Új Szó, 2017. szeptember (70. évfolyam, 202-225. szám)
2017-09-05 / 204. szám, kedd
8 KÜLFÖLD 2017. szeptember 5. | www.ujszo.com RÖVIDEN Netanjahu embereit hallgatják ki Jeruzsálem. Egy volt izraeli minisztert és Benjámin Netanjahu miniszterelnök volt kabinetfőnökét is őrizetbe vették és kihallgatják a korrupciógyanús tengeralattj áró-beszerzések ügyében. Az érintettek között van David Saran, a miniszterelnök 2014 és 2016 közötti kabinetfőnöke, akit vesztegetéssel, csalással, hivatali hatalommal való visszaéléssel vádolnak. Kihallgatták Nati Mór stratégiai tanácsadót, Atalia Rosenbaumot, a nemzetbiztonsági tanács 2009 és 2010 közötti elnökhelyettesét, Eliezer Marom tábornokot, a haditengerészet volt parancsnokát, és Avriel Bar Joszefet is, aki szintén éveken át volt a nemzet- biztonsági tanács elnökhelyettese. A letartóztatások előzménye: Miki Ganor, a ThyssenKryupp német hajógyártó vállalat izraeli képviselője vádalkut kötött a hatóságokkal, és hetek óta rendőri védelem alatt ismerteti a korrupt közbeszerzési ügy részleteit. Az unokatestvére révén érintett miniszterelnök kihallgatása előbb- utóbb elkerülhetetlenné válik a korrupciós nyomozásban. Netanjahu ellen nyomozás folyik két másik ügyben is. (MTI) Ankara így nem léphet be az EU-ba Brüsszel. Az ankarai kormány politikája lehetetlenné teszi, hogy Törökország csatlakozzon az Európai Unióhoz—közölte Margarítisz Szkínász, az Európai Bizottság (EB) vezető szóvivője. Szkínász a brüsszeli testületet vezető Jean-Claude Juncker szavait idézte, amelyek szerint Törökország „hatalmas lépésekkel” távolodik Európától. Juncker a múlt héten kijelentette: szeretné, ha a törökök felismernék, hogy a csatlakozási tárgyalások kudarcáért teljes mértékben a Recep Tayyip Erdogan államfő vezette rezsimet terheli a felelősség. A szóvivő ennek kapcsán rámutatott, hogy a csatlakozási tárgyalások megszakításáról az uniós tagállamok dönthetnek, nem az Európai Bizottság. (MTI) BRICS: nagyobb szerepvállalás Hsziamen. A kínai elnök arra kérte az öt legnagyobb feltörekvő országot (BRICS) az országcsoport hsziameni csúcstalálkozóján, hogy vállaljanak nagyobb szerepet a világ kormányzásában, utasítsák el a protekcionizmust, és újult erővel próbálják meg csökkenteni a világ gazdag és fejlődő országai közötti távolságot. „Igazságosabbá kell tennünk a világrendet. Ahhoz, hogy folyamatosan közelítsünk a világ többi részéhez, arra van szükség, hogy ez az öt ország aktívabb szerepet vállaljon nemzetközi téren. Sok olyan probléma van, amelyet nélkülünk nem lehet hatékonyan megoldani” - jelentette ki megnyitó beszédében a házigazda Hszi Csin-ping Brazília, Oroszország, India és a Dél-afrikai Köztársaság vezetőihez szólva. (MTI) Merkel jobb volt Schulznál Orbán Viktor szintén terítékre került a német kancellárjelöltek egyetlen televíziós vitáján ÖSSZEFOGLALÓ Berlin. Élesen bírálta bevándor- láei is menekültpolitikája, továbbá a nyugdíjrendszer állapota miatt Martin Schulz német szociáldemokrata kancellárjelölt Angela Merkel hivatalban lévő kormányfőt a kancellárjelöltek vasárnap esti televíziós vitájában, amelyen Magyarországról és Lengyelországról is szó esett. A vártnál kevesebben követték Németországban a kancelláijelöltek egyetlen televíziós vitáját, amelyen a kommentárok szerint Angela Merkel jobban szerepelt, mint a szociáldemokrata (SPD) kancelláijelölt, Martin Schulz. A két országos köztelevízióban (ARD, ZDF) és a két vezető országos kereskedelmi televízióban (RTL, SAT1) élőben közvetített műsort 16,23 millióan nézték meg, ami az akkor éppen televíziót néző lakosság 46,1%-át jelenti. A vártnál alacsonyabb nézettséghez az is hozzájárulhatott, hogy a vitával egy időben zajlott a férfiröplabda-Európa- bajnokság döntője, amelybe a sportág történetében először bekerült a német válogatott. A sajtókommentárok többsége alapján a sportesemény izgalmasabb lehetett, mint a kancellár- jelölti vita, amelyet a szeptember 24-i parlamenti (Bundestag) választást felvezető kampány legfontosabb rendezvényeként tartanak számon. A fő téma a migráció A vita első és leghosszabb blokkja a migrációról, menekültügyről és társadalmi integrációról szólt. Martin Schulz hangsúlyozta, Angela Merkel hibázott, amikor 2015 szeptemberében a menekültek beengedéséről határozott, mert nem vonta be a döntésbe az európai partnereket. így lehetővé tette Magyarországnak és Lengyelországnak, hogy kivonják magukat a felelősségvállalás alól, és „cserben hagyják Németországot”, holott „sok pénzt fizetünk ezeknek az országoknak”. Angela Merkel kiemelte, hogy „Orbán Viktor elvette a menetjegyeket a Budapesten lévő menekültektől és egyszer csak nem engedte, hogy elinduljanak a vonatok, azaz tudtuk, hogy Magyarország nem hajlandó szolidárisán részt venni” a menekültek ellátásában. így szeptember 4-én este gyorsan kellett cselekedni a Magyarországon gyalog elindult menekültek ügyében, mert „semmi reményem nem volt abban, hogy Orbán Viktor megváltoztatja hozzáállását” - mondta a kancellár. A migrációs válság kezeléséről szólva Martin Schulz kiemelte, hogy a külső határok lezárása helyett egy közös, uniós bevándorlási jogi rendszert kell kialakítani, kanadai, amerikai és ausztrál mintára, amely lehetőséget ad a legális bevándorlásra, aki pedig illegálisan lépi át az EU határát, azt vissza kell utasítani. Muzulmánok kérdése A társadalmi integráció kérdéseivel kapcsolatban Angela Merkel kijelentette, 4 millió muzulmán ember él Németországban, akik mind „hozzájárulnak az ország sikeréhez”, így vallásuk a német társadalom része, de Merkel és Schultz tévévitája. Német értékelések szerint a vita sokszor inkább nyilvános koalíciós csúcstalálkozó volt, mintsem heves szóváltás. (TASR/AP) csak akkor, ha az alaptörvénynek megfelelő módon gyakorolják, és vezetőik elhatárolódnak az iszlám nevében elkövetett terrortól. Martin Schulz közölte: 3-5 százaléknyi fanatikus és radikális miatt nem szabad elítélni egy vallást, de meg kell akadályozni, hogy kívülről „gyűlöletet exportáljanak” Németországba. A német-török diplomáciai viszállyal kapcsolatban Schulz a Törökországgal folytatott EU-csatlakozási tárgyalások megszakítását sürgette. Merkel hangsúlyozta, hogy a Törökországban raboskodó német állampolgárok miatt nem szabad „becsapni az ajtót”, és elsősorban gazdasági nyomást kell gyakorolni Ankarára. Merkel biztosan vezet Schulz a menekültügy mellett főleg a nyugdíjrendszer állapota miatt bírálta Merkelt, és hangsúlyozta: a CDU/CSU kormányzásának folytatása azzal fenyeget, 70 évre emelik a nyugdíjkorhatárt. Merkel kijelentette, ez semmiképpen nem fordul elő. A számos belpolitikai téma közül a német autóipart sújtó dízelbotrányról esett a legtöbb szó, ezzel kapcsolatban Merkel tagadta, hogy elnéző volna az autógyárakkal, és azt mondta, „irtó mérges” a visszaéléseik miatt. Az ARD országos köztévé gyorsfelmérése szerint 55% Merkelt, 35% Schulzot találta meggyőzőbbnek. Közvélemény-kutatások szerint három héttel a választások előtt Angela Merkel CDU-ja a CSU-val együtt 36-40%-ot kapna, a szociáldemokraták (SPD) 21-25-öt. A többi párt (Zöldek, liberálisok, AfD, Baloldal) 7-10% között vannak. (MTI, Index) Az USA a nukleáris válaszcsapást sem zárja ki Kína hivatalosan tiltakozott Észak-Korea vasárnapi nukleáris kísérleti robbantása miatt. Peking szerint egyben elfogadhatatlan és méltánytalan Donald Trump amerikai elnök külkereskedelemmel kapcsolatos fenyegetőzése Észak-Koreával kapcsolatban. Washington/Poking/Szöul. Az USA kész megvédeni önmagát és szövetségeseit minden rendelkezésére álló eszközzel, akár nukleáris erővel is - közölte Donald Trump amerikai elnök Abe Sindzo japán kormányfővel telefonbeszélgetésükkor. Trump ismételten megerősítette, hogy Washington kész megvédeni önmagát és szövetségeseit, „felhasználva a rendelkezésre álló diplomáciai, hagyományos katonai és nukleáris eszközök egész sorát”. Ezt megelőzően - az amerikai sajtó által példátlannak minősített lépésként - a védelmi miniszter tett közzé a Fehér Házban rövid nyilatkozatot. James Mattis leszögezte: az USA ugyan „nem keresi Észak-Korea megsemmisítésének lehetőségét”, de a konkrét fenyegetéseket megtorolja. Kifejtette, az Egyesült Államoknak megvan a katonai képessége arra, hogy megvédje önmagát és szövetségeseit, és a Dél-Korea és Japán iránti elkötelezettsége „kőbe vésett”. A lehetséges katonai választ Mattis hatékonynak és elsöprőnek” nevezte. Kína végre tiltakozik Kína csak tegnap tiltakozott hivaBallisztikus rakétával hajtott végre tegnap hadgyakorlatot Dél-Korea, válaszul az előző napi észak-koreai kísérleti atomrobbantásra. A gyakorlaton légi és szárazföldi erők vettek részt, Hjonmu típusú ballisztikus rakétát, illetve F-15K vadászgépről kilőtt, nagy hatótávolságú levegő-föld rakétát vetettek be. A kilőtt rakéták pontosan eltalálták a Japán-tengerben kijelölt célpontokat, (tasr/ap) talosan Észak-Korea vasárnapi nukleáris kísérleti robbantása miatt, amely az eddigi legerősebb volt az ország történetében, és amelyről Phenjan azt állítja, hogy hidrogén- bombateszt volt. Kína Eszak-Korea pekingi nagykövetségénél fejezte ki súlyos nemtetszését. „Kína ellenzi, hogy Észak-Korea folytassa nukleáris és ballisztikus programját, és elkötelezett a Koreai-félsziget atomfegyvermentessé tétele mellett. Ez az álláspontunk jól ismert, és Észak- Korea is teljesen tisztában volt vele” - jelentette ki a pekingi külügyminisztérium szóvivője. Japán és Kína is azt közölte tegnap, hogy nem észleltek sugárszennyezést az északkoreai kísérleti robbantás óta. Trump megint beszólt Peking szerint elfogadhatatlan és méltánytalan Donald Trump amerikai elnök külkereskedelemmel kapcsolatos fenyegetőzése Észak- Koreával kapcsolatban-jdentette ki Keng Suang külügyi szóvivő. Trump Phenjan hatodik kísérleti atomrobbantása után a Twitteren közölte, hogy az USA több lehetőség között azt is fontolóra veszi, hogy minden kereskedelmi kapcsolatot megszakít azokkal az országokkal, amelyek „Észak-Koreával üzletelnek”. A világtól elzárkózó kommunista diktatúra legnagyobb, szinte egyetlen kereskedelmi partnere Kína. „Elfogadhatatlan az a helyzet, hogy egyrészt a kérdés békés rendezésén dolgozunk, másrészt saját érdekeinket szankciók fenyegetik és sodorják veszélybe” - húzta alá Keng. A Kínából az USA-ba irányuló export havi szinten mintegy 40 milliárd dollárra tehető. THAAD: láncreakció Az észak-koreai fenyegetések ellen Dél-Korea telepíteni fogja a THAAD amerikai rakétavédelmi rendszer 4 további ütegét a már hadrendbe állított kettő mellé - jelentette be a szöuli védelmi minisztérium. Kína tiltakozása ellenére Dél- Korea és az USA a két THAAD- üteget májusban állította hadrendbe az ország déli részén, Szöultól 190 kilométerre. Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes a további THAÁD-ütegekre reagálva kijelentette, Oroszország kénytelen lesz válaszlépéseket tenni „a katonai egyensúly” fenntartása érdekében. Dél-Korea és az USA tavaly júliusban állapodott meg először egy THAAD-üteg Dél-Koreába telepítéséről, ami nemcsak Észak-Koreát, de Kínát is feldühítette, mert Peking saját biztonságát érintő fenyegetésnek tekinti a rakétarendszer nagy hatótávolságú radarjait. (MTI)
