Új Szó, 2017. szeptember (70. évfolyam, 202-225. szám)
2017-09-23 / 219. szám, szombat
Napokig tartó gyaloglás után végre biztonságban vannak Bangladesben a szomszédos Mian- marból, az egykori Burmából elmenekült muzulmán rohingják, de sokuknak nincs fedél a fejük felett - jelenti a helyszínről a dpa tudósítója. M otoros riksa vesztegel egy erdőbe vezető sáros ösvény szélén, valahol Banglades déli részén. Két asszony gubbaszt a háromkerekű közlekedési alkalmatosságban, egyikük egy újszülöttet tart a karjában. A riksa vezetője segítőt keres. Egy helyi kórház nem akarta felvenni a fiatal nőt, aki néhány órával korábban szülte meg gyermekét. Az ok: a nő rohingja, tagja a világ legüldözöttebb nemzeti kisebbségének. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága szerint augusztus 25. óta 370 ezer rohingja menekült Banglades- be Arakánból, Mianmar szövetségi tagállamából, az ott megtelepedett muzulmán kisebbség tagjainak több mint egyharmada. Az ENSZ Gyermekalapja (UNICEF) állítja, hogy a menekültek 60 százaléka gyerek. A 20 éves Rehana Begum nyolc napig volt úton terhesen Bangla- desbe. Katonák megölték a férjét, házukat felégették. Már túljutott a határon, amikor a szülési fájdalmak felerősödtek. Kísérője egy sűrű erőbe vitte, olyan helyre, ahol korábban temető volt. Ott született meg Rehana fia. Rehanának szerencséje volt: a riksa vezetője végül talált egy helyi lakost, aki rokonoknál elhelyezi a nőt és gyermekét. Más menekültek ezreinek azonban nem marad más, mint meghúzni magukat az országút szélén. A rohingják falvait felgyújtják Sokuk ugyanazt élte át hazájában, mint Rehana. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának egyik vezetője azt mondja, műholdas felvételeken látni, amint a rohingják falvait felgyújtják, a menekülő civileket pedig lelövik. A kisebbség tagjainak elüldözése „az etnikai tisztogatások mintapéldájaként” hat. A mianmari hadsereg „rendteremtési műveletről” beszél, válaszként a rohingja lázadók rendőrőrsök és katonai állások elleni támadásaira. A bangladesi Cox’s Bazar városának környékén, a földeken, az utak szélén, az erdőkben ideiglenes telepeket létesítenek a határon át továbbra is érkező menekültek. A Menekültügyi Főbiztosság sátrakat Jósé Feliciano Számomra a zenélés fontos 2017. szeptember 23., szombat, 11. évfolyam, 38. szám Ennek a rohingja férfinek szerencséje volt: a Balukali menekülttábornál levő klinikán orvosságot kapott beteg fia számára Sameeda Begum lányával az egyik bangladesi tábor közelében. Semmije Sincs. (Fotók: SITA/AP, TASR/AP) Úton az egyik menekülttáborba. A bangladesi Cox's Bazar városának környékén, a földeken, az utak szélén, az erdőkben ideiglenes telepeket létesítenek a határon át továbbra is érkező menekültek Viratu, a legismertebb mianmari gyűlöletprédikátor Menekült rohingják tízezreinek sátor sem jut szállíttat a helyszínre, de ezekből tízezreknek nem jut. Egyesek gyékényt készítenek vízi növényekből, fedlapokat használnak fel, hogy védjék magukat a sártól. Alvás előtt magukhoz szorítják azt a keveset, ami még cókmókjukból megmaradt. A 25 éves Szalim Ulla elemlámpával a kezében üldögél egy hegyoldalban. Éjjeliőr mintegy 300 ember számára, akik a szabadban telepedtek meg. Faluja Mianmar- ban időközben teljesen kiürült. „Aki odamegy, már csak hamut talál” - mondja a családjára emlékeztető tárgyakat rejtő műanyag zacskókon ülő Szalim. Néhány, éjszaka is úton lévő menekült még alvóhelyet keres. Egyesek belefekszenek az iszapba. Szárit viselő asszonyok szoptatják csecsemőjüket. Szemerkél az eső, még nincs vége a monszunnak. A rohingják hontalanok azóta, hogy Burma 1982-ben megvonta tőlük az állampolgárságot. A mostani menekültáradatot megelőzően már 400 ezren menekültek Bangla- desbe a zömében buddhisták lakta országból. A menekülttáborok már rég megteltek. Banglades azt akarja, hogy Mianmar, élén a miniszterelnöki tisztséget betöltő, Nobel-bé- kedíjas Aung Szán Szú Kjivel fogadja vissza a menekülteket Az egyik menekült, Abdul Malek azt meséli, hogy egész éjszaka nem aludt, s azon töprengett, hogy hová vigye héttagú családját. Menekülés közben állítólag négy napig nem ettek, mígnem a határfolyón átkelve önkéntesektől Bangladesben eledelt kaptak. Most megint nincs élelmük, se tető a fejük felett. Gyűlöletkeltés Buddha nevében Nyugaton a buddhizmus különösen szelíd vallásnak számít. Ám a mianmari példa azt mutatja, hogy Buddha nevében is lehet gyűlöletkeltő szólamokat terjeszteni, különösen a muzulmánok ellen. A legismertebb mianmari gyűlöletprédikátor egy Viratu (Wirathu) nevű szerzetes. Viratu mosolya, barátságos arca 49 éves kora ellenére is fiatalos. A látszat azonban senkit ne tévesszen meg. Viratu a buddhizmus legrosz- szabb gyűlöletprédikátorai közé tartozik. A Mandalayból, Mianmar második legnagyobb városából származó szerzetest részben felelőssé teszik mindazokért a szörnyűségekért, amelyeket a délkelet-ázsiai országban mostanában kövérnek el muzulmánok ellen. Viratu évek óta a leggonoszabb szóháborút folytatja az iszlám ellen. Tanainak hirdetésekor rendszeresen felszólít arra, hogy az összes muzulmánt űzzék el Mianmarból, az egykori Burmából. Viratu az internetet is régóta használja propagandája terjesztésére. A Facebookon már több mint 400 ezer követője van, de a Twitteren és a YouTube-on is aktív. Mindig ugyanazt mondja: az iszlám gonosz, a muzulmánok buddhista nőket gyilkolnak és erőszakolnak meg, túl sok gyereket szülnek, iszlamizálni akarják Mianmart. „Csak a szeretteimet védem” A Time amerikai hírmagazin már 2013-ban címlapsztorit csinált Viratuból. A beszámoló címe: ,A buddhista terror arca”. Mások „Burma Oszama bin Ladenjének” (The Guardian), „Buddha Oszama bin Ladenjének” (Der Spiegel) nevezik. Viratut azonban nem nagyon izgatja, hogy buddhistaként éppen egy iszlamista terrorista hálózat alapítójával állítják egy sorba. Amikor a szerzetes Mandalayban újságírókat fogad - amit gyakran tesz meg -, lágy hangon sorolja érveit: „Csak a szeretteimet védem. Figyelmeztetem az embereket a muzulmánokra. Mint egy kutya, amely ugat, ha idegének közelednek a házhoz. Olyan vagyok, mint egy kutya. Ugatok.” Valójában ennél sokkal többet tesz. Jelentősen hozzájárult ahhoz az iszlámellenes hangulathoz, amelyben a többségében buddhista országból már 370 ezer rohingja muzulmánt űztek el. Szerinte „a muzulmánok olyanok, mint az afrikai pontyok. Gyorsan szaporodnak, nagyon erőszakosak és felfalják egymást”. Viratu már 14 évesen, rögtön az iskola után szerzetes lett. 2001-ben csatlakozott ahhoz a nacionalista mozgalomhoz, amely muzulmán üzleteket akar bojkottálni és be akarja tiltatni a vegyes házasságokat. Két évvel később, még a katonai diktatúra idején, a muzulmánok ellen irányuló erőszakos kilengések után 25 év elzárásra ítélték. 2010- ben amnesztiával szabadult. A hitszónok neve azóta ismert. A Time munkatársaival folytatott beszélgetésben azt állította, hogy a mianmari muzulmánok 90 százaléka „radikális és gonosz”, „vallásom és fajtám védelme fontosabb a demokráciánál”. Viratu „a faj és a vallás védelmére” alakult egyesülésen keresztül is uszít. A csoport állítólag befolyásos katonák támogatását élvezi. Mindennek semmi köze a nyitottságról és a toleranciáról szóló buddhista tanításokhoz - jegyzi meg a dpa. A buddhizmus a más világvallásokkal való összehasonlításban eddig olyan vallásnak számított, amely kevéssé fogékony a szélsőségekre. Mianmarban a szerzetesek 2007-ben még részt vettek a katonaság elleni tiltakozásokban. A mostani mianmari képek miatt sok buddhista félti vallása hírnevét. A dalai láma sem rejtette véka alá, hogy mit gondol a mianmari történésekről. „Az embereknek, akik muzulmánokat zaklatnak, Buddhára kellene gondolniuk. Egy ilyen helyzetben Buddha biztos ezeknek a szegény muzulmánoknak segített volna” - figyelmeztetett. (MTI)
