Új Szó, 2017. szeptember (70. évfolyam, 202-225. szám)
2017-09-19 / 215. szám, kedd
2 I KÖZÉLET 2017. szeptember 19.1 www.ujszo.com Nem a Baross Gábor Alap osztja a pénzt Az MKP szerint nem pártfinanszírozás áll a gazdasági csomag mögött (Somogyi Tibor felvétele) FINTA MÁRK Nem a Baross Gábor Alap kuratóriuma osztja el a magyar kormány dil- szlovákiai gazdaságfejlesztésre szánt 5 milliárd forintos (16 millió eurós) pénzcsomagját - ám azt továbbra sem tudni, pontosan ki lesz az. Az alap - melyet tegnap mutattak be Komáromban - azt a Baross Gábor Tervet „turnéz- tatja" meg Dél-Szlovákiában, mely mögé beállítják a magyarországi forrásokat. A Magyarországról érkező gazdaságfejlesztési csomag elsősorban a szlovákiai magyar kis- és közép- vállalkozások támogatására érkezik - ilyen csomagokat az Orbán- kormány Vajdaságba és Kárpátaljára is küldött, igaz jóval nagyobb keretösszeggel. A felvidéki elosztási mechanizmus megtervezését az MKP-ra, mint a magyar kormány helyi stratégiai partnerére bízták. Az eredeti tervek szerint a párt 2013-ban és 2014-ben készült gazdaságfejlesztő terve, a most frissített Baross Gábor Terv mögé állították volna be a pénzt, a pályázatokat pedig a vajdasági csomagot szétosztó Prospe- ritati Alapítvány mintájára felállt Baross Gábor Alap (BGA) bonyolította volna le. A tervnek azonban csak az első része valósul meg, a BGA szerepe más lesz - derült ki az alap és a terv komáromi bemutatóján. Agytrösztté vált alap A Baross Alap szerepe a Baross Gábor Terv és a gazdaságfejlesztő csomag társadalmi kommunikációja lesz - mondta Iván Tamás, az alapítvány elnöke. Az alap Szlovákia- szerte konzultációkat szervez majd az ősz folyamán a tervről, az egyes állomásokon a helyi kis- és közép- vállalkozókkal vitatják majd meg a hibákat és részleteket. Menyhárt József, az MKP elnöke elmondta, az alapítványra egyfajta agytrösztként kell gondolni, mely konzultációt végez, javaslatokat, irányelveket dolgoz ki arra vonatkozóan, hogy a-fel- vidéki gazdaságstratégia-szervezés milyen irányba mozduljon el egy- egy régióban - mert más prioritásai vannak Pozsonynak, mint Gömör- nek vagy Bodrogköznek. Az aktualizált Baross Tervet az MKP tervének nevezte, ám szerinte nem a párt által „megrendelt” emberektől jövő anyagról van szó - ahogy elmondása szerint a BGA kuratóriumát sem pártemberek, hanem szakmailag felkészült emberek alkotják, akik nem a pártpolitikát, hanem a felvidéki gazdaságpolitikát tartják szem előtt. A kuratóriumban négy ember kapott helyet: Lelkes Gábor közgazdász, Mészáros Győző korábbi földművelésügyi államtitkár, Komzsík Attila, a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai Tanulmányok Karának korábbi dékánja, valamint Gé- resi Róbert református püspökhelyettes. De ki osztja a pénzt? A rendelkezésre álló több mint 16 millió euró elosztása azonban nem az ő felelősségük lesz. Azt azonban, hogy pontosan ki felel majd a pályázatokért, még nem árulták el az illetékesek. Annyit mondtak csupán, hogy a pályázatokat egy olyan magyarországi szervezet írja ki, mely teljes lefedettséggel bír a határ mentén, és biztosítani tudja a pályázatok feldolgozását. A HVG információi szerint a határ menti kétoldalú projekteket is irányító Széchenyi Programiroda lesz a pályázatok kezelője. A pályázatok elbírálására Iván Tamás, Baross Gábor Alap igazgatója szerint független értékelői csoport áll fel, melyben szlovákiai és magyarországi pályázatkoordinátorok kapnak helyet. Arra a kérdésre, miért nem a Baross Alapítvány égisze alatt zajlik majd a pályázás, azt mondta, változott a helyzet, ám erről sem az alapítvány, sem a magyar fél nem tehet. Felvetésünkre, hogy a szlovák fél élt-e valamilyen kifogással, Menyhárt József azt válaszolta, ezt a szlovák féltől kell megkérdezni, ők nem erősítik meg, de nem is cáfolják ezt. Hozzátette: korábban a sajtó azzal támadta a pártját, hogy a gazdaság- fejlesztő forrásokat csókosainak és saját holdudvarának akarják osztani, ám ez nem így van, hiszen ők a teljes felvidéki közösségben gondolkodnak, nem pártfmanszírozás a céljuk. Leszögezte: pártja szempontjából fontos, hogy ne legyenek támadhatók. „A Baross Gábor Alap a pályázati lehetőségeket kommunikálja, célja és küldetése a kapcsolattartás és a gazdasági kérdések megvitatása” - mondta hozzátéve, örül, hogy a pénzosztás felelősségével nem a Baross Alapítványt bízták meg. 15 ezer a maximum A pénzre a tervek szerint október elejétől lehet majd pályázni, a pályázati kiírásokat egy weboldal felületén teszik majd közzé, ám még nem árulták el, pontosan hol. Legfeljebb 15 ezer eurós támogatásra lehet majd pályázni 30 százalék önrész mellett. Azért nem többre, mert Magyarország és Szlovákia is EU- tagország, és érvényes rájuk a de minimis szabály, mely 15 ezer euróbán állapítj ameg az agráriumban és a kis- és középvállalkozások esetében a vissza nem térítendő támogatások maximális összegét - mondta Farkas Iván, az MKP gazdasági alelnö- ke a sajtótájékoztatón. Menyhárt hozzátette: a későbbiekben a tervek szerint nagyobb összegben hitel- konstrukciók is elérhetővé válhatnak, amennyiben sikeresnek bizonyul a program első köre. Kilenc gyermekorvos távozott, de nincs vészhelyzet A kórház szerint nem akadozik a gyermekek ellátása (Ján Krosiák felvétele) ÖSSZEFOGLALÓ Az Egyetemi Gyermekkórház cáfolta azokat a hétvégén megjelent állításokat, amely alapján a kórház onkológiai és hematológiai osztályán tömegesen mondanak fel az orvosok, és veszélyben van a gyermekek szakszerű ellátása. Pozsony. A hétvégén egy névtelen levélben arra figyelmeztetették Tomáš Drucker (Smer-jelölt) egészségügyi minisztert - állítólag az Egyetemi Gyermekkórház onkológiai és hematológiai osztályán kezelt gyermekek szülei -, hogy az utóbbi időszakban kilenc szakképzett orvos hagyta el az intézményt. „Az orvosok eme exodusa egy évvel Alexandra Kolenková osztályvezető kinevezése után kezdődött, de nem szeretnénk értékelni, hogy az ő személye mennyire járult hozzá az orvosok távozásához” - áll a névtelen levélben, mely az egészségügyi személyzet zaklatásáról, illetve a magasan képzett orvosok magánpraxisba vonulásáról is beszámolt. Ladislav Kužela, az Egyetemi Gyermekkórház igazgatója cáfolta a névtelen levélben szereplő állításokat. „Mindenkit szeretnék megnyugtatni, hogy a gyermekkórház minden osztályán, beleértve az onkológiai és hematológiai osztályt is, maximális mértékben biztosítjuk a kis betegek teljes körű egészségügyi ellátását, amiről megfelelő számú orvos gondoskodik, beleértve a magasan képzett, két szakvizsgával rendelkező orvosokat is” - közölte Kužela. Hozzátette, nagyon sajnálja, hogy a névtelen információkkal nyugtalanították és stresszelték a rákbetegséggel küzdő gyerekeket és szüleiket, akik az ilyen információk nélkül is aggódnak gyermekeik élete és egészségi állapota miatt. Ugyanakkor Ladislav Kužela elismerte, hogy az utóbbi három évben, beleértve a transzplantációs osztályt is, összesen kilenc orvos hagyta el a kórházat, ám a távozók közül csak egyetlen orvosnak volt gyermekonkológiai és -hematológiai szakvizsgája. A kórház igazgatója szerint az orvosok távozását nem lehet összekötni az onkológiai osztály új vezetésével. „Egy orvos az új osztályvezető kinevezése előtt távozott, egy másik pedig miután befejeződött a posztgraduális képzése. Utóbbi egyébként is meghatározott időre érkezett kórházunkba”-magyarázta az igazgató. Kužela kijelentette, jelenleg 31 orvossal működik a klinika, közülük 17 szakorvos. „A gyermekkórház minden osztályán maximális mértékben biztosítjuk a kis betegek teljes körű egészségügyi ellátását." Ladislav Kužela Alexandra Kolenková, az Egyetemi Gyermekkórház onkológiai és hematológiai osztályának vezetője szerint a névtelen levél mögött az osztály volt orvosai állhatnak, akik idén tiltakozásképpen mondtak fel, miután az osztály megvált egy problémás orvostól. „Úgy tűnik, valakinek nem tetszik, hogy az osztály nélkülük is működik” - mondta Alexandra Kolenková, hozzátéve, hogy a távozó orvosokat szinte azonnal pótolták. A kórház a nyári szabadságok ideje alatt sem küzdött orvoshiánnyal. A kórház helyzetéről Tomáš Drucker miniszter is tájékozódott. „Az egészségügyi minisztérium vizsgálatot indított a gyermekkórház ügyében, melynek vezetésétől széles körű tájékoztatást kaptunk a felmerülő kérdésekről és az aktuális helyzetről” - közölte Zuzana Eliášová, a tárca szóvivője. (TASR, ie) Hedvig- ügy: újabb halasztás Győr. Még legalább négy hónapig biztosan nem zárul le Zsák Maiina Hedvig ügye, mert még mindig nem sikerült lefordítani a több ezer oldalas ügyiratot, amit Szlovákiától vett át a Győri Járási és Nyomozó Ügyészség. Most 2018. január 11-ig hosszabbították meg a nyomozati határidőt. Ez már a harmadik meghosszabbítás tavaly december óta, amikor Magyarország átvette az ügyet. Eredetileg május 11-én, majd szeptember 11-én kellett volna lezárni a nyomozást, mert a vádhatóság a több ezer oldalnyi irat lefordítása és áttanulmányozása után hozhat döntést. Hogy ez milyen lesz, arról az ügyészségi szóvivő nem kívánt találgatásokba bocsátkozni. Elméletileg két lehetőség jöhet szóba: a támadás óta eltelt tíz évre hivatkozva lezárják az ügyet, vagy a szlovákhoz ha- sonlósan a magyar vádhatóság is vádat emel hamis tanúzás miatt Zsák Maiina Hedvig ellen, és továbbítják azt a bíróságnak. Az ügy így bírósági szakaszban érne csak véget. Ebben az esetben a szlovák hatóságok közvetítésével minden tanút újra beidéznének, és minden szakértői vizsgálatot elvégeznének Magyarországon is. (vm)
