Új Szó, 2017. szeptember (70. évfolyam, 202-225. szám)
2017-09-21 / 217. szám, csütörtök
101 RÖVIDEN A magyar dráma napja Budapest. Ma van a magyar dráma napja, ebből az alkalomból több magyarországi és erdélyi magyar színházban különleges programmal várják a közönséget ma és a hétvégén. A magyar dráma napját Madách Az ember tragédiája című művének 1883. szeptember 21-i ősbemutatójára emlékezve 1984 óta rendezik meg ezen a napon, hogy ráirányítsák a figyelmet a magyar drámairodalom értékeire, és új művek születését ösztönözzék. Ma adják át a drámaírók számára alapított Szép Emő-díjakat, az elismerést idén Zalán Tibor, Visky András és Lengyel Anna veheti át. Szintén ma adják át a Színikritikusok Díját, amelyet a Színházi Kritikusok Céhe adományoz az előző évad legjobbjainak tizenöt kategóriában. Ajelöltek között ott van Vasvári Emese színésznő is, aki a Komáromi Jókai Színház és a kassai Thália Színház koprodukciójában készült Bányavakság című előadásban nyújtott alakításával vívta ki a jelölést. A Pesti Színházban vasárnap Esterházy Péter Mercedes Benz című művét láthatja a közönség a Szlovák Nemzeti Színház vendégjátékában. Két hazai magyar színházunk nem készül speciális programmal, honlapjakon sem esik említés erről a napról. (MTi.juk) Női rendező filmjét nevezte Oscarra Irán Teherán. Nargesz Abjarteheráni születésű rendezőnő Nafasz (Lélegzet) című alkotását nevezte a legjobb idegen nyelvű film Oscar- díjára Irán. A történet az 1980-as évek elején játszódik Irán egyik vidéki városában. Főszereplője a gyermek Bahar, aki fantáziavilágába menekülve próbálja átvészelni az iráni forradalom és az Irakkal folytatott háború borzalmait. Abjar korábban a Track 143 című háborús drámájával hívta fel magára a figyelmet. A 2014-es filmben kritikusan szemlélte az iráni-iraki konfliktust. Az elmúlt években Irán igen jól szerepelt az idegen nyelvű filmek kategóriájában: Aszgar Farhadi 2012-ben a Nader és Simin - Egy elválás története, 2016-ban pedig Az ügyfél című alkotásával utasította maga mögé a mezőnyt. Az Oscar-jelöléseket 2018. január 23-án hozzák nyilvánosságra, a 90. Oscar-díjátadó gálát pedig 2018. március 4-én rendezik meg Hollywoodban. (MTI) PENGE Pozsonyban lenni jó „Pozsonyban nincs metró.” Czinki Ferenc második kötete, A pozsonyi metró ennél erősebb mondattal nehezen indíthatott volna. A könyv műfaji besorolása kérdéses, mert hát mivel is állunk tulajdonképp szemben? Útirajzzal, kisregénnyel, egy város mementóinak és legendáinak hű ábrázolásával? AYHAN GÖKHAN KRITIKAI ROVATA A múlt visszatérképezésével? Ez a könyv maga mögött hagyj a a műfajhatárokat, és szabadon nyújt város- és benyomásélményt, hogy aki Pozsonyba keveredik, ne egykönnyen keveredjék ki onnan a könyv megismerése után. Pedig Czinki nem az úgynevezett szép kultuszának felekezet nélküli apostola, a steril múzeumi körülmények helyett a bálványként kiemelkedő lakótelepek, egzisztenciálisan sérült és sértett emberek gyűjtőhelyéül szolgáló kocsmák, lóversenypálya megtalálója. Lépjen akárhova, kelet-európai graf- fitivel teleszórt és kopott helyeket talál, környezetéből mintha kizárólag az elmúlt szocializmus, valamint a lassan vánszorgó, némi kis európaisággal felhizlalt demokrácia között feszülő valóságponyván ejtett gyűrődések és rásimuló barázdált árnyékok érdekelnék. Az izgalomkeresés legjobb módszere az eltévedés, és Czinki folyamatosan tévútra visz minket, bevisz oda, ahova egyedül talán be sem merészkednénk. Pozsonyban nincs metró, és ez tökéletes helyzet ahhoz, hogy komoly legendagyártásba kezdjünk. Czinki felépíti a személyisége és írói hozzáállása vezérelte sajátos Pozsony-mítoszt, csak épp keserűen fekete habot helyez el a tetején. Egy jelentéktelennek tűnő történet apropóján felsejlik a Kelet és Nyugat közti lényeges különbség, és hogy ezek után az író éleslátását, a legkisebb jelenségbe is egész történetet, sorsot beleképzelő képességeit és erényeit dicsérjük, merőben felesleges. Líra és próza között egyensúlyozva ilyen, hol ironikus, hol metaforikus mondatokba botlunk. „Átmegyek Becsbe, hogy európai legyek. ” „A mágikus másnaposság kottájábóljátszunk. ”„A bolygóváros ugyanis egy ősbolygó körül kering, át lehet oda menni hidakon, hajóval, jár a villamos, épül a metró. A bolygóváros nem alvóváros, van, hogy el sem hagyod napokig. ” Ez Czinki Ferenc Pozsony - térképe, ő rajzolta, tulajdon kezével, tulajdon szemével. Jó könyv. Czinki Ferenc: A pozsonyi metró - Kelet-európai ballada. Scolar Kiadó, 2017.76 oldal. Értékelés: 7/10 scolar l've CZINKI FERENC A POZSONYI METRÓ KULTÚRA 2017. szeptember 21.1 www.ujszo.com A nyitrai Andrej Bagar Színház Jánošíkja a mítosz határait feszegeti Az alapokról szól a Színházi Nyitra Idén Czajlik József és Forgács Miklós válogatott a hazai termésből LAKATOS KRISZTINA Fundamentals - ezzel a mottóval hirdette meg az idei Színházi Nyitrát a Színházi Intézet. A holnap kezdődő, ötnapos nemzetközi fesztiválon látható tíz előadás valamilyen módon az ember, a közössóg által vallott alapórtókekre kérdez rá. „A Színházi Nyitrán nagyjából 15 éve hagyomány, hogy mindig van egy vezérmotívum, egy hívószó. A Fundamentals alapokként, alapértékekként értelmeződik. A fesztivál szervezői annyira fontosnak tekintik ezt a témát, hogy nem egy, hanem három év vezérgondolatává választották. Mint ha egyre kevésbé értenénk egymást, mint ha egyre inkább kétségbe vonnánk a legelemibb értékeket is, ezért különösen fontos, hogy a színház is beszéljen ezekről az alapvetésekről - mondta el Forgács Miklós, a kassai Thália Színház dramaturgja. Darina Kárová fesztiváligazgató idén Czajlik Józsefet, a Thália igazgatórendezőjét és közvetlen munkatársát kérte fel a nyitrai szemle fő programjába meghívott hazai előadások válogatására. - A kategóriába sok minden belefér: család, apa-fiú viszony, nemzeti identitás, személyes identitás, háború, forradalom, becsület, igazság... Hellyel-közzel egy évad hazai bemutatóiból válogattunk, miközben azt is mérlegeltük, hogy vannak jó és kiváló előadások, és vannak azok, amelyek fesztiválra valók. Amelyekben van valami invenció, határfeszegetés, akár a témafelvetésben, akár a szöveggel való viszonyban, akár a rendezői világlátásban. Ezeket kerestük, mert a Színházi Nyitra szelleméhez hozzá tartozik, hogy mindig is meglehetősen bátran vállalt fel kísérletező előadásokat.” A szlovák színeket képviselő produkciók között helyet kapott a fesztivált vendégül látó teátrum Jánošíkja — Mária Rázusová-Martáková verses szövegéből a karakteres kézjegyű Rastislav Ballek rendezett a mítosz határait feszegető, látványos, expresszív előadást az Andrej Bagar Színházban. Négy alternatív formáció - a Divadlo Pôtoň, a Debris Company, a Med a prach és SláVa Daub- nerová - közös produkciójaként született meg a Miracles című műfajokat keverő, helyspecifikus előadás „a csoda revitalizációjáról”, amelyet a nyitrai szemle keretében is különleges helyszínen, Báton tekinthet meg a közönség. Meghívást kaptak a fesztiválra a ruszinok — az epeijesi Duchnovié Színház Dosztojevszkij Ördögök című remekét vitte színpadra, az apokaliptikus dimenziók helyett inkább az intim, emberi történésekre, a lélek szenvedésére összpontosítva. A turócszentmártoni Szlovák Kamaraszínház az irodalmi Nobel-dijas Szvetlána Alekszijevics A háború nem asszonyi dolog című kötetéből készített erős érzelmi hatású előadást, a Szlovák Nemzeti Színház prózai társulata Jirí Havelka Elit társaság című szatirikus politikai krimijét viszi el Nyitrára. Magyar előadás idén nem szerepel sem a hazai, sem a meghívott külföldi produkciók között, a kísérőprogramnak viszont izgalmas színfoltja a balkáni és közel-keleti népzenét dzsesszes, rockos elemekkel ötvöző, kecskeméti Úzgin Űver zenekar koncertje, továbbá levetítik Hajdú Szabolcs Emelláék Farkaséknál című, tavaly Karlovy Varyban fődíjat nyert filmjét is. Messziről jött előadások ► Joga boldogsághoz Első alkalommal vesz részt a nyitrai szemlén amerikai társulat: a neves New York-i kísérleti színház, a Nature Theatre of Oklahoma a ljubljanai EnKnapGroup táncszínház művészeivel lép színpadra. Koprodukciójuk parodisztikus játék az amerikai álomról, a demokráciáról és a boldogság kereséséről. Az előadást Kelly Copper és a szlovák származású, Amerikában elismert Pavol Uška rendezte. ► Major, a színész ós asztalos a haza állapotáról beszél David Zábranský, a darab szerzője a prágai Studio Hrdinű felkérésére írta meg az ironikus szöveget, amely Csehország mai állapotáról mesél - a Studio Hrdinű, Stanislav Majer neves cseh színész és „a Majerhez hasonló emberek" nézőpontjából. ► Black Black Woods A prágai Cirk La Putyka és az athéni Rootlessroottársulata közösen hozta létre a négyórás, kétszereplős előadást: a mágikus fekete erdő sűrűjében játszódó, perform a nszszerű mű apa és fia kapcsolatát mutatja be, amelyből egyebek mellett az is kiderül, miként változik a családmodell nemzedékről nemzedékre. ► Zvizdal Az Antwerpenből érkező Berlin társulat kitolja a színház határait: előadásuknak szerves része egy önmagában is erős dokumentumfilm. A belga művészcsapat öt éven át látogatott és filmezett egy idős házaspárt, amely a csernobili katasztrófa által sújtott, kitelepített, ma már nem létező Zvizdal faluban maradt. Az előadás az otthonról, a magányról, a civilizáció és természet határán megteremtett élet lehetőségéről mesél. ► Egyetlen gesztus Avarsói Teatr Nowy előadása a kommunikáció minőségéről, az értés és megértés szándékáról, a magukat másképp kifejezők iránti toleranciáról és lehetséges integrációjukról szól. A darab különlegessége, hogy négy különböző nemzetiségű, halláskárosult színész süketnéma jelbeszéddel adja elő. (tb, as)
