Új Szó, 2017. szeptember (70. évfolyam, 202-225. szám)

2017-09-27 / 222. szám, szerda

www.ujszo.com I 2017. szeptember 27 KELET- ÉS KÖZÉP-SZLOVÁKIA 117 A vagonokat a legmodernebb technológiával szerelték fel (Képarchívum) LCD-monitorok és mozi a gyorsvonaton NÉMETI RÓBERT Hét óra alatt teszi meg a Kassa-Prága távot a felújított szuperexpressz. VJMWĽH.Wl Mindössze 7 óra és 16 perc alatt teszi meg a keleti nagyváros és a cseh főváros közti utat a teljesen felújított, olasz tervezésű Pendoli- no. A České dráhy és annak DPOV nevű alvállalata által működtetett Pendolino vonatok felújítása három hónapot vett igénybe. „Ezek a sze­relvények tizenkét éven át több mint 27 millió kilométert tettek meg. Mivel egyre jobban kiütköztek raj­tuk az elhasználódás jelei, úgy dön­töttünk, teljesen felújítjuk és átala­kítjuk őket. Rekonstruáltuk a vago­nok belső tereit, a mellékhelyisége­ket, az étkezőkocsit, az üléseket, a konnektorokat és a beltéri világító­rendszert is” - mondta Miroslav Kupec, a České dráhy munkatársa. Hozzátette, a már forgalomba he­lyezett szerelvényben 327 ülést és közel két és fél kilométernyi veze­téket cseréltek ki, a szénszálas iz­zókat pedig modem LED lámpák­kal helyettesítették. Újdonság a va­gonokban elhelyezett 28 LCD- monitor, illetve a gyerekek számára kialakított mobil mozihelyiség is. A szolgáltató közlése szerint a felújí­tott szerelvényekkel a Kassát Prá­gával összekötő SC 240 és 241 Košičan járatokon találkozhatnak az utasok. „Nagyon örülünk, hogy a Szlovák Vasúttársaság (ZSSK) el­érhető áron tud minőségi és gyors járatokat működtetni a két nagyvá­ros között. Biztos vagyok benne, hogy a Pendolino vonatok nyújtotta kényelemmel még a legigényeseb­bek is elégedettek lesznek” - tette hozzá Filip Hlubocký, a ZSSK ve­zérigazgatója. Felújítják a futballstadiont Felújítják a város futballstadionját. A legnagyobb átalakítás a tornateremre vár, itt zajlanak a fociedzések, valamint a gimnázium testnevelésórái. mim Az önkormányzat a Szlovák Labdarúgó-szövetség pályázatán nyert támogatást a beruházásra, melyet az oktatásügyi miniszté­riuma finanszíroz. A város saját forrásból is hozzájárni a beruhá­záshoz, melynek összköltsége 75 ezer euró. A pályázat keretében a város 25 ezer euró támogatást nyert, melyhez 5000 euró ön­résszel járni hozzá. A összeg fe­dezi a sportpálya területén lévő tornaterem részleges felújítását, a AJÁNLÓ Szeptember 27. (szerda) Eperjes-9.30: emlékkonferencia Maiéter Pál születésének cente­náriuma jegyében Maiéter Pál és a jelen címmel, a Fő utca 137 sz. alatti Evangélikus Kollégium dísztermében. Október 7. (szombat) Margonya-12.00: Rendhagyó megemlékezés az aradi vértanúk­ról gróf Dessewfíy Arisztid sír­boltjánál. Beszédet mond Kónya Péter, az Eperjesi Egyetem rekto­ra. A helyszínre szombat délelőtt 10 órakor autóbusz indul a kassai tetőszerkezetjavítását, új ajtók és ablakok, új villámhárító telepíté­sét. A város által felvett 1,4 mil­lió eurós banki hitelből 50 ezer eurót különített el erre a célra a te­lepülés. Ezt az összeget a torna­terem további tatarozására költik. A munkálatokat jövőre kezdik el. „A konkrét munkálatokról az FTC vezetésével fogunk tárgyal­ni. A sport támogatása fontos a városnak, és szeretnénk a lehető legkedvezőbb feltételeket terem­teni sportolóink, de a sportpályát igénybe vevő diákok számára is. Tudatában vagyunk, hogy a most erre a célra fordítható összeg nem lesz elég mindenre, de bízunk benne, hogy ez a beruházás is je­lentős pozitív eredményeket hoz” - mondta Agócs Attila, a város polgármestere. (ú) Thália Színház főépülete elől. Az érdeklődők a 0905 347 258 tele­fonszámon vagy a titkarsag@kassacsemadok.eu cí­men j elentkezhetnek. Október 11. (szerda) Rimaszombat-10.30: Kresnye András Bécsi képeslapok című fotókiállításának megnyitója a Rimaszombati Városháza Galéri­ában. A kiállítást Juhász Dósa Já­nos újságíró nyitja meg, hegedűn közreműködik Botos Renátó. A kiállítás december elsejéig láto­gatható. A kéttornyú gömöri óriás Szédítően magas bejárati boltívfogadja a látogatót (Szászi Fanni felvétele) SZÁSZI ZOLTÁN Sajnos korántsem szokatlan eset, hogy egy mindent elemésztő tűz nyomán születnek új ás igen figyelem­reméltó szakrális építmények, így van ez például az egykori bányaváros, Jolsva Szent Péternek és Pálnak szentelt kéttornyú templomával is, amely a gömöri klasszicista építészet egyik monumentális és különlegesen szép darabja. JOLSVA (JELI Jolsva a Gömör-Szepesi Érchegy­ség és a karszt találkozásánál fekvő, igen régi bányavároska, amelynek favázas szerkezetű, döngölt falas várát már 1243-ban, a tatárdúlás után említi IV. Béla egyik okirata. Ez a vár valamikor a 13. század végén el­pusztult, s hogy volt-e benne temp­lom, kérdéses. Az biztos, hogy a ma látható római katolikus rítusú temp­lom előtt több megszentelt helye is volt a bányavároskának. Templomosok, husziták A helyi hagyomány szerint a vá­roska főterének északnyugati részén, az elpusztult földvárhoz közel, vala­hol a Koháry-kastély helyén erede­tileg olyan erődített kolostor állt, amelyet egyesek szerint a pálosok, más források szerint a templomos lo­vagok alapítottak valamikor a 13. század végén, s ez a szent hely az ala­pító lovagok Szentlélek Társaságá­nak temploma lehetett. A városka fő­terén bizonyíthatóan már 1353-ban állt egy kőfallal védett is templom, amelyet Szent Katalinnak ajánlottak. Mint azt az első katonai felmérés tér­képén látni lehet, egy kelet-nyugati tájolású, déli oldalán díszes bejáratú, sokszögzáródású egy- vagy többha­jós templom lehetett a Szent Katalin tiszteletére emelt gótikus épület. Alapítója, donátora feltételezhetően az a Jolsvai Lesták nevű, igen gazdag és magas királyi udvari posztokat is betöltő úr volt, aki Jolsvát és környé­két birtokolta a 14. század utolsó ne­gyedében. Amikor később a husziták az elpusztult földvár helyén - ez a te­lepülés mai temetője feletti magas­laton volt - itt megtelepedtek, felépí­tették a maguk templomát is az erőd­jükben. Valószínűleg egyszerre léte­zett a husziták és Szent Katalin temp­loma ezekben az időkben. A kelyhe- sek a régészeti feltárás szerint olyan kőalapokra épített, faszerkezetű, sokszögzáródású személyes, korai gótikus stílusú templomot alapítot­tak, amelyet tűzvész pusztított el 1461-ben. Romjait egy Utószülött László (1453-1457) korabeli pénz­érme datálta pontosan, későbbi lelet nem fordult itt elő. Szent Katalin Tájoló Jolsva klasszicista templo­mát a Nagyrőce és Tornaija közti 532-es úton érhetjük el, a templom GPS-koordinátái 48,6309/20,2352. temploma viszont egészen 1829-ig szolgálta a híveket, ebben az évben a várost majdnem teljesen elpusztító tűzvészben viszont annyira megron­gálódott, hogy le kellett bontani. Itt kezdődik a ma látható templom tör­ténete. Az impozáns tornyok A vagyonos, vasbányászatból meggazdagodott vidéken élő iparo­sok a mindent elpusztító tűzvész után azonnal elkezdték újjáépíteni város­kájukat. Ekkor épülhettek - vagy legalábbis korábbi barokk stílusukat klasszicistával is frissítették - a mos­tani városközpont környékén az igen szép homlokzatú polgárházak és középületek. 1838 és 1840 közt pe­dig némi pénzgyűjtés után felépült Gömör megye egyik legimpozán­sabb, a klasszicista templomépítészet egyik mintájának is mondható új templom. Jolsva polgárai, katolikus hívei két év alatt építették meg a klasszicista stílus jeles képviselőjé­nek, Alois Pichl osztrák építésznek az elképzelései és tervei szerint. A ter­veket Coburg herceg rendelte saját költségén, ezzel támogatva az új templom építését. Hatalmas, közel ötven méter magas a két torony, amely egy igen nagy, tágas belső te­ret keretez, ennek boltozata egy nagy fesztávolságú és impozáns kupola. A templomot letisztult formái, geomet­riai formákat mutató vakolatdíszes homlokzatai, görög-római hagyo­mányokat szépen átemelő, timpano- nos bejárata, féloszlopos díszítése valódi különlegességgé és egyedivé teszi. Jolsva Szent Péter és Pál tisz­teletére emelt római katolikus temp­lomát érdemes meglátogatni, a város többi, szintén értékes műemléké­pületével, a Koháry-kastéllyal, a dí­szes városházával, az evangélikus templommal és a már említett barokk polgárházakkal együtt.

Next

/
Thumbnails
Contents