Új Szó, 2017. szeptember (70. évfolyam, 202-225. szám)
2017-09-26 / 221. szám, kedd
8 I RÖVIDEN Amerikai lógi csapás Líbiában Tripoli. Először mértek légi csapást Líbiában az Iszlám Államra amerikai repülők Donald Trump elnökségének kezdete óta. Az USA hadseregének afrikai parancsnoksága tudatta, hogy az amerikai légierő hat támadást hajtott végre az Iszlám Állam egyik sivatagi tábora ellen, amely a terrorszervezet egykori líbiai erősségétől, Szírt városától 240 km-re van. A csapások megöltek 17 fegyverest és megsemmisítettek három járművet - áll az amerikai hadsereg közleményében. A líbiai támadásokat drónokkal hajtották végre. (MTI) USA: nem jöhetnek észak-koreaiak Washington. Az US A megtagadja a beutazási engedélyt Eszak-Korea állampolgáraitól, és meghosszabbítja az eddigi beutazási korlátozásokat további országokkal szemben - jelentette be az amerikai kormányzat. A rendelkezések október 18-tól lépnek érvénybe. A nem teljes beutazási tilalom meghosszabbítása hat, főleg muzulmánok lakta ország - Irán, Csád, Líbia, Szíria, Szomália és Jemen - polgárait érinti. A listán Észak- Korea mellett a másik „újonc” Venezuela, amelyből azonban csak magas rangú kormánytagok és családtagjaik beutazását korlátozza Washington. (MTI) Donald Trump veje is hibázott Washington. Donald Trump amerikai elnök veje és főtanácsadója, Jared Kushner magán-e- mailt használt egyes hivatalos ügyek bonyolítására a Fehér Házban. A magánfiókról küldött vagy oda érkezett levelek többnyire újságcikkek vagy politikai kommentárok voltak és nem a főtanácsadó munkájával összefüggő bizalmas információk. Kushner és felesége, Ivanka Trump már akkor létrehozott az e-levelezései számára új fiókot, amikor Trump még csak beköltözni készült a Fehér Házba. Annak idején Hillary Clinton demokrata párti elnökjelölt is azzal érvelt, mint most Kushner, hogy , .kényelmi okokból” használja magánfiókját. (MTI) A lengyel államfő új tervezete Varsó. Andrzej Duda lengyel államfő ismertette az általajúli- usban megvétózott, az Európai Bizottság által is kifogásolt bírósági törvények új tervezeteit, és az ehhez fűződő alkotmánymódosítási javaslatot. Duda megerősítette: javaslata szerint az alsóház háromötödös többséggel választaná meg az országos igazságszolgáltatási tanács (KRS) tagjait. Ha ajelöltek bemutatását követő 3 hónap során a szejmben nem gyűlne össze a megfelelő számú szavazat, maga az elnök nevezné ki a KRS- tagokat ajelöltek közül. (MTI) KÜLFÖLD 2017. szeptember 26.1 www.ujszo.com Gyengült Merkel pozíciója A radikális jobboldali Alternatíva Németországnak párt előretörése felborzolta a kedélyeket MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Berlin. Az Angela Merkel kancellár vezette CDU/CSU jobbközép pártszövetség kapta a legtöbb szavazatot a vasárnapi német szövetségi parlamenti (Bundestag) választáson, de támogatottsága erőteljesen csökkent, az eddigi koalíciós társé, a szociáldemokrata párté (SPD) történelmi mélypontra süllyedt. A Bundestag harmadik számú ereje az újonc Alternatíva Németországnak (AfD). Minden korábbinál nagyobb létszámú szövetségi parlament alakul Németországban a vasárnapi választások után. A Bundestagban 709 képviselő dolgozik majd, ami történelmi csúcs és 78 fos emelkedés az eddigi 631-hes képest. A parlamentnek a választástól számítva 30 napon belül, legkésőbb október 24-én meg kell alakulnia. Az Angela Merkel kancellár vezette Kereszténydemokrata Unió (CDU) 200 képviselőt küldhet a Bundestagba, 5 5-tel kevesebbet, mint az előző ciklusban. Testvérpártja, a Horst Seehofer bajor kormányfő vezette Keresztényszociális Unió (CSU) képviselőcsoportjának létszáma 56-ról 46-ra csökken. A testvérpártok eddig frakciószövetséget alkottak. A CDU/CSU után az eddigi koalíciós partner, a Szociáldemokrata Párt (SPD) következik, frakciója 153 képviselőből áll, ami 40-nel kevesebb az eddiginél. A választás után az SPD ellenzékbe vonul és „erőt merít a vereségből”, hogy ismét vezetni Vasárnap este máristüntetteka szélsőséges AfD ellen, a párt egyikvezetője, Frauke Petry máris kiváltafrakcióból(TASR/AP) tudja Németországot - jelentette be Martin Schulz pártelnök. A 3. erő a szélsőjobbos Alternatíva Németországnak (AfD), amely először jutott be a Bundestagba, és 94 mandátumot szerzett. Régi-új párt a Bundestagban a piacpárti, jobboldali Szabad Demokrata Párt (FDP), amely visszaszerezte 2013-ban elveszített szövetségi parlamenti képviseletét, és frakciója 80 fos lesz. A Baloldal (Die Linke) frakciója 5 fővel bővül az előző ciklushoz képest, 69 tagból áll. Legkisebb frakciójuk a Zöldeknek lesz, de az ökopárt is több képviselőt küldhet a Bundestagba, mint eddig, a frakciója 63-ról 67-re emelkedik. Visszaesők és kiugrók A választáson a CDU - amely Bajorországon kívül valamennyi tartományban indul - a listás szavazatok 26,8%-át szerezte meg, ami 7,4 százalékpontos csökkenés az előző, 2013-ban tartott választáson elért 34,1%-hoz képest. A csak Bajorországban induló CSU a szavazatok 6,2%-át szerezte meg, ami 1,2 százalékpontos csökkenés a négy évvel korábbi 7,4%-hoz képest. A CDU/CSU pártszövetség támogatottsága így 33%, ami erős visszaesés a 2013-ban elért 41,5%-hozképest, és a második leggyengébb eredmény az 1949-es 31% után. Az SPD 20,5%- kal története legrosszabb eredményét érte el, 5,2 százalékponttal gyengült a négy évvel korábbi 25,7%-hoz képest. Az AfD 2013-ban elmaradt az 5%-os bejutási küszöbtől, ezúttal a szavazatok 12,6%-át szerezte meg. Az FDP 2013-ban 0,2 százalékponttal maradt el a bejutási küszöbtől, most a szavazatok 10,7%-át gyűjtötte össze, ami 5,9 százalékpontos növekedés. A Baloldal a szavazatok 9,2%- át kapta meg, a Zöldek 8,9 százalékon végeztek. A választási részvételi arány 76,2%-ra emelkedett a 4 évvel ezelőtt regisztrált 71,5%-ról. Keserű győzelem Christophe Castaner francia kormányszóvivő szerint Merkelnek „keserű győzelmet” hoztak a választások, amelyeken előretört „a nagyon erőszakos, nagyon radikális szélső- jobboldal”. Emmanuel Macron francia államfő gratulált a kancellár győzelméhez, és biztosította arról, Franciaország „eltökélten” folytatja az együttműködést Németországgal Európáért. „Európának minden korábbinál inkább szüksége van egy stabil német kormányra, olyanra, amely képes aktívan alakítani a kontinensünk jövőjét” - mondta Jean- Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke. Orbán Viktor miniszterelnök talányosán, a címzettet meg nem nevezve gratulált; azt írta a Fa- cebookon, hogy „Budapest gratulál”. Tegnap a függetlenségről szavaztak Kurdisztánban Kurd szavazó a fülkében. Évszázados álom válhat valóra. (tasr/ap) Az észak-iraki autonóm Kur- disztán függetlenségéről tartottak tegnap népszavazást a bagdadi vezetés szembenállása és a nemzetközi nyomás ellenére. A Kurdisztánhoz tartozó Dahuk, Erbíl, Szulej- maníja és Halabdzsa kormányzóságokban voksoltak. Erbíl/Ankara/Teherán. Az iraki Kurdisztán 5,5 millió szavazóját várták az urnákhoz, de a külföldön élő iraki kurdok már szombattól leadhatták elektronikus úton voksu- kat, így elsőként a Kínában élők élhettek szavazati jogukkal. A választásra jogosult külföldön élő iraki kurdok pontos száma nem ismert. A népszavazás időzítésének két oka van. Az iraki kurdok ki akarják aknázni harcosaiknak, a pesmerga alakulatoknak az Iszlám Állam terrorszervezettel szemben aratott győzelmeit, amelyek nemzetközi nyilvánosságot hoztak a régiónak. A második ok pedig az, hogy a 2005-ben hatalomra került Maszúd Barzani kurd elnök, akinek nyolcéves mandátuma 2013-ban lejárt, belföldi támogatást próbál szerezni magának. A kurdisztáni parlament utólagosan meghosszabbította Barzani hivatali idejét, aki arra hivatkozott, hogy a kurd fegyveres erők főparancsnokaként irányítania kell az Iszlám Állammal szembeni küzdelmet. Az urnákhoz járulóknak azt a kérdést teszik fel: „Szeretné, hogy Kurdisztán régió és körülötte a kurdok lakta térségek független állammá alakuljanak?” A térségbéli államok területén élő kurdok már a 20. század eleje óta saját államról álmodoznak, s a legtöbb megfigyelő szerint hatalmas többséggel voksolnak maj d a függetlenség mellett. A referendum előzetes eredményeit várhatóan ma teszik közzé, míg a hivatalos eredményekre a héten lehet számítani. Szakértők nem számítanak a függetlenség formális kikiáltására. A voksolást olyan területeken is megtartják, amelyek feletti befolyásért a bagdadi vezetés és az autonóm észak-iraki Kurdisztán régió verseng egymással. Ez mindenekelőtt az etnikailag kevert lakosságú, olajban gazdag Kirkukot jelenti. Bagdad hevesen ellenzi az általa nem kötelező erejűnek mondott referendumot. Az iraki parlament felhatalmazta a kormányt, hogy minden eszközzel védje meg az ország egységét, a legfelsőbb bíróság pedig felfüggesztette a függetlenségi népszavazást. Irán lezárta az iraki kurd régióval közös szárazföldi határát. „Az iraki kormány kérésére lezártuk szárazföldi határunkat az iraki Kur- disztánnal” - mondta Bahrám Ká- szimi iráni külügyi szóvivő. Az iráni legfelsőbb nemzetbiztonsági tanács szóvivője az intézkedést az iraki kurd vezetőknek az iraki Kurdisztán függetlené válásáról szóló referendum megtartásához való ragaszkodásával indokolta. Az iráni külügyi szóvivő kijelentette, hogy országa elkötelezett Irak területi egysége, nemzeti szuverenitása mellett. Szankciókkal fenyegette meg Recep Tayyip Erdo- gan török államfő az észak-iraki kurd autonóm régiót. Erdogan elmondta: a határon pillanatnyilag csak Törökországból Irakba lehet átlépni, de az elkövetkező napokban mindkét irányban lezáiják majd a forgalmat. A török elnök annak lehetőségét is felvetette, hogy Ankara elzárja az Eszak-Irakból kiinduló olajvezetéket, így gátolva a nyersanyag exportját. Az államfő egyúttal arra is figyelmeztette Erbílt, hogy a török haderő nem céltalanul kezdett hadgyakorlatot múlt hétfőn az Eszak- Irakkal határos délkelet-törökországi Simák tartomány Silopi körzetében. „Egyik éjszaka egyszer csak beállithatunk” - fogalmazott. A török külügyminisztérium tegnap közölte: a referendum mind a nemzetközi jog, mind Irak alkotmánya szempontjából illegitim, így Ánkara annak eredményét nem ismeri el. Mint fogalmaztak: az északiraki kurdok lépése „távol áll a józan észtől”, hiszen kockára teszi annak az esélyét, hogy a térség stabillá váljon. „Á súlyos hibának meglesz az ára” - figyelmeztetett a török külügyi tárca. Törökország, Irak és Irán mellett Szíria is ellenzi a kurdok függetlenné válását. A felsorolt országok egyaránt attól tartanak, hogy a lépés erősítené a területükön élő kurd kisebbség szeparatista törekvéseit. (MTI)
