Új Szó, 2017. szeptember (70. évfolyam, 202-225. szám)
2017-09-16 / 213. szám, szombat
16 ÉRDEKESSÉG PRESSZÓ ■ 2017. SZEPTEMBER 16. www.ujszo.com Azonnal, teljes erőből támadtak Mogyorót szedő férfit sebesített meg a múlt szombaton a sz ékelyföldi Csík- jenőfalva közelében egy medve, és hasonló sorsra jutott e héten egy vadász az egyesült államokbeli Montanában. Q íkjenőfalvánál a közepes méretű medve egy bokorból ugrott elő, és azonnal a férfira támadt, akit a bal lábán harapott meg. Amint az áldozat elmesélte: úgy tudott szabadulni, hogy a nála lévő bottal kezdte ütlegelni az állatot, mely egy idő után eleresztette a lábát, és elszaladt. A férfit jelenleg kórházban ápolják. A Hargita megyei önkormányzat közleménye szerint ez volt az idei tizrdik eset, amikor emberre támadt a medve Hargita megyében. Legutóbb augusztus végén egy 38 éves csíkszentléleki férfi számolt , be arról, hogy egy fiatal ültetett A grizzly veszélyes állat, és ha az ember meglepi őt, kíméletlen ellenféllé válhat (Fotók: SITA/AP, TASR/AP) erdőrészen haladt át, és a medvéktől tartva nagyokat Rittyentett, hogy elijessze az esetlegesen ott tartózkodó állatokat, amikor a fák közül teljesen váratlanul rátámadt egy közepes méretű medve. Megjegyezte: ugyan gázspray is volt nála, ám annyira hirtelen történt a támadás, hogy nem volt ideje ezt megelőzni. A medve a jobb vállát és a jobb alkarját sebesítette meg. A férfi végül az időközben előkotort gázspray segítségével szabadult az állat karmai közül. Borboly Csaba, a Hargita megyei tanács elnöke személyesen kereste fel a kórházban a csíkjenőfalvai áldozatot, akivel a nép ügyvédjének (az ombudsman romániai megfelelője) címzett, medveveszéllyel kapcsolatos petíciót is aláíratta. A politikus sérelmezte, hogy a román környezetvédelmi tárca még mindig nem hozta meg a 140 veszélyes medve kilövését lehetővé tevő, 60 nappal ezelőtt megígért határozatot. Időközben ezt miniszteri rendelettel engedélyezte j kormány. Európában - Oroszország euró„Sokkal rosszabbul is járhattam volna" - mondta Tom Sommer, akinek partnere 15 perc alatt elállította a sebek vérzését, turbánt kötött a fejére, majd visszamentek a másfél kilométerre lévő táborba, ahonnan két óra vezetés után jutottak az ennisi kórházba. Ott 91 öltéssel varrták össze a fejsebét. pai részét leszámítva - körülbelül 17 ezer medvét tartanak számon, amelyből több mint 6800 Romániában él, a romániai medveállomány 78 százaléka pedig Hargita, Kovászna, Maros és Brassó megyében található. A medvetámadások azóta sokszorozódtak meg, hogy a román kormány tavaly a populációszabályozás céljával történő medvevadászatot is betiltotta. Korábban a tárca évente 400-450 medve kilövésére adott engedélyt a vadásztársaságoknak. Montanában kedd délután egy grizzly támadt egy íjjal vadászó férfira, a fején 41 centiméteres sebet ejtve. ,A barnamedve hirtelen, teljes erőből támadt. Először a combomba harapott, a karmaival elkapta a csuklómat, ezután ért a fejemhez. Hallottam, ahogy a csontok recs- csennek” — mesélte Tom Sommer, akinek fejsebét 91 öltéssel varrták össze egy montanai kórházban. Elmondta, partnerével jávor- szarvasra vadásztak két napja a Gravelly Range hegységben, amikor a másik férfi észrevette a grizzlyt, amely épp egy szarvasból lakmározott. Sommer előkapta a medvespray-t, fújt egyet, ami késleltette a támadást, majd futni kezdett, közben elejtette a spray-t. Ezután a pisztolyát vette elő, és szembefordult a medvével, hogy nyakon lője. A kezében volt a fegyver, amikor a vadállat a karjára csapott — magyarázta Sommer. Partnerének sikerült megszereznie a spray-t, amivel végül megfékezte a támadást, amely mintegy 25 másodpercig tartott. „Egész életemben vadásztam. Nem vagyok mérges a medvére, azt tette, amit a medvék szoktak. Attól még lelőttem volna, ha tudom” - tette hozzá az 57 éves Sommer. (MTI) A világ legmagasabb homokvára. Tíz ország homokművésze készítette el a németországi Duisburgban a világ legmagasabb, 16,68 méteres homokvárát, amelynek rekordméreteit a Guinness-rekordok képviselője is hitelesítette. Az eddigi rekordtartó homokvárat India keleti partjainál építették, és 14,84 méter magas volt. A díszes duisburgi homokvárat egy helyi utazásszervező cég 3,5 hét alatt 3500, tonna homokból építtette. A várat legalább szeptember 24-ig láthatják az érdeklődők: eddig mintegy 180 ezren voltak rá kíváncsiak. (MTI) (Fotó: tasr/ap) Ma is megcsodálhatok a Monet-t megihlető vízililiomok utódai P ontosan 90 éve nyitották meg Claude Monet Vízililiomok című kiállítását Párizsban, az ihletet az impresszionista francia festő a színes tavirózsáktól kapta, amelyeket ma is százával termesztenek egy délnyugat-franciaországi kertészetben. Az 1889-es párizsi világkiállításon minden szem a Gustave Eiffel építette különös fémtoronyra irányult, a virágok szerelmese, Claude Monet viszont a Trocadéro medencéit bámulta. Teljesen szokadan virágok vonták magukra a figyelmét: sárga, rózsaszín, piros tavirózsák, más néven vízililiomok. „Elfeledkeztünk arról, hogy a 19. század végéig az egyeden, Európában honos vízililiom, a Nymphaea alba fehér volt. Kizárólag itt, a Latour-Marliac kertészetben keresztezett trópusi fajtáknak köszönhetően jelentek meg az európai éghajlatnak ellenálló színes tavirózsák” - magyarázta Robert Sheldon francia-amerikai állampolgár, a Lot-et-Garonne megyei Le Temple-sur-Lot-ban lévő kertészet tulajdonosa. A felfedezés Joseph Bory Latour- Marliacnak (1830-1911), egy tehetős helyi család kertészkedni szerető leszármazottjának köszönhető. Miután mintegy tíz éven át kísérletezett a falusi fehér vízililiom és a gyűjtőktől vásárolt trópusi színes tündérrózsák keresztezésével, végre valóra válthatta álmát. „1870 és 1880 között 19 változatot hozott létre. Valamennyit bemutatÉvente több mint 15 ezer látogató sétál a Temple-sur-Lot-ban lévő, kéthektáros kertben, amely 300-féle vízililiomával elnyerte a különleges francia növénygyűjteményeket számon tartó francia CCVS szervezet „nemzeti gyűjtemény" címét. (Fotó: latour-mariiac.fr) V A kertészet levéltárában megvannak a Monet- nak küldött számlák. ta az 1889-es világkiállításon, ahol első díjat kapott kategóriájában” - mesélte Robert Sheldon, aki szerint feltételezik, hogy Monet ekkor fedezte fel a színes vízililiomokat. „Ekkor még nem volt meg a vízi kertje Givernyben. Mihelyst megépítette, megrendelést küldött Latour-Marliacnak. A kertészet levéltárában megvannak a Claude Monet-nak küldött számlák” - mondta Sheldon, hozzátéve, hogy abban az időben a festőnek az elsők között volt vízi kertje. A giverny-i kert jól ismert: az impresszionista festő több mint 30 éven át merített belőle ihletet, egészen 1926-ban bekövetkezett haláláig. Ebből az ihletből született meg a közel 300 képet magába foglaló világhírű Vízililiomok sorozat, amelyből nyolc hatalmas festményt a párizsi Orangerie múzeumban őriznek 1927 óta. A Franciaországban letelepedett marketingtanár 15 éve vette meg a kertészetet egy brit házaspártól, amely 1991-ben szerezte meg azt a Latour-Marliac családtól. (MTI)
