Új Szó, 2017. szeptember (70. évfolyam, 202-225. szám)
2017-09-25 / 220. szám, hétfő
KOZELET 2017. szeptember25.1 www.ujszo.com RÖVIDEN Az SNS-ben még ' van potenciál Pozsony. Az SNS-nek van a legnagyobb esélye arra, hogy átcsábítsa más pártok szavazóit - derült ki az AKO ügynökség friss felméréséből. A válaszadók 12,8 %-a mondta, hogy második pártként az SNS-t választaná, a második helyre került az SaS (8,8 %), amelyet a Smer (8,5%), az OĽaNO-NO VA (7,7 %), a Sme rodina (7,4 %), a Hid (7,1 %), az ĽSNS (4,9%), a KDH (3,8 %) és az MKP (2,9 %) követ a sorban. A válaszadók 17,1 %-a nem tudta megmondani, melyik pártot választaná B-tervként. 16,7 százaléknyian pedig azt mondták, hogy nem gondolkoznak B- terven, mert biztosak benne, mely pártra szavaznak. (TASR) Szigorítanák a vagyonbevallásokat Pozsony. Ha a koalíciós képviselők komolyan gondolják a korrupcióellenes harcot, akkor szemrebbenés nélkül rábólintanak az OĽaNO vagyonbevallá- sok szigorítását célzó törvény- javaslatára - közölte tegnap a TA3 vitaműsorában a párt képviselője, Veronika Remišová. „A politikusoknak újonnan az ajándékokat, az ingó tulajdont is fel kell majd tüntetniük a va- gyonbevallásokban. Nem lesz elég meghatározni, hogy van egy autójuk, hanem pontosíta- niuk kell az autó típusát, a gyártási évét és árát is” - magyarázta az ellenzéki politikus, hozzátéve, így például a kormányfőnek is be kellene számolnia vitatott lakásbérlése részleteiről. (SITA) Támogatnák az iskolaközpontokat IBOS EMESE K Mü ■ ü, A m D Az iskolaközpontok több diákot tarthatnának meg a magyar középiskolákban (Somogyi Tibor illusztrációs felvétele) Pozsony. Az iskolaközpontok kialakításának lehetőségét szeretné bevinni a köztudatba a Híd. Szakembereik állítják, hogy ez a megoldás a hatékony és színvonalas képzés mellett a nemzetiségi oktatás megőrzésében, fejlesztésében játszhat kulcsszerepet. A Híd szakemberei az iskolaközpontok kialakításában látják az erős és színvonalas nemzetiségi oktatás jövőjét. „Élve a hatályos törvények adta lehetőségekkel a gyakorlatban már most ki lehet alakítani olyan tanintézményt, melyben különböző iskolatípusok egyesítésével színvonalas képzés nyújtható” - magyarázza Peter Krajňák, a Híd oktatási államtitkára, aki szerint az óvodákat, alapiskolákat, gimnáziumokat, szakközép- iskolákat, konzervatóriumokat, művészeti alapiskolákat, nyelviskolákat és a speciális nevelést igénylő diákok iskoláját viszonylag gyorsan össze lehet vonni egy iskolaközpontba. Az államtitkár úgy véli, ez lehet az oktatási intézmények szempontjából az egyik leghatékonyabb modell, mert minimális ráfordítással kialakítható. „Nyugat-Szlovákiában és a déli országrészben több olyan alapiskola is működik, ahol az alacsony létszám miatt van hely az iskolaközpont kialakítására”- magyarázza Krajňák. Például egy alapiskola óvodával való bővítése néhány adminisztrációs lépéssel és minimális ráfordítással kivitelezhető. A többség támogatja Krajňák szerint ennek a modellnek nagyon pozitív hatása lehet a nemzetiségi iskolákra nézve. „A gyermeket hároméves korától anyanyelvén fejlesztik, képzik az óvodában, ahonnan egyenes az út a magyar alapiskolába, ha ugyanabban az épületben működik. Szerencsés esetben a középiskolai tanulmányait is ott folytathatná” - magyarázta az államtitkár. Krajňák elmondta, az iskolaközpontokról kérdőíves felmérést végeztek a szlovákiai magyar oktatási intézményekben. „A válaszadók több mint 50%-a szerint szükség volna ilyen központokra, a legtöbben a magyar szakképzés hiányára is rámutattak” - közölte Krajňák, aki szerint az iskolaközpontok kialakításával meg lehetne állítani a magyar diákoknak a szlovák közép- és szakközépiskolákba való elvándorlását. Szakközépiskola 1-2 szakkal is beindulhat az iskola- központban. Egy ilyen központ nyelviskolával vagy művészeti iskolával való bővítése pedig még színvonalasabb anyanyelvi képzést nyújthatna a nemzetiségi diákoknak. Van rá pólda Prékop Mária, az oktatási minisztérium Nemzetiségi Főosztályának igazgatója szerint számos ilyen jellegű megkereséssel fordulnak hozzá az iskolaigazgatók. Gyakorlati tapasztalata is van, hiszen a rozsnyói Fábry Zoltán Óvoda, Alapiskola és Szakközépiskola tulajdonképpen egy ilyen iskolaközpont. Prékop Mária korábban az intézmény igazgatója volt. Elmondása alapján a szakközépiskola ötlete azután fogalmazódott meg, miután csökkent a diákok száma és egyre több osztályuk maradt üresen az épületkomplexumban. „Ráadásul 60 km-es körzetben nem volt ilyen iskola. Három szakkal indultunk” - mondta Prékop. Óvodával két évvel ezelőtt bővült a tanintézmény. Prékop állítja, anyagi szempontból jóval hatékonyabb egy ilyen intézmény működtetése, teljesen ki tudják használni az épületek kapacitását, hatékonyabban hasznosíthatják a munkaerőt, és színvonalasabb képzést tudnak nyújtani a diákoknak. A fenntartó kórheti A Híd politikusai összeállítottak egy tájékoztató dokumentumot az iskolaközpontok kialakításának előnyeiről, illetve a gyakorlati megvalósítás módjáról. Készek szakmai vitát folytatni az iskolaközpontokról, melyek kialakítását a fenntartók kérhetik, és csak önkéntes alapon működhet. Krajňák szerint a hatályos finanszírozási törvény már most kellő támogatást nyújt az ilyen központoknak, a jövőben pedig lát lehetőséget arra is, hogy külön programok nyíljanak a támogatásukra. A hadsereget is sújtja a munkaerőhiány Nem vonzó a katonaélet (Ján Krosiák felvétele) DEMECS PÉTER Hosszú évek után beindult a szlovák hadsereg modernizálása. S bár a fegyveres erők felszerelése fokozatosan megújul, új helikoptereket, gépkocsikat vásárolnak a katonáknak, félő, hogy idővel nem lesz kinek használnia ezt a technikát, a hivatásos katonaság iránt ugyanis évről évre csökken az érdeklődés. Pozsony. A fegyveres erők állományáról szóló jelentés szerint jelenleg közel négyezer katona hiányzik a hadseregből. 2012-ben 2417 személy jelentkezett katonának, ebből a besorozáson 1190 teljesítette a kritériumokat, ami a jelentkezők 49 százaléka. Tavaly már csak 1637 jelentkező volt, a kritériumokat 551 személy, tehát a jelentkezők 31 százaléka teljesítette. 2017 első félévében, az előző év ugyanazon időszakával összehasonlítva, további 18 százalékkal csökkent a jelentkezők száma, és a védelmi tárca jelentése szerint valószínűsíthető, hogy ez a negatív trend a következő években sem fog megváltozni. Regionális különbségek Ondrej csák Róbert, a védelmi tárca államtitkára szerint a fegyveres erők állománycsökkenésének egyik fő oka, hogy a hadsereg a fizetések terén nem tud versenyezni a magánszektorral, konkrétan az autógyárakkal. További gondot jelentenek a regionális egyenlőtlenségek, hiszen az a fizetés, ami elegendő lehet az ország középső vagy keleti régióiban, Pozsonyban vagy Nyugat-Szlovákiában már versenyképtelen. „A sorozások nagyobb része az ország középső és keleti régióiból történik, ahonnan viszont sokakat át kell helyezni, mert nem mindenki szolgálhat Eperjesen vagy Osgyánban” - mondta Ondrejcsák. A fegyveres erők különböző juttatásokkal próbálják motiválni a fiatalokat arra, hogy jelentkezzenek a sorozásra. Például a lakhatásra fizetettjáradék több mint kétszáz euró, évente hat hét szabadságra jogosultak, 25 leszolgált év után pedig szolgálati nyugdíjba vonulhatnak, „A sorozások nagyobb része az ország középső és keleti régióiból történik, ahonnan viszont sokakat át kell helyezni." Ondrejcsák Róbert védelmi államtitkár viszont még ez sem jelent kellő motivációt. „A pénz az, ami mérvadó. Én négy évig szolgáltam a hadseregnél. A munka nem volt nehéz, de meguntam az alacsony fizetést. Összeszedtem magam, és bejutottam egy informatikai céghez, ahol a kezdő fizetésem majdnem elérte a kétezer eurót. A katonaságnál hosszú éveket kellene leszolgálnom, hogy több előléptetés után megkapjam ezt az összeget, ehhez viszont nem volt kedvem” - mondta lapunknak a 33 éves Péter Pozsonyból, aki nyolc évvel ezelőtt lépett ki a hadseregből. Kevés a katona, de... A tárca ugyan elismeri, hogy az állománycsökkenés komoly problémát jelent, a helyzet viszont az államtitkár szerint még távolról sem olyan tragikus, hogy ne lenne kit a hadsereg harckocsijaiba vagy vadászgépeibe ültetni. „Nagyon sok új egység jött létre, amelyeknek a fel- töltöttsége nem lehet az első pillanattól százszázalékos. Például évekig eltart, míg egy 700 fős egységnél az összes hely megtelik, és amíg erre sor kerül, addig az összesített százalékos mutatók rosszabbak lesznek, itt ugrik elő, hogy hiányoznak a katonák” - állítja Ondrejcsák. Az államtitkár emlékeztetett, már politikai kötelezettségvállalás van arra, hogy 2020-tól a védelmi kiadások elérik a hazai GDP 1,6 százalékának megfelelő összeget. Ennek a költségvetésnek a jelentős része ugyan a hadsereg felszerelésének felújítására megy el, egy részét viszont a személyi erőforrások fejlesztésére fogják fordítani. Azt, hogy pontosan mennyit, és várható-e, hogy belátható időn belül megemelik a katonák fizetését, egyelőre nem tudni.
