Új Szó, 2017. szeptember (70. évfolyam, 202-225. szám)

2017-09-18 / 214. szám, hétfő

www.ujszo.com I 2017. szeptember 18. GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK I 5 Idén nem nő a méz ára GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Pozsony. A hosszúra nyúlt tél, valamint a tavaszi fagyok nem csupán a gyümölcsösökben tettek jelentős károkat, alaposan befolyásolták a méztermelóst is. Drágulásra ennek ellenére nem kellene számítanunk. A napokban véget ért méhészeti idény Szlovákiában igencsak fele­másra sikeredett. „Az ország egyes régióiban, főleg a hegyaljai körze­tekben szinte alig állítottak elő mé­zet. Ezzel szemben a déli járásokban egészen jól alakult a méztermés” - mondta Tatiana Čermáková, a lip- tóújvári Méhészeti Intézet vezetője. A méhészek idén több virágmézet állítottak elő, mint tavaly, gyengébb azonban az erdei méz hozama. A két évvel ezelőtti rekordévhez képest ez utóbbi esetében idén jelentős a le­maradás. „Az idei méztermést egyrészt az időjárás befolyásolta, viszont azt is Nagyon sok méhcsalád legyengült, és nem mindenütt sikerült ezek megújítása (Gabriel Kuchta felvétele) tudomásul kell vennünk, hogy csök­kent a méhállomány. Nagyon sok méhcsalád legyengült, s nem min­denütt sikerült ezek megújítása. A méhelhullás szinte az ország vala­mennyi régiójára jellemző” - nyilat­kozta Rudolf Moravčík, a szencki- rályfai Méhészeti Múzeum vezető­je. Nemzetközi összehasonlításban azonban még nem állunk olyan rosszul: az éves átlagos méhelhullás Szlovákiában 10-12 százalékosra tehető, de vannak országok, ahol az 50—60 százalékot is eléri. Milyen árakra számíthatunk az el­következő hónapokban? „A méz ára idén különösebben nem fog változ­ni. Természetesen vannak eltérések az egyes régiók között: egy kilo­gramm méz így kapható már öt eu­róért is, de 8—10 euróba is kerülhet” — mondta Čermáková, aki szerint mindenképpen javasolt a hazai elő­állítású méz fogyasztása, a behoza­tal ugyanis sok esetben nagyon gyenge minőségű. A szakember úgy véli, hogy a jó minőségű hazai mé­zet éppen most, a méhészeti idény befejeztével kellene megvásárolni. Örvendetes, hogy az utóbbi években nőtt a méz iránti kereslet, az egy főre jutó átlagos éves fogyasztás Szlová­kiában jelenleg 1,2 kilogramm körül mozog. (sb) Már a nagy uniós tagországok is a magyar megoldást másolnák A magyar reklámadóra emlé­keztető megoldással sújtaná a nemzetközi technológiai vállalatokat a német, francia, spanyol és olasz pénzügymi­niszter. A javaslatot az Eu­rópai Bizottság is támogat­hatja. Brüsszel. A Reuters szerezte meg azt a dokumentumot, amiben a négy nyugat-európai pénzügyminiszter kifejti, hogyan sarcolnák meg a tech­nológiai óriásokat, mint például a Google, a Facebook vagy az Ama­zon. Az általuk jegyzett közös levél­ben egy újfajta adó bevezetésére tesznek javaslatot, amit az adott vál­lalatnak az árbevétele után kellene fi­zetnie, nem pedig a nyeresége után (ami a jelenlegi szabályokból követ­kezik). A hírügynökség szerint a har­cot Franciaország vezeti, de több or­szág támogatását is élvezi, mivel az európai államok vezetői egyre idege­sebben figyelik a nagy technológiai cégek adóoptimalizációs gyakorlatát. Többé nem fogadhatjuk el, hogy ezek a vállalatok úgy folytassanak üzletet Európában, hogy közben na­gyon csekély összegű adót fizetnek be a kincstárba - hangsúlyozza Wolf­gang Schaeuble német, Bruno Le Maire francia, Pier-Carlo Padoan olasz és Luis de Guindos spanyol tár­cavezető. A levelet elküldték az Eu­rópai Unió soros észt elnökségének és az Európai Bizottságnak is. Az árbe­vételre kivetett kiegyenlítő adónak nevezik az új tervet és felszólították az Európai Bizottságot, hogy dolgozza ki ennek részletmegoldását. A Bi­zottság üdvözölte a négy pénzügymi­niszter javaslatát. Írország, a jelenle­gi rendszer legnagyobb nyertese, minden bizonnyal ellenezni fogja a GAFA (Google, Apple, Facebook és Amazon) csoportot megadóztató ja­vaslatot. Írország mellé csatlakozhat az OECD is, a nemzetközi szervezet ugyanis kritizálta ajavaslatot. „A magyarországi szabályozásnál jóval erősebb javaslat benyújtása már csak azért is figyelemre méltó és meglepő, mert az Európai Bizottság közel egy évvel ezelőtt kijelentette: mélyreható vizsgálata során nem ta­lálta összeegyeztethetőnek a ma­gyarországi reklámadó-szabályozást az uniós joggal” - jelezte Varga Mi­hály. A magyar nemzetgazdasági mi­niszter a Magyar Idők napilapnak ki­fejtette: ezek alapján láthatóan a nyu­gati tagállamoktól sem áll távol az unortodox gazdaságpolitika, ha fel­ismerik, hogy a saját pénzükről van szó. Varga szerint nem volt nehéz dolguk a javaslat összeállítóinak, hi­szen a magyarországi jogszabályra kellett tekinteniük: ha a nyereségadót kijátsszák a vállalatok, akkor a for­galmukat kell megsarcolni. (MTI) Uniós probléma a drágább vaj Pozsony. A kisebb csomagolású, 125 grammos vaj ára Szlovákiá­ban a tavaly nyári 0,85 euróról idén júliusra 29 százalékkal, 1,09 euróra nőtt - derül ki a Statisztikai Hivatal elemzéséből. „A vaj drá­gulása azonban nem csupán a szlovákiai vásárlókat sújtja” - nyilatkozta Ľubomír Koršňák, az UniCredit Bank elemzője, aki szerint júliusban az Európai Unió egészében 26 százalékos átlagos árugrást mértek az egy évvel ko­rábbihoz képest. Az Eurostat sze­rint a legnagyobb drágulást, 64 százalékosat, Németországban mérték, harmadával nőtt a vaj ára azonban Csehországban, Len­gyelországban és Ausztriában is. Spanyolországban és Portugáliá­ban ugyanakkor szinte egyáltalán nem drágult a vaj, és Magyaror­szágon is „csak” 8 százalékos drágulást mértek. (mi) Több külföldi élelmiszer Pozsony. Szlovákiába továbbra is jóval több mezőgazdasági termé­ket és élelmiszert hoznak be, mint amennyit a hazai termelők kivisz­nek az országból - derül ki a Szlo­vák Mezőgazdasági és Élelmi- szeripari Kamara (SPPK) jelenté­séből. Eszerint csak az idei első félévben több mint 2 milliárd euró értékű ilyen árut hoztak be Szlo­vákiába, nagyjából 20 millió eu- róval többet, mint a múlt év azonos időszakában. A kivitelünk ebben a szegmensben 630 millió euróval maradt el a behozataltól. A leg­rosszabb adatokról idén a húsipar számolhatott be, míg a kivitelünk ebben az ágazatban több mint 3 százalékkal csökkent, a behozatal 18 százalékkal nőtt. (SITA) Sok a betöltetlen állás az EU-ban Brüsszel. Az összes álláshely 2 százaléka volt betöltetlen az Eu­rópai Unióban az idei második negyedévben - derül ki az Euros­tat közleményéből. Az euróöve- zetben 1,9 százalékos volt a be­töltetlen állások aránya. Mindkét adat most a legmagasabb az elmúlt évtizedben; a legtöbb üres állás­hely a szolgáltató szektorban van. A tagállamok közül a legnagyobb munkaerőhiány Csehországban van (az összes állás 3,6 százaléka betöítetlen), a második Belgium (3,2), a harmadik Németország (2,7). Szlovákiában 1 százalékos a betöltetlen állások aránya. A leg­kisebb munkaerőhiány a válság sújtotta déli államokban, Görög­országban (0,7), Bulgáriában, Spanyolországban és Cipruson (0,8) tapasztalható. (sita) AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK I VALUTA Árfolyam VALUTA Árfolyam ! Angol font 0,8804 n Lengyel zloty 4,2761 D Cseh korona 26,081 D Magyar forint 308,91 Horvát kuna 7,4805 D Román lej 4,5999 D Japán Jen 132,92 n Svájci frank 1,1480 D Kanadai dollár 1,4520 a USA-dollár 1,1963 n VÉTEL - ELADÁS BANK DOLLAR I CSEH KORONA I FORINT Privatbanka 1,22-1,16 26,76-25,45 OTP Bank 1,24-1,14 27,25-24,96 321,91-294,77 Postabank 1,22-1,15 26,87-25,31 320,63-295,97 Szí. Takarékpénztár 1,23-1,15 26,79-25,30 322,61-294,82 Tatra banka 1,23-1,15 26,94-25,27 321,15-295,55 ČSOB 1,22-1,16 26,77-25,44­Általános Hltal bank 1,23-1,15 26,89-25,32 322,07-294,34 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) AJ ELEKTRA^ do 24. 9. MP170529

Next

/
Thumbnails
Contents