Új Szó, 2017. szeptember (70. évfolyam, 202-225. szám)
2017-09-21 / 217. szám, csütörtök
r Diszkért T WWW.UJSZO.COM ■ UJSZO(®UJSZO.COM A KJ A\A-rf JLV A ÉBIIII Íl lí I'r h ő ÜinMIiW "" ..7§mmWM]WW¥immmWmmmmm KARBANTARTÁSA NEM EGYSZERŰ A ház mellé, terasz fölé húzott pergola tökéletes kapcsolatot teremt a külső és a belső tér között. Azonban a kert más részein is felállíthatjuk, akár egy homokozó, akár egy burkolt pihenőhely fölött. Mint minden kerti elem esetében, a pergola anyagának kiválasztásánál is törekedjünk arra, hogy lehetőleg összhangban legyen a környező épületek stílusával és hangulatával. Általában fából készül, ami a kerti környezetben valóban ideális. A természetes megjelenés jól illik a kerthez, viszont karbantartására nagy gondot kell fordítani. Az alapanyag kezelésével, különféle módszereivel különleges, egyedi megoldásokat kaphatunk. A fát festhetjük, pácolhatjuk vagy természetes színét meghagyva tartósítószerrel kezelhetjük. A vízszintes elemek végeit faragással díszíthetjük. Sokakat foglalkoztat a kérdés: miből készül a tökéletes (ha van ilyen) pergola? Az alábbiakban a legfontosabb tudnivalókat gyűjtöttem össze a pergola esetleges alapanyairól. FENYŐ - VAGY AKÁCFA? Az első lépés mindig a megfelelő faanyag kiválasztása. A lehetőségek skálája igencsak széles: az olcsó puhafa anyagtól kezdve a méregdrága trópusi fákig számos lehetőség közül váA legtöbb embernek a pergoláról kúszónövényekkel befuttatott fakonstrukció jut az eszébe, amit a napsütéses földközi-tengeri országokban (persze manapság nem csak ott) ámyékvetőként vagy két épület között fedett átjáróként használnak. Kis térben a pergolának számos más gyakorlati és esztétikai funkciója is lehet. Egyaránt alkalmas félig fedett tér vagy növényekkel befuttatott lugas kialakítására, továbbá a kertkép valamely fontos elemének hangsúlyozására. laszthatunk. A puhafa gyalult vagy nyers, fűrészelt formában használható attól függően, hogy sima vagy érdes, strukturált felületet szeret- nénk-e létrehozni. A különféle fenyők a leggyakrabban használt faanyagok az egész északi féltekén. Egyenes törzsű, magas gyantatartalmú puhafák, amelyeket a bútor- és az asztalosipar előszeretettel használ. Kültéri felhasználásuk is meglehetősen gyakori, ám gyakran találkozunk olyan megoldásokkal, amelyek nem állják meg a helyüket. A FENYŐFA ELŐNYEI ÉS HÁTRÁNYAI A kültéri terasz és a burkolatok architektonikái kiegészítőit tekintve a fából készült pergola esetében leggyakrabban két fajta fenyővel találkozhatunk: a borovi és a vörösfenyővel. A borovi, más néven erdei fenyő (borovica lesná - Pinus sylvestris) kétségkívül alkalmas beltéri felhasználásra, az egyik legkevésbé tartós faanyag. Kifejezetten puha, gyorsan kopik, és ráadásul a különféle korhasztó gombák, rovarok iš előszeretettel támadják meg. Ennek kivédésére a faanyagot legtöbbször különféle vegyi anyagokkal telítik, így tartva távol a fanyüvőket. Az erdei fenyőből készült termékek a legalacsonyabb árkategóriába tartoznak, ennek ellenére hosszabb távon nem gazdaságos a használatuk. A közönséges vörösfenyő (Smrekovec opadavý - Larix decidua) már sokkal alkalmasabb kültéri felhasználásra. Nagyon tartós, emellett faanyaga sokkal szilárdabb, megbízhatóbb. Magas gyantatartalmának köszönhetően jól tűri a szélsőséges időjárás okozta megpróbáltatásokat, bár hajlamos a vetemedésre és repedésre. Nem bírja a magas napterhelést sem, mivel igen érzékeny a folyamatos UV sugárzásra. Kétségtelenül a legértékesebb fenyőfajta, a pergolakészítésen kívül mégsem a legideálisabb fafajta a különféle burkolatok (teraszok) készítéséhez. Teraszburkolatként mintegy 10-15 évet bír ki. A pergolakészítés legnépszerűbb és gyakran használt anyaga az akác ( Agát biely - Robinia pseudoacacia). Sokakban merül fel a kérdés, hogy miért éppen az akácfa a tökéletes választás kültéri felhasználásra. Elsősorban azért, mert rendkívül tartós: az akácfában olyan természetes kémiai vegyültek (csersavak) találhatók, amelyek védenek a korhasztó gombák és rovarok ellen, tehát a legtöbb faanyaggal szemben vegyszeres kezelést egyáltalán nem, vagy csak alig igényel. Rendkívül kopásálló, kemény faanyag, ami jól bírja a szélsőséges időjárás okozta megpróbáltatásokat (UV-terhelés, hőmérséklet- és csapadékingadozások). A hagyományos európai faanyagok kevésbé tűrik az időjárás viszontagságait, míg az akác tökéletesen helytáll. Nem véletlen tehát, hogy az európai fajták közül egyedül az akác sorolható be az 1-es és 2-es tartóssági osztályba. Hasonló ellenálló képességűek még a trópusokról érkező különféle egzotikus faanyagok, de ezek túl drágák. Kosa Károly KERTÉPÍTŐ MÉRNÖK O KERTesUDVAR 2017. szeptember
