Új Szó, 2017. szeptember (70. évfolyam, 202-225. szám)
2017-09-20 / 216. szám, szerda
161 KELET- ÉS KÖZÉP-SZLOVÁKIA 2017. szeptember 20. | www.ujszo.com Pályázni fognak a tornaterem befejezésére Újabb pályázatot készíttet a város vezetése a magyar alapiskola tornatermének megépítésére. KIRALYHELMEC A Királyhelmeci Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola 2002-ben költözött át a Hunyadi utcai épületbe, ám azóta sem épült meg a tornaterem. Az építési munkálatok megkezdésére 2006-ban a Kassai Kerületi Iskolaügyi Hivataltól ugyan 9,3 millió koronát (308 ezer euró) kapott a város, de ebből akkor 1,2 milliót (40 ezer euró) a szaktantermek kialakítására kellett fordítani. A megmaradt pénzből csupán az épület alapjai, néhány tartópillér és falszakasz készülhetett el. Az építkezés mindmáig nem folytatódott, a tornaterem ügyében az eddigi önkormányzatok nem tudtak eredményt felmutatni. A jelenlegi városvezetés - egy komplex tervezet keretében - legutóbb magyarországi forrásokból kért hozzájárulást erre a célra, de nem kapott segítséget. Balogh Csaba, a Királyhelmeci Városi Hivatal vezetője lapunknak elmondta, a 15 éve létező problémát mindenképp szeretnék megoldani, ezért szeptember végéig a város újabb pályázatot készíttet, az oktatásügyi minisztériumtól kérnek hozzájárulást. Az ott rendelStatikus vizsgálta, mi az, ami még menthető all évvel ezelőtt megépített részekből (Képarchívum) kezésre álló pénzalapból tornatermek felújítására, építésére vagy modernizációra maximum 150 ezer euró igényelhető. Ez a pénz nem lenne elég az építkezés befejezésére, de a költségek legalább 10 százalékát fedezni tudnák. A hivatalvezető tájékoztatása szerint egy statikus a városvezetés megbízásából a nyáron a helyszínen vizsgálódott, hogy megállapítsa, mi az, ami használható a 11 évvel ezelőtt megépített részekből. Ha ez a dokumentum elkészül, a település vezetése egyéb forrásokat is szeretne felhasználni a beruházás megvalósítására. (leczo) A közösségért végzett munkát díjazta a város Ifj. BuzánszkyJenő, az Aranycsapat legendás labdarúgójának fia is eljött a királyhelmeci díjátadóra (A szerző felvétele) LECZO ZOLTÁN A Bodrogközi Kulturális Fesztivál keretében adták át azokat az elismeréseket, melyekkel a település vezetése a közösségért végzett áldozatos munkát díjazza. nMWiiM'i&i A Mailáth József Regionális Múzeumban tartott rendezvényen először Ténai Lúcia, a helyi magyar tanítási nyelvű alapiskola diákja Fel- sőzsolca - Királyhelmec egyik testvértelepülésének - díját vehette át, melyet a magyarországi város minden évben a legjobb eredményeket elérő, anyanyelvén tanuló magyar diáknak adományoz. Ezután Királyhelmec Polgármesterének Díját adta át Pataky Károly, a város első embere Terebesi Gyula fotográfusnak. Posztumusz Pro Űrbe díjat kapott Oláh „Nyaka” Árpád prímás a felsőbodrogközi hangszeres magyar népzene továbbörökítéséért. A kitüntetést a díjazott fia vette át. Posztumusz díszpolgári címmel tüntették ki Bu- zánszky Jenőt, az Aranycsapat legendás labdarúgóját, olimpiai bajnokot. A kitüntetést az önkormányzat döntése alapján a 48-szoros magyar válogatott labdarúgónak egyebek mellett Királyhelmec és a Bodrogköz iránti szeretetéért, az ifjúság neveléséért, a fiatal sportolók tudásának fejlesztéséért ítélte oda. Ezt a díjat az Aranycsapat 2015-ben elhunyt tagjának fia, ifj, Buzánszky Jenő vette át. Buzánszky Jenő legelőször 1979-ben látogatott Királyhelmecre, egy nemzetközi ifjúsági labdarúgótornára. Ezután még több mint 30 alkalommal járt a városban, illetve a Bodrogközben, a találkozókra barátja, Szaniszló Ferenc királyhelmeci pedagógus meghívására érkezett. Egy dicső korszak megkopott emléke SZÁSZI ZOLTÁN A Nagyrőcei járás egykor az Osztrák-Magyar Monarchia vasgyártásának egyik jelentős központja volt. A Gömör- Szepesi Érchegység kiváló minőségű nyersanyagára a 19. század második felében épült rá a helyi vasfeldolgozó ipar, melynek ma már csak igen kevés emléke található meg. SZIRK (SIRK Érdemes meglátogatni azt, ami még megvan. Szirk község északkeleti részén, a Túroc patak hídjától pár méterre egy viszonylag jó állapotban megmaradt vaskohót találunk. Bánya- és ipartörténet Ezen a vidéken a jó minőségű vasérc - a kibányászott nyersanyagot a Túroc-patak által meghajtott kallós kőtörőkben aprították, majd pörköléssel limonittá és szideritté dúsították - évszázadok óta adott megélhetést. Már a népvándorlás korában, az akkoriban itt élő jazygok és a szarmaták is foglalkoztak a vasércfeldolgozással. A bányászat ősi foglalkozás Gö- mör északi részén. Kezdetben a nemesebb fémeket termelték ki a Gömör-Szepesi Érchegység táróiból, ahol előfordult, ott aranyat, ezüstöt, de főleg a vas, a réz, az ólom, az ón, az acélgyártáshoz fontos antimón bányászata volt jelentős. A kezdetleges ércfeldolgozási technológiák az évszázadok alatt fokozatosan fejlődtek, a 19. században már nagyipari termelés folyt. Az érc feldolgozásához nagy teljesítményű, hosszú ideig használható berende(Szászi Fanni felvétele) Még dacol az idővel a régi kohó zéseket, kohókat kezdtek építeni. Ilyen a Szirk község határában fennmaradt műszaki-ipari emlék is, az a mintegy tizenöt méter magas, magnezittartalmú hasított sziklákból épített olvasztókemence, amelyet a Gerlice-Tapolcsányi Vasmű részvénytársaság építtetett 1871-ben. A kohó alig néhány év után a Heinzelmann-féle vasgyár és bányatársulat, majd a Coburg-féle vasművek birtokába került és egészen 1903-ig használták. Ez a fajta technológia ekkora elavult lett, sokkal hatékonyabb, nagyobb termelésre képes vaskohók váltották fel. Tájoló Szirk község kohójához a Lu- bény és Nyústya közti 526-os mellékútról aTúroc-patakfö- lötti híd után letérve juthatunk el, a kohó GPS-koordinátái: 48,604/20,108. A régi módszer Szirk vaskohójának évi termelése a korabeli adat szerint 37 és fél ezer tonna nyersvas volt, amelyet a tornaijai vasútállomásig igás szekerekkel szállítottak. A 19. századi kohós vasfeldolgozás igen nehéz és energiaigényes volt. Szirk kohójába a Vashegy mintegy öt kilométernyire lévő bányáiból fiivarozták le az ércet, itt kallós zúzókkal összeaprították, megpörkölték, ez került bele a csonka kúp alakú kohó torkába, faszénnel vegyítve. Az aknában, a csonka kúp táguló részében ment végbe a faszéngáz elégésével az a vegyi reakció, amelynél a vasércből kiválasztódtak a salakanyagok és a vas elérte olvadási pontját. Az akna alatti úgynevezett poha volt a salakleválasztó rész, majd a csonka kúp legalsó részében, az úgynevezett nyugvóban már a folyékony vasat tudták lecsapolni. Szirk kohójában viszonylag jó állapotban fennmaradt az olvadt vasat elvezető medence, amely a hőnek ellenálló kőből faragott forma, ahogy a vasérc és faszén keverékének izzítására szolgáló fű- vónyílásokat is megtaláljuk a kohó oldalában. A bányatörténeti források szerint ez a kohó közel félszáz embernek adott munkát, évente legkevesebb 44 héten át folyamatosan működött. Még azt is tudni lehet róla, hogy a beindítása utáni évben, 1872-ben húszezer aranykorona hasznot hozott építtetőinek, a Gerlice-Tapolcsányi Vasmű tulajdonosainak. Az 1873-as bécsi tőzsdei krach azonban megakasztotta a kohó fejlődését, a pénzintézeti csőd a részvények értékének csökkenését hozta magával, a részvényárak felére zuhantak. 1880-ig, még ha félig- meddig veszteségesen is, valahogyan a felszínen tartotta magát a Gerlice-Tapolcsányi Vasmű részvénytársaság, majd csődöt jelentettek, ipari ingatlanai pedig a Heinzelmann-féle vasgyár és bányatársulat segítségével a vidék leggazdagabb birtokosa, a Coburg hercegi család tulajdonába kerültek. Gömör vasgyártása az első világháború végével lassan leépült, az itteni vasércet később a Felső-Garam mentén dolgozták fel. A néhai gazdagságnak ma már csak halvány nyomai maradtak, néhány ipari emlék őrzi csupán.
