Új Szó, 2017. szeptember (70. évfolyam, 202-225. szám)
2017-09-19 / 215. szám, kedd
www.ujszo.com SZINFOLK ■ 2017. SZEPTEMBER 19. Fotók: Lumidance - Váradi Levente (X), Nagy Myrtill HAlIONAi Ó«KMN hmjoíano Í>SM*»U «IN» «Mir és a saját örömükre táncolnak aki a kívülálló szemével látta a koregráfiát, adott ötleteket, hogyan leheme javítani. Az elején látták, hogy a fiúk elég púposán táncolnak, én is láttam, de korbeli sajátosságnak vettem. A mentorok figyelmeztettek, hogy ezt nem szeretik. Szeptembertől arra gyúrtunk, hogy kiegyenesítsük a fiúkat. Mire élő adásba kerültünk, minden fiú szépen kiegyenesedett. Minden szakmai tanácsot betartottunk, tudtuk, hogy nem akárkiktők kapjuk, és azt is, hogy biztosan nem akar nekünk rosszat. Egész Somorja szavazott? Biztos. Egész Felvidék. Itt akkora szurkolótábor volt a Moziban! Mondtuk is a gyerekekkel egymásnak, hogy inkább itt lennénk, és szurkolnánk magunknak Nagyon büszkék voltak ránk A győztes egy tajvani utat kapott jutalmul, részt vehetett a yilani Nemzetközi Gyermekfolklór- fesztiválon. Ötvenfős küldöttség ment, mi voltunk 32-en a Csaliból, a Jászság gyermek-néptáncegyüttesből volt három pár meg a vezetőjük, kísérőzenekar, Erdélyi Luca, aki az énekes kategóriát nyerte meg és egy énekes kisfiú, aki ugyan nem volt pávás, de szükség volt rá és egy háromtagú tévéstáb. Nagyon megerőltető volt a mrné, négy nap kétszer léptünk fel. Rendkívül meleg volt, végig több mint 35 fok és 90 százalékos páratartalom. Hogyan fogadta a közönség a pá- vásokat? Hosszú éve óta zajlik Yilanban ez a nemzetközi gyermeknéptánc- fesztivál, van egy kialakult közönsége. Június végén kezdődik, és augusztus közepéig tart. Kéthetente váltják egymást a csoportok. Nagyon nagy sikert arattunk. A fesztiválon főleg ázsiai csoportok voltak. Míg ők a testükkel meg a kezükkel dolgoznak, nálunk a láb a leghangsúlyosabb. A zenénk is más. A zene is, a ruha, a szoknyák, a virtuóz tánc. A fiúk legényese nagyon tetszett nekik. Az utolsó fellépésen állva tapsolt a közönség. Mi igyekeztünk belopni magunkat a közönség szívébe, minden műsorunk végén elénekeltünk egy kínai dalt, a Moli huát, arra mindig vastapsot kaptunk Számos fellépés, szokatlan körülmények. Mennyire viselte meg ez a gyerekeket? Semmi gond nem volt velük Előre fölkészítettek bennünket, hogy nem fog ízleni az étel, nincs ágy, ők nem használnak matracot, csak deszkalapon aludtunk, de azt is megszokták. Egyik se nyafogott, hogy kemény. Éjszaka is föl kellett lépni, zokszó nélkül végigcsinálták a rengeteg föllépést. Az ízviláguk elég szokadan nekünk, más fűszerek, volt gyerek aki minimális mennyiséget evett, de arra ügyeltem, hogy senki ne haljon éhen. Könnyedén, lazán vették a gyerekek, a fellépéseken meg százszázalékosan teljesítettek ilyen körülmények között is. Szigetvári József, a CIOF magyar- országi képviselője évek óta jár ki csoportokkal külföldi fesztíválokra, azt mondta, nagyon félt, hogy sok gond lesz velünk, hiszen kisgyerekek is voltak velünk, tízévesek, hogy fogjuk ezt bírni, azt mondta, ő még ilyen fegyelmezett, közben jókedvű, mindent sportosan vevő csoporttal még nem volt kint, pedig harminc éve jár ki. Voltak még furcsaságok? Az ágy nagyon kemény próba volt, de mivel nagyon meleg volt, a takarón aludtunk. Az étel volt förcsa. A tajvani konyha biztos nagyon jó, de mi menzán étkeztünk több száz fesztiválszereplővel. A magyar konyha is nagyon jó, de nem menzán. Ök más fűszereket használnak, volt egy-két hasmenés. A legnagyobb furcsaság, hogy a tajvaniak nem tudnak úszni. Elvittek minket az óceánpartra, és nem engedtek be a vízbe. Azt mondták, hogy mélyül. Minél beljebb megyünk, annál mélyebb. Mondtam, hogy ez mindenhol így van. De vannak helyek, ahol hirtelen mélyül, és ott forog a víz, nálunk sincs kibetonozva a tengerpatt. De ott már veszélyes. Hiába mondtam, hogy mi tudunk úszni, térdig engedték be a gyerekeket. Kétszer vittek ki az óceánpattra, az első alkalommal még nem tudtuk, hogy nem szabad bemenni a vízbe, és beúsztam. Ott rohangált a vízimentő, aki szerintem nem tudott úszni, ordibált, mindenki kiabált, Myrtil néni, gyere ki, mert gond van. Kijöttem, a mentő még le is fotózott, hogy küldi a rendőrségre a fotómat, hogy be mertem menni. Ök szabályok szerint élnek. Mi sokkal lazábbak vagyunk. Ha valami nem jó, képesek vagyunk a döntéseinket felülbírálni, és újat hozni. Ha a tajvaniak valamit el- döntenek, az úgy is marad, mert a végrehajtó nem dönthet a változtatásról, és mire a felsőbb szintekhez eljutna, addigra már nincs értelme a döntésnek. Például elvittek minket egy nemzeti parkba, ahol semmi látnivaló nem volt. Durva fellépéssorozat után voltunk, és mondtam a vezetőnknek, hogy megnéztük, két órára volt betervezve, de már nincs itt mit nézni, menjünk vissza a szállásra, a gyerekek pihenjenek. Nem lehet. Két órára van betervezve. Volt ott öt darab fii, meg egy út. Meg kellett várnunk, amíg letelik a két óra. Pedig a busz is ott volt. Csak annyi kellett volna, hogy a csoportvezetőnk bólint, rendben, menjünk vissza, de neki mindent pontosan vezetnie kellett, és mindent le kellett adnia a feljebbvalóinak. Náluk az a normális, hogy a szabályok szerint élnek. Ök nem értenek meg minket. Azt mondták, hogy erre menjünk, mi elindultunk a másik irányba, mert arra rövidebb az út, sírva rohantak utánunk, hogy arra nem szabad menni. Nem értettük, de elfogadtuk, hogy ők szabályok alapján élnek. Mert aki megszegi a szabályokat, az más kegyetlenségekre is képes. Meg rengetegen vannak. Ha valaki hibázik, elküldik, mert van a helyére száz. Nyilván ezért is dolgoznak precízen. De óriási élmény volt. Volt gyerek, aki nemcsak először repült, hanem először állt mozgólépcsőn a repülőtéren. Folytatódik a munka. Sok új gyerek érkezik szeptemberben? Elsősorban a kicsikhez, a Pomlé fesztiválon felléptünk, volt tánctáborunk, sajnos elmarad az Esz- terlánc, de októberben minden hétvégén van fellépésünk. Márciustól június végéig minden hétvégén fellépésünk volt, hol a Kis Csalit, hol a Nagy Csalit, hol az Ifi Csalit vagy a pávás Csalit hívták, de mi Madocsai Imrével mindegyiken ott voltunk. És ezt mind a Páva hozta. Mindenki a Csalit hívja föllépni. Mi nem hirdetjük magunkat, sokan vagyunk, négy korcsoporttal négy pedagógus dolgozik. A két nagyobb csoportnak heti négy próbája van, plusz a pávás próbák. Vannak nagyon szép meghívásaink is, most a Művészetek Palotájában lesz egy Páva-matiné, és a Tisza vidéki táncok bemutatására Diószegi László és Zsuráfszky Zoltán a Csalit hívta meg. Vannak ilyen elismerést is jelentő meghívások A Hagyományok Házában lesz egyórás gömöri blokk azoknak akiknek Figurás bérletük van. Lesz benne tánc, előadás, viselet, ének Egyórás műsort adunk. Ez itt is jó lenne, ha marad még energiája a Csalinak. Ha ezt a műsort elkészítjük, akkor már elő tudjuk adni itt is az iskoláknak. Egyébként föl szoktunk lépni itt is az iskoláknak, kivetítem a térképet, tartok eg)' kis előadást, rendhagyó néprajzi, honismereti órát kapnak a gyerekek Ezt minden évben megcsináljuk, a tavalyi év ebből a szempontból kimaradt, akkor gőzerővel a Pávára készültünk Grendel Ágota
