomátvételt. A férfi diktátuma azonban nem tart soká, mert a szalonban megjelennek a még nagyobb hatalmú orosz katonaasszonyok. Csakhogy egy gyermekcsíny következtében „szabotázs” áldozatai lesznek. E malőr megpecsételi a sorsát a fodrászat minden alkalmazottjának. Mindenekelőtt a tulajdonosnak, Bocknak, akit a korra jellemző, gyakran alkalmazott, jól bevált módszerrel mentenek meg a börtöntől. A film a továbbiakban ennek az eltussoló beavatkozásnak a következményeit és azt bontja ki, hogy a családtagok közül ki mint él az új idők adta lehetőségekkel. Élvezetesjó mozi kerekedik belőle. Kertészet: A dezertőr. Cseh-szlovák-lengyel tragikomédia, 2017. Rendező: Jan Hŕe-bejk. Forgatókönyvíró: Petr Jarchovský. Szereplők: Jin Macháček, Gabriela Míčová, Klára Melíšková, Aňa Ge- islerová, Zuzana Mauréry. A Vidám Csallóközi Paradicsomról A Csallóköz Európa legnagyobb folyami szigete, Szlovákia legtermékenyebb napsütötte területe, óriási ivó- és termálvízkészlet kincsestára, s ebből kifolyólag a Vidám Csallóközi Paradicsom szülőhazája is. E tájegységben a paradicsomtermesztés hagyománya négy fiatal gazda szenvedélye révén kezdett megújulni. Az első kertészetet 2006-ban alapítottuk Csallóközaranyoson. Ekkor még nem gondoltuk, hogy a szuny- nyadó tradíció elemi erővel tör majd utat általunk, s hogy egy évtizeddel később újabb kertészeteket indítva Szlovákia legnagyobb paradicsomtermelőivé válunk. Napjainkban a Vidám Csallóközi Paradicsom a családi reggelik, az egészséges tízóraik, az ételek, a baráti együttlétek állandó színfoltja. Szlovákiában, Magyarországon és Csehországban többszázezer család, több millió ember ismeri termékeinket, ami megtiszteltetést, ugyanakkor hatalmas felelősséget is jelent. Ez a felelősség legalább két szempont betartására kötelez. Az egyik, hogy a vidám paradicsomot csak olyan emberek termesszék, akiknek öröm a munka, s akik számára fontos, hogy biztonságos élelmiszert, a legjobb minőséget és ízt kapja mindenki. Azzal a tudattal termesztünk, mintha a szeretteinknek termesztenénk. A szüléinknek, gyermekeinknek, barátainknak, ismerőseinknek. Hogy a legjobb minőséget garantálni tudjuk, gondosan válogatjuk ki az egyes fajtákat. Teszteljük, legkevesebb egy éven át kóstolgatjuk, szemléljük őket. Az egyes fajták csak akkor kerülnek termesztői programunkba, ha a minőségi és ízbeli tulajdonságaikkal megfeleltek szigorú követelményeinknek. Környezettudatos gazdálkodásunk 2015-ben elnyerte a Szlovákia Zöld vállalata címet. Üvegházainkat geotermikus energiával fűtjük, hogy a PARADICSOM fosszilis fűtőanyagok égetésével ne szennyezzük a légkörünket. Az esővizet tároljuk, az öntözővizet újrahasznosítjuk. Vegyszeres permetezés helyett biológiai növényvédelmet használunk. Arra is büszkék vagyunk, hogy kertészeteink közel négyszáz helyi munkatársunknak nyújtanak megélhetési lehetőséget. Tudatosítjuk, hogy a biztos munkahely a méltányos élet elengedhetetlen feltétele. A paradicsomot sokan csupán az ízéért fogyasztják, pedig igazi értékét az adja, hogy jelentős C vitamin tartalmán túl további 12 vitamint hordoz. Piros színezőanyagának jelentős egészségmegőrző hatása van. Ezért ügyelünk arra, hogy mindig éretten, vagyis pirosán szedjük, amikor a gyümölcs már gazdag a tápanyagokban. Szedés után gyorsan a lokális piacokra kerül, mert csak így képes megőrizni illatát, remek ízét. A vidám paradicsom sikerét három tényező garantálja: földrajzi adottságaink, környezettudatos gazdálkodásunk és termelői elhivatottságunk. Mindháromhoz szíwel ragaszkodunk. Bindics Zsolt, a GreenCoop termelői csoportosulás elnöke MP170537
