Új Szó, 2017. szeptember (70. évfolyam, 202-225. szám)

2017-09-04 / 203. szám, hétfő

SS GYÓGYHÍREK EGÉSZSÉG ■ 2017. SZEPTEMBER 4. www.ujszo.com Ismerje meg Házi gyógymódok húgyúti fertőzésekre A húgyúti fertőzésekkel viszonylag gyakran főleg a nők talál­koznak életük során - éppen ezért fontos, hogy tisztában le­gyenek a kezelési, illetve megelőzési módokkal. Nincs mindig szükség gyógyszerre - kipróbálhatjuk az alábbiakat is. Igyunk sok vizet! Ha eleget iszunk és hidratáltak vagyunk, akkor nemcsak gyó­gyíthatjuk, hanem meg is előz­hetjük a húgyúti betegségek ki­alakulását. A sok folyadék és a gyakori vizeletürítés segít kimos­ni a baktériumokat a húgyutakból. Napi kilenc pohár víz már elegendő lehet, de pél­dául nagy melegben vagy foko­zott fizikai igénybevétel esetén ennél többre van szükség. Együnk nyers fokhagymát! A fokhagyma az egyik legjobb természetes baktériumölő és fer- tődenítő, és egyfajta természetes antibiotikumként viselkedik. Ami fontos, hogy fogyasztás előtt nyomjuk össze, és hagyjuk állni öt percet, hogy felszabadul­jon a benne lévő ailicin. Ha na­gyon nem tudunk megbarátkoz­ni a szagával, akkor szedhetjük kapszulában is. Vegyünk meleg, levendulás fürdőt! A levendulaolaj segíthet a fáj­dalomcsillapításban, különö­sen, ha meleg fürdővel párosít­juk. Oldja a görcsöket, ellazít, fertőtlenít, és könnyebben al­szunk el egy levendulás fürdő­zés után. Szedjünk D-mannózt! A D-mannóz az egyik legjobb kezelési mód az E. Coli bakté­rium okozta húgyúti fertőzé­sekre. Ez egy olyan cukorféle, mint ami az almában, áfonyá­ban és egyéb gyümölcsökben is található. Hozzátapad az E. coli-baktériumokhoz, így meg­akadályozza, hogy megteleped­jenek a húgyutakban, és meg­könnyíti, hogy a vizelettel ki­ürülhessenek a szervezetből. Ráadásul mellékhatásai sincse­nek. Igyunk áfonyalevet! Ez is régóta ismert, természe­tes kezelési mód. Arra viszont figyeljünk, hogy kizárólag a százszázalékos koncentrációjú gyümölcslé hatékony, amely segít elpusztítani a húgyutakat fertőző baktériumokat. (hazipatika) Fizikai tünetek betegségek előtt Néha testünk egészen extrém dolgokat képes produkálni, és soha­sem véletlenül. A furcsaságok általában valamilyen betegség tünetei, így fontos tisztában lenni azzal, hogy melyik milyen gondra utalhat. Puklik a szemhéjon Ha szemhéjunkon sárgás, apró duz­zanatok jelennek meg, amelye­ket xanthelasmának is hívnak, ak­kor ez arra utalhat, hogy zsír halmo­zódott fel a bőrünk alatt. Ez pedig jelzi, hogy koleszterinszintünk jó eséllyel magasabb az egészségesnél. Sima nyelv Ha nyelvünk felszíne a szokásos érdes helyett sima lesz, illetve a nyelv megduzzad, akkor a B12-vitamin, illetve a vas hiá­nyára utalhat a szervezetben. Az állapotot glosszitisznekhívják, és alacsony ösztrogénszint okozhatja - például menopauza alatt —, de bizonyos esetekben genetikai eredetű is lehet. Ha az állapot tíz napnál tovább tart, menjünk orvoshoz, különösen, ha nehézzé válik az evés vagy a légzés. Váladékozó köldök Ha köldökünkből sárga, zöld vagy sötét váladék ürül, akkor jó eséllyel valamilyen gombás vagy bakteriális fertőzéssel van dol­gunk. Mivel a köldökben gyak­ran gyűlik össze a piszok és az iz­zadság, ezen a részen könnyen előfordulhat ilyesmi, különösen azoknál, akik még piercinget is viselnek ezen a részen. Narancsszínű kezek A béta-karotin a sárga, illetve narancssárga zöldségekben és gyümölcsökben található meg, amilyen a répa, a barack vagy a narancs. Ha túl sokat eszünk be­lőlük, bőrünk narancsos árnya­latot vehet fel. Ez ártalmatlan ál­lapot, és ha kicsit hanyagoljuk a fenti ételeket, akkor viszonylag gyorsan el is múlik. Göröngyös mell Ha a mellek bőre göröngyössé válik, és furán elváltozik, akkor ez a mellrák tünete is lehet. Ha ilyesmit tapasztalunk, a bizton­ság kedvéért minél hamarabb vizsgáltassuk ki magunkat. Bőrsötétedés Ha bőrünk anélkül kezd söté­tedni, hogy napra mentünk vol­na, akkor az Addison-kór tünete is lehet. Okozhatja a nyirokcso­mók elégtelen működése, de túl­zott vasbevitel is, ezenkívül gyógyszermellékhatás is lehet az ok. (prevention.com) Miért egészséges a japán étrend? Magas életkoruk miatt a japánok tiszteletet vívtak ki a világ­ban. Az ádagéletkor ebben az országban a legmagasabb a föl­dön. Miért olyan egészséges a japán étrend, és valójában mit esznek a japánok? Érre kereste a választ a BBC. Elsősorban azt kell kiemelni, hogy a hagyományos japán ét­rend túlnyomórészt friss és nem tartósított ételekből áll. Csak na­gyon kevés finomított élelmiszert vagy cukrot tartalmaz. A legutób­bi tanulmány, amelyet a British Medical Journal folyóirat tett közzé, megállapította, hogy azok­nak, akik a legközelebb állnak a japán étkezési szokásokhoz, vagy­is sok gabonafélét és zöldséget esznek megfelelő mennyiségű ál­lati termékkel és szójával kiegé­szítve, minimális mennyiségű tej­termékekkel és gyümölccsel, a legkisebb az esélyük a korai halál­ra, a szívbetegségekre és az infark­tusra. A japán étrendben nagyon fon­tos szerepet játszik a hal és a szója, aminek döntő szerepe le­het a szív- és érrendszeri betegsé­gek kockázatának csökkentésé­ben. A szigetország lakossága az­zal is felhívta magára figyelmet, hogy ott a legkevesebb az elhí­zott ember, s ez mind a férfiak­ra, mind a nőkre vonatkozik. Az ország legdélebbi részén elte­rülő Okinawa arról híres, hogy itt él a legtöbb százéves ember. A korral járó betegségek - cukor- betegség, rák, ízületi kopás, Alz- heimer-kór - itt fordulnak elő a legkisebb mértékben. Részben annak tulajdonító ez, hogy az emberek alacsony kaló­riaértékű ételeket, kevés telített zsírt esznek, viszont rengeteg olyan színes zöldséget, amely sok antioxidánst és flavonoidot tar­talmaz. Ebbe a csoportba tartoz­nak a fitoösztrogének, vagyis a növényi ösztrogének is, amelyek segítenek megelőzni a hormo­nokkal összefüggő rák kialakulá­sát, mint amilyen a mellrák. Milyen hát valójában a hagyo­mányos japán étrend? Bizonyos fokig hasonlít a kínaihoz, csak több benne a rizs, a főtt zöld­ség, a hal és a hús. Mivel az or­szág több ezer szigetből áll, la­kossága sokkal több halat fo­gyaszt, mint a többi ázsiai or­szág lakossága. Szárítva, erjesztve, füstölve, tartósítva. Egyre több tanulmány igazolja az erjesztett élelmiszerek fontos­ságát emésztőrendszerünk szem­pontjából. Az erjesztett szójabab, a miso és a szójasajt, a natto a japán konyha szerves része. A natto reggelire való, probiotikus hatású, és segít enyhíteni az irritábilis bél szindróma tüneteit. A japánok sok algát fogyaszta­nak. Rengeteg hasznos ásványi anyagot tartalmaz, amelyek segí­tenek csökkenteni a vérnyomást. Ezenkívül a zöld tea nagy kedve­lői. A benne található antioxi- dánsok segítenek felvenni a har­cot a rák, a vírusok és a szívbe­tegségek ellen. Ahhoz tartják magukat, hogy a gyomrot csak 80 százalékra sza­bad megtölteni. Ezt az elméletet már a gyerekekbe is belenevelik. Bizonyos szerepet játszik az étel tálalása is. Az egyeden hatalmas tányér helyett több apró tálból többféle ételt esznek. (ČTK) SOK ALACSONY KALÓRIAÉRTÉKŰ ÉTELT, KEVÉS TELÍTETT ZSÍRT, VISZONT RENGETEG OLYAN SZÍNES ZÖLDSÉGET ESZNEK A SZIGETORSZÁGBAN, AMELY SOK ANTIOXIDÁNST ÉS FLAVONOIDOT TARTALMAZ

Next

/
Thumbnails
Contents