Új Szó, 2017. szeptember (70. évfolyam, 202-225. szám)
2017-09-20 / 216. szám, szerda
2 KOZELET 2017. szeptember 20. | www.ujszo.com Porosenko kezében a kárpátaljai oktatás sorsa FINTA MÁRK Az ukrán közjogi méltóságok váltig állítják: az új oktatási törvény hírhedt 7. cikkelye - mely ellehetetleníti a magyar nyelvű oktatást Ukrajnában - nem a kisebbségek ellen szól, csak az ukrán nyelvet hivatott védeni. A kárpátaljai magyarok képviselői ezt máshogy gondolják. Az ukrán oktatási törvényről, elsősorban annak váratlanul elfogadott 7. cikkelyéről már két hete folyik a vita, és diplomáciai feszültséget is okozott. Az EU-ba igyekvő Ukrajna uniós szomszédai, Lengyelország, Magyarország és Románia élesen tiltakoznak a cikkely ellen, de felemelte szavát Szlovákia EP-képviselőinek több mint fele, és az Európai Bizottság is olyan értelemben szólalt meg, hogy rajta tartja a szemét az ügyön. A hírhedt hetedik cikkely Az ukrán oktatási reform 7. cikkelye ugyanis kimondja: Ukrajnában az oktatás nyelve az államnyelv. Ennek megfelelően a nemzeti kisebbségek anyanyelvű oktatása - az ukrán mellett - csak az első négy osztályban engedélyezett, és csupán az önkormányzati fenntartású tanintézetekben külön osztályaiban vagy csoportjaiban, így az 5. osztálytól felfelé, az anyanyelvi tárgyak kivételével, minden tantárgyat ukránul oktatnak máj d. Mindez egy olyan országban történik, ahol a lakosság több mint 20 százaléka kisebbséghez tartozik. A 7. cikkely kemény intézkedései meglehetősen váratlanul bukkantak fel a törvényben - állítólag a parlamenti szavazás előtti pár percben álltak vele elő úgy, hogy beolvasták a pódiumról, és szétosztottak néhány, a módosítást tartalmazó lapot a képviselők között. Az első olvasatba került törvény, melyet az ukrán oktatási tárca terjesztett be, korántsem volt ilyen kemény, kisebb módosításokkal még elfogadható is lett volna - mondta lapunknak Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke, az ukrán parlament képviselője, aki ebben a formájában brutálisnak nevezte a törvényt, a 7. cikkely intézkedéseinek bele sem szabadott volna kerülniük a jogszabályba. Elmondása szerint az ukrán parlamentben a nacionalistáknak jelentős erejük van, és az ő ukránosítási törekvéseik köszönnek vissza a törvényben. ,,A jogszabállyal szembe mentek az alkotmánnyal, a nemzetiségekről szóló törvénnyel, és Ukrajna nemzetközi kötelezettségvállalásaival is” - magyarázta. A nyelv védelmében A jogszabályt - melyet az Európa Tanács és a Velencei Bizottság is meg fog vizsgálni - ugyanakkor kedden - két héttel elfogadása után - aláírta Andrij Parubij ukrán házelnök, és elküldte jóváhagyásra Petro Porosenko elnöknek. Úgy tűnik, az ukrán közjogi méltóságoknak nincs problémájuk a törvény szellemiségével. Parubij és Porosenko ugyanis az elmúlt napokban védelmébe vette az ukrán jogszabályt. Előbbi szerint a törvény védi az ukránt mint államnyelvet, és semmilyen mértékben sem szorítja vissza a nemzetiségi nyelveket. Porosenko hétfőn New Yorkban pedig azt mondta, a jogszabály nem tiltja a nemzetiségi nyelvek oktatását Ukrajnában, de minden gyermeknek beszélnie kell ukránul az országban. „Egyszerűen visszahozzuk az ukrán iskolákat Ukrajnában” - mondta. Korábban pedig úgy fogalmazott, hogy az ukránoknak „szent joguk”, hogy tanulhassák anyanyelvűket, mellette nem tiltott második, harmadik vagy akár negyedik nyelvet tanulniuk, és ez megvalósulhat úgy, hogy közben nem sérülnek a nemzeti kisebbségekjogai. Meggyalázott alkotmány Orosz Ildikó, a a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség elnöke szerint ugyanakkor ha Porosenko aki közjogi státusa szerint az „alkotmány őre” - a jelenlegi formájában aláírja a jogszabályt, azzal meggyalázza mindazt, amit Ukrajna függetlenedésekor megígértek a kisebbségeknek, és amit az alkotmányban is rögzítettek - nevezetesen azt, hogy nem nyúlnak korábban szerzett jogaikhoz, például az anyanyelvi oktatáshoz. A törvényt ugyanis szerinte nem lehet másként értelmezni, mint az anyanyelvi oktatás megszüntetésére tett kísérletként. Orosz Ildikó szerint ez a folyamat már korábban megindult - még 2005- ben, amikor a bolognai rendszerre való áttérés miatt az oktatási minisztérium központosította az egyetemi felvételiket, és bevezettek egy emelt szintű ukrán érettségit. „Ez a vizsga egy ukrán anyanyelvű, ukrán iskolában tanuló, ukrán szakra felvételiző diák szintjén készült, s aki nem éri el rajta a minimumot, nem felvételizhet ukrán egyetemre” - magyarázta Orosz, aki szerint az ukrán kormány arra hivatkozva, hogy a kisebbségekhez tartozó gyerekek közül sokan nem tudják letenni az emelt szintű érettségit ukránból, el akatja venni az oktatásuk nyelvét. „Nem arról van szó, hogy a kárpátaljai gyerekek nem tudnak ukránul. Arról van szó, hogy a kormány követeli a standard nyelvtudást, de nem teremti meg a feltételeket a tanulásához. Az ukrán minisztérium 25 év alatt nem adott ki például ukrán-magyar akadémiai vagy iskolai szótárt” - magyarázta Orosz. Az ukránt emellett elmondása szerint úgy tanítják, mintha anyanyelv lenne, s amikor a pedagógusszövetség felveti, hogy pedagógiai szempontból jobb lenne második vagy idegen nyelvként tanítani a magyar gyerekeknek, a minisztérium azt válaszolja leveleikre: Ukrajnában az ukrán az államnyelv, ennélfogva mindenkinek születésétől fogva beszélnie kell. Nincs sok eszköz Arra a kérdésre, mit tud tenni a kárpátaljai magyar kisebbség politikai képviselete a törvény ellen, Brenzovics azt mondta, sok lehetőségük nincs. „A közösségünk az ukrán lakosság 0,03 százalékát adja ki, így különösebb eszközeink nincsenek. Nyilvános leveleket intéztünk az államfőhöz, rámutattunk a törvény alkotmányellenességére. Ha Porosenko mégis aláírja a törvényt, az om- budsmant kérjük meg, hogy forduljon az alkotmánybírósághoz a törvény alkotmányosságát illetően” - tette hozzá a képviselő. RÖVIDEN Botrányos pályázat: törölve Pozsony. Martina Luby óvá (SNS- jelölt) oktatási miniszter törölte azt az uniós pályázati felhívást, melyet a tudomány és a kutatás támogatására írtak ki, és amellyel kapcsolatban felmerült a korrupció gyanúja. A felhívás keretében euró milliókat nyertek olyan cégek és vállalatok, melyek korábban egyáltalán nem foglalkoztak tudománnyal és kutatással. Több sikeres pályázó alkalmazottak nélküli postafiók cég volt. A botrány miatt Robert Fico kormányfő menesztette a korábbi tárcavezetőt, Peter Plavčant. Lubyová mielőbb szeretné közzétenni az új felhívást. Azt ígéri, az átláthatóbb lesz. (ie) Yegor ismét akcióba lendült Pozsony. Újabb, adótitoknak minősülő dokumentumokat kaptak a hazai médiák egy ismeretlen kiszivárogtatótói. A Yegor Tumov álnevet használó szivárogtató most is az eperjesi adóhivatal és Andrej Kiska államfő cége közötti kommunikáció egy részét küldte szét az újságíróknak. A hivatal 2014-ben ellenőrizte az államfő és testvére tulajdonában levő céget. Kiska korábban maffiapraktikákról beszélt a kiszivárogtatással kapcsolatban. (denník N, ie) Ftáönik legyőzné Frešót Pozsony. Milan Ftáčnik nyerné a megyei választásokat Pozsony megyében az AKO ügynökség felmérése szerint. Pozsony volt főpolgármestere a voksok 21,7 %-át szerezné meg, őt Juraj Droba parlamenti képviselő követi 15,2%- kal, Pavol Frešo, a jelenlegi megyefőnök és Rudolf Kusý, Pozsony-Újváros polgármestere 15-15%-kal a harmadik helyen áll. Daniel Krajcer publicista és politikus 7,1 %-ot, J án Mrva, Pozsony- szőlős (V ajnory) polgármestere 6,7 %-ot szerezne. A többi jelölt a szavazatok kevesebb mint 5 %-át szerezné meg. A felmérés érdekessége, hogy a nem standard politikusok és a szélsőségesekhez köthető jelöltek alaposan felsültek. Ľubomír Huďo, a ĽSNS támogatásával induló egykori újságíró, aki a pozsonyi skinheadmozgalom ismert arca volt a 90-es években, mindössze 1,7 százalékot szerzett. Nála csak kicsit jobb eredményt ért el a nagy reményekkel induló Martin Jakubec televíziós személyiség, mulatós zenész, aki szintén nem áll távol a Kotleba-féle párttól: mindössze 1,9 százalékot szerzett a felmérésen. Összesen 18 jelölt száll ringbe. (TASR, fm, ie) ENSZ: Andrej Kiska bírálta Oroszországot New York. Andrej Kiska államfő az ENSZ közgyűlésének 72. ülésszakán New Yorkban Oroszországról mint agresszorról beszélt, emellett bírálta Bassar el-Aszad elnököt is a szíriai vegyi támadások miatt, valamint ostorozta Eszak-Korea nukleáris programját. „Percenként 12 gyermek hal éhen, és több mint száz szélsőséges szegénységbe születik” - kezdte felszólalását a szlovák államfő. Hozzátette, számos gyermek olyan betegségek következtében veszíti életét, amelyek megelőzhetőek lennének. Kiska beszélt a konfliktusokról, a 60 millió hontalan emberről és Aszadról, aki saját népe ellen vegyi fegyvereket vetett be. Közvetve Óroszországot is bírálta és mint agresszorról beszélt róla. Nem kerülte meg az észak-koreai fenyegetést sem, mely a szlovák államfő szerint jelenleg az egyik legnagyobb veszélyt jelenti a nemzetközi békére és biztonságra nézve. Felszólította a Kim Dzsong Un rezsim- jét, hogy fejezze be a tömegpusztító fegyverek terén folytatott fejlesztéseket, kutatásokat. Az USA-beli látogatását arra is kihasználta, hogy a klímaváltozással kapcsolatos problémákról beszéljen. Hangsúlyozta a párizsi klímaegyezmény fontosságát, melytől Donald Trump kormánya visszalépett. Kiska felelőtlennek nevezte a globális fel- melegedés ignorálását. (ie) Pozsony. A gyorsabb útépítés érdekében szükség lenne az adósságfék feloldására. A parlament ugyan már jóváhagyott egy szándéknyilatkozatot, amely támogatja az adósságfékről szóló törvény enyhítését, a tényleges törvénymódosításhoz azonban az ellenzék támogatására is szükség lenne. Ez jelenleg még nem látszik. A közlekedési minisztérium már idén megpályáztatja a Mýtna- Lónyabánya (Lovinobaňa) szakaszt, amely 13,50 kilométerrel hosszabíthatja meg az R2-est. A Kassa-Saca-Košické Olšany szakasz finanszírozása uniós támogatással oldható meg. „Ezeknek a finanszírozása megoldott, a további szakaszoké még kérdéses” - mondta lapunknak Érsek Árpád miniszter. - Vannak ugyan más finanszírozási eszközök is, de a legegyszerűbb az lenne, ha a parlament módosítaná az adósságfekről szóló törvényt. Az adósságfék feloldása nem azt jelentené, 'hogy azonnal milliár- dokra lenne szükségünk, a legfontosabb az, hogy így garanciát kapnánk arra, hogy a mintegy 5 éves projekt finanszírozható lesz. A közlekedési minisztérium a Érsek Árpád (Ján Krošlák felvétele) választási ciklus végéig 9 újabb szakaszon kezdené meg az építkezést, ezek közül 6 az R2-esen található, ami összesen 72,5 km- rel hosszabbítaná meg a gyors- forgalmi utat. „2018-ban, legkésőbb 2019 elején el fog készülni a szoroskői alagút pályáztatásához szükséges tervdokumentáció is. Jelenleg egycsöves alagútról beszélünk” - mondta a közlekedési miniszter. Petro Porosenko államfő az „alkotmány őre" - rajta múlik, életbe lép-e a törvény (Vladimír šimiček felvétele Érsek még 72,5 km-t pályáztatna az R2-esen LAJOS P. JÁNOS
