Új Szó, 2017. szeptember (70. évfolyam, 202-225. szám)

2017-09-20 / 216. szám, szerda

4 I RÖVIDEN USA: 3000 katona Afganisztánba Washington. Az Egyesült Ál­lamok több mint 3000 katonát küld Afganisztánba csapaterősí­tésként -jelentette be James Mattis amerikai védelmi mi­niszter. Hozzátette, hogy a kato­nák egy része már úton van, és a többieket is értesítették Afga­nisztánba vezénylésükről. A Pentagon augusztus végi közlése szerint jelenleg 11 ezer amerikai katona teljesít szolgálatot Afga­nisztánban. Mattis kitért az észak-koreai helyzetre is. Szerint úgy tűnik, Észak-Korea rakéta­kísérletei szándékosan elkerül­nek egy határvonalat, amelyről Phenjan úgy hiszi, azt átlépve már súlyos károkat okozna. (MTI) Halált okozó fegyverek Kijevnek Kijev. Az amerikai szenátus jó­váhagyta az Egyesült Államok 2018-as nemzetbiztonsági költ­ségvetéséről szóló törvényja­vaslatot, amely 500 millió dollár támogatást helyez kilátásba Uk­rajnának védelmi célokra, vala­mint engedélyezi, hogy élet ki­oltására is alkalmas védelmi fegyvereket adjon az Egyesült Államok a kelet-európai ország­nak - közölte Petro Porosenko ukrán elnök. Porosenko kifejtet­te, hogy többek között olyan vé­delmi eszközökről van szó, mint a haditengerészeti aknaelhárító eszközök, légvédelmi és vízfel­szín fölötti megfigyelő radarok és part menti j árőrhaj ók. (MTI) Az iraki hadsereg új offenzívát indított Bagdad. Új offenzívát indítottak az iraki kormányerők a nyugat­iraki el-Anbár kormányzóság területén az Iszlám Állam uralma alatt álló területek visszafoglalá­sáért -jelentette be Haider al- Abádi iraki kormányfő. „A nyu­gat el-Anbár kormányzóság fel­szabadítását célzó hadműveletek tegnap hajnalban megkezdődtek Anak város közelében. Az iraki területek minden egyes darabját visszavesszük az ellenségtől” - mondta az iraki miniszterelnök. Az Iszlám Állam a 2014-ben megszerzett iraki területeknek már csak töredékét tartja ellen­őrzése alatt. Továbbra is a ter­rorszervezet kezén van az ország északi részén, Kirkuk kormány­zóságban Havija. (MTI) Izrael lelőtt egy drónt a szír határnál Jeruzsálem. Az izraeli hadsereg lelőtt egy Szíria felől a Golán- fennsíknál izraeli légtér felé tartó drónt. Az iráni gyártmányú és a Hezbollah libanoni radikális síita szervezet számára híreket szerző szerkezetet Damaszkuszból in­dították, és a két ország közötti ütközőzónában lőtték le Ronen Manelis, az izraeli hadsereg szóvivője szerint. Legutóbb márciusban jelentette az izraeli légierő, hogy megsemmisített egy drónt, amely Szíriából repült át a zsidó állam légterébe a Jordán-völgy fölött. (MTI) KÜLFÖLD 2017. szeptember 20.1 www.ujszo.com Trump: Észak-Koreát a megsemmisülés fenyegeti ENSZ-székház New Yorkban. Politikusok csúcstalálkozója kezdődik. (Tasr/ap) Miroslav Lajčák szlovák kü­lügyminiszter irányításával tegnap kezdődött az ENSZ közgyűlésének 72. ülésszaka New Yorkban. Donald Trump amerikai elnök az ENSZ meg­újítását sürgette, egyben megfenyegette Phenjant. New York. Túlbürokratizáltnak és nem hatékonynak nevezte az ENSZ-t Donald Trump amerikai elnök a vi­lágszervezet megreformálásáról szó­ló tanácskozáson. Trump a tegnapi közgyűlésen is felszólalt, hangsú­lyozva, a világszervezet költségveté­se az ezredforduló óta 140 százalék­kal növekedett, munkatársai létszá­ma pedig megduplázódott. „Ered­ményessége azonban nem áll arány­ban ezekkel a befektetésekkel. Az el­múlt években az ENSZ nem tudta ki­bontakoztatni teljes potenciálját a bürokrácia és a rossz gazdálkodás miatt” - hangoztatta Trump. Nikki Haley, az Egyesült Államok ENSZ- nagy követe szerint 128 ENSZ- tagállam aláírt egy 10 pontból álló politikai nyilatkozatot, amely Anto­nio Guterres főtitkárnak a világszer­vezet hatékony, értelmes reformja érdekében tett erőfeszítéseit hivatott támogatni. A dokumentum az ENSZ- főtitkárt felszólította, hogy tegye át­láthatóbbá a szervezet működését és kiszámíthatóságát a szükséges erő­források tekintetében. Guterres nyi­latkozatában megerősítette szándé­kát a világszervezet megújítására. Trump első beszédét tartotta az ENSZ általános vitájában. Az ame­rikai elnök először az USA erejével büszkélkedett el; leszögezte, megvá­lasztása óta szárnyal az amerikai gaz­daság. Hatalmas haderő-fejlesztést lengetett be, melynek eredménye­képp az amerikai haderő soha nem lá­tott erejű lesz. Eszak-Koreáról szólva kijelentette, a világon egyetlen nem­zetnek sem lehet érdeke, hogy ölbe tett kézzel nézze, „ahogy ez a banda nukleáris fegyverekkel és rakétákkal fegyverezze fel magát”. „Az Egye­sült Államok ereje és türelme óriási. De ha saját és szövetségeseinek ér­deke azt kívánja, akkor nem maradt más választásunk, mint hogy teljesen elpusztítsuk Észak-Koreát. A Raké­taember öngyilkos küldetésbe fo­gott” -utalt a Kim Dzsong Unra saját maga által aggatott becenévre. Be­széde végén meglehetősen sötét ví­ziót vetített a közgyűlés tagjai elé: „A világ nagy területein dúlnak konflik­tusok, ezek közül néhány a pokolra fog jutni.” (MTI, Index) Iszlamisták ostromgyűrűben Az oroszok által támogatott szír hadsereg Deir-ez-Zór térségében átlépte az Eufráteszt MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Damaszkusz/New York. Az orosz légierő támogatta szíriai kor­mányerők Deir-ez-Zór térsé­gében átlépték az Eufráteszt - jelentette be az orosz védelmi minisztérium. Az előrenyomu­lás lehetővé teszi, hogy teljes ostromgyűrűbe vonják az Isz­lám Állam terrorszervezet De- ir-ez-Zórban lévő egységeit. Az Eufrátesz folyót átlépve a kor­mányerők megközelítették a szintén a dzsihádisták ellen harcoló, az Egyesült Államok támogatta, arab és kurd milíciákat tömörítő Szíriai De­mokratikus Erők (SDF) műveleti te­rületét. A kormányhoz hű erők beje­lentették, hogy biztosították Deir-ez- Zór repülőterét, lehetővé téve két ka­tonai szállítógép leszállását. A Bas- sár el-Aszad szíriai elnök oldalán harcoló Hezbollah libanoni síita szervezet televíziój a, az el-Manar egy meg nem nevezett tábornokra hivat­kozva azt jelentette, hogy „a repülő­tér 90 százalékban biztonságos”. Az utolsó bázis A szír kormányerők szeptember­ben törték meg az iszlamisták három éve tartó deir-ez-zóri ostromzárát. A kelet-szíriai város az utolsó, még a dzsihádisták kezén lévő nagyobb te­lepülés. Jelenleg közel 100 ezer la­kosa van. Deir-ez-Zór tartomány el­veszítése jelentős csapás lenne az Iszlám Állam számára, amely már csak néhány Rákká közeli, közép-, il­letve dél-szíriai beékelődést mondhat magáénak, és a szomszédos Irakban is elveszítette a területei java részét. A 2011-ben békés tüntetésekkel kezdő­dött, majd polgárháborúba torkollott szíriai konfliktusnak több mint 330 ezer halottja van, több millióan me­nekültek el otthonukból. Az Iszlám Állam Deir-ez-Zórt el­lenőrző fegyvereseit északi, nyugati és déli irányban már ostromgyürübe fogták. A várost keleten övező Euf­ráteszt átlépve a szír hadsereg és a szövetségesei a legjobb úton vannak a dzsihádisták teljes ostromgyűrűbe szorítása felé. A dzsihádisták a fo­lyón csak nagy nehézségek árán tud­nak elmenekülni, mert az orosz és szíriai légierő mindenkit célba vesz, aki megpróbálja az átkelést - közölte az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelő Központja (OSDH) emigráns akti­vista szervezet. Megindultak a lázadók Szíriái lázadócsoportok nagysza­bású támadást indítottak a kormány­erők kezén lévő területek ellen Szíria északnyugati részén — közölte egy­behangzóan az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelő Központja (OSDH) emigráns szervezet és a kormányerő­ket támogató Hezbollah libanoni síi­ta szervezet. A dzsihádista csoportok vezetésével Hama városától északra indított átfogó támadás a legnagyobb térségbeli offenzíva a kormányerők ellen március óta, és alááshatja a nyugat-szíriai tűzszünet fenntartásá­ra irányuló moszkvai erőfeszítéseket. Az OSDH szerint több fegyveres csoport részvételével zajlik a jól elő­készített támadás a kormány kezén lévő térségbeli falvak ellen. Hama tartomány északi része határos a ja­varészt az an-Nuszra Front kezén lé­vő Idlíb tartománnyal. Nyugat-Szíria éveken át a polgárháború által legin­kább sújtott térség volt. Az USA, Nagy-Britannia és a Bas- sár el-Aszad szíriai elnök hatalmát ellenző más országok nem fogják tá­mogatni a háború által lerombolt Szí­ria újjáépítését, amíg nem teremtődik meg „az Aszadtól elvezető” politikai átmenet - jelentette ki Boris Johnson brit külügyminiszter. A főleg nyugati és öböl menti arab államokból álló, úgynevezett Szíria Barátai nevű cso­port tagjai az ENSZ-közgyűlés 72. ülésszakának alkalmából tartottak megbeszélést NewY orkban. Javában tart a Zapad-2017 orosz-fehérorosz hadgyakorlat, amelyen egyes nyugati közlések szerint Moszkva a hivatalosan bejelentettnél jóval nagyobb haderőt vonultat fel. A főleg a Baltikumban, Lengyelországban és Ukrajnában előzetesen nyugtalanságot kiváltó, védelmi és terrorelhárító jellegűnek mon­dott hadgyakorlaton mintegy 12 700 katona, 680 harcjármű, 70 repülőgép és 10 hajó vesz részt, mégpedig Fehéroroszországban és Oroszország három ré­giójában, a Kalinyingrádi, a Leningrádi és Pszkovi megyében. Moszkva mint­egy 5,5 ezer, Minszk pedig mintegy 7,2 ezer katonát mozgósított. (SITA/AP) Elismerték a jogsértést Najpjido. Elítélte a kisebbségi rohingják elleni jogsértéseket, és a vétkesek felelősségre vonását ígérte Aung Szán Szú Kji mian- mari vezető a nemzetéhez intézett beszédében. A Nobel-békedíjas politikus a parlamentben felszó­lalva kijelentette, hogy Mianmar nem tart a nemzetközi vizsgálattól, és elkötelezett abban, hogy tartós megoldást találjon a konfliktusra. A hatóságok készek megkezdeni azoknak a menekülteknek az el­lenőrzését, akik vissza akarnak térni az országba - mondta. Szú Kj i most első ízben intézett beszédet honfitársaihoz azóta, hogy egy hó­napja elszabadult az erőszak a többségében buddhista Mianmar Arakán államában, ahol több mint egymillió jogfosztott muszlim ro- hingja él. A rohingja felkelők rendőrőrsöket támadtak meg, ami­re a hadsereg „tisztogató akcióval” válaszolt, amit az ENSZ az etnikai tisztogatás tankönyvi példájának minősített. Az erőszakcselekmé­nyek eddig mintegy 400 halálos áldozatot követeltek, és több mint 410 ezer rohingja menekült el a szomszédos Bangladesbe. Szú Kjit nemzetközi bírálatok özöne érte, amiért nem állítja le az erőszak­cselekményeket. A politikus közölte, külföldi diplomatákat hívtak meg, hogy kö­zösen derítsék fel, milyen okok ve­zettek az emberek tömeges mene­küléséhez a szomszédos Bangla­desbe. Mint kifejtette, a kormány a helyzet normalizálásán munkálko­dik. Szú Kji beszédében nem tett említést a hadsereg térségbeli műveleteiről, ugyanakkor beszá­molt arról, hogy szeptember 5-e óta „nem voltak fegyveres összecsa­pások és tisztogató műveletek”. A történtek miatt Mianmar a nemzet­közi közvélemény bírálatának nyomása alá került. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents