Új Szó, 2017. szeptember (70. évfolyam, 202-225. szám)
2017-09-13 / 211. szám, szerda
161 KELET- ÉS KÖZÉP-SZLOVÁKIA 2017. szeptember 13. | www.ujszo.com A következő kvíz-est szeptember 15-én, szombaton lesz (Képarchívum) Egyre népszerűbb a kocsmakvíz Emléket állítanak az elesett katonáknak Afejfák helyére emléktáblák kerülnek, és emlékoszlopot Is állítanak (A szerző felvétele) NÉMETI RÓBERT Az első akciót tavaly decemberben rendezték meg, a legutóbbi, negyedik kvízestre hetekkel ezelőtt megtelt a jelentkezési lista. SZEPSI A kocsmakvíz két, két és fél órás kvízes csapatjáték. Az Egyesült Királyságból jutott el hozzánk, ahol ez az egyik legnépszerűbb szórakozási forma. Angliában szinte nincs is olyan kocsma, ahol legalább hetente egyszer ne szerveznének ilyen játékot. „Arra törekszünk, hogy két- három havonta meg tudjuk szervezni az eseményt” - mondta lapunknak Bartók Csongor, a kvízmesterek egyike. Hozzátette, már első alkalommal telt házas volt a rendezvény. „Mivel egyre kevesebb a magyar nyelvű program a városban, megpróbálunk változtatni ezen. Mivel a visszajelzések alapján több kérdést szeretnének a résztvevők, a megszokott hét témakör helyett ezúttal nyolcat dolgozunk ki” - zárta Bartók. LECZO ZOLTÁN Az egykori tábori kórház melletti területen is lehetnek jelöletlen sírok. Méltó emléket szeretnének állítani azoknak a névtelen katonáknak, akik a városban vagy a környéken haltak hősi halált a II. világháború során. Királyhelmecen 1939 és 1945 között gyakorlatilag nem folytak harcok, bár Bogoly János helytörténész adatai szerint 1944-től állomásozott itt egy kisebb létszámú katonai egység. A 4. Ukrán Front egységei 1944. november 26-án lényegében harc nélkül foglalták el a kisvárost, ahol csupán néhány magyar csendőr kísérelt meg fegyveres ellenállást, de ezt hamar leverték. Molnár Ildikó, a Királyhelmeci Városi Hivatal közigazgatási és szervezési osztályának vezetője elmondta, mindezek ellenére a front közelsége miatt jó néhány katonát temethettek el abban az időszakban a városban. A kortársak beszámolói szerint ugyanis a Rákóczi utcai egykori Gerenyi-iskola mellett több jelöletlen katonasír van, ugyanis ebben az épületben a háború alatt tábori kórház működött. Tömegsír a régi köztemetőben található, mely a belügyminisztérium nyilvántartásában is szerepel. Azt azonban a hivatalos szervek sem tudták megmondani, hogy hány katona nyugszik a sírban. Ugyancsak kortársak beszámolóiból tudható, hogy az elesett magyar katonák sírját a háború után exhumálták, és a testeket elszállították. A régi köztemetőben jelenleg csupán öt fejfa jelzi a német, orosz vagy más nemzetiségű katonák végső nyughelyét. Molnár Ildikó elmondta, a sírra minden évben virágokat ültet a város, de ezentúl szeretnének méltóbb módon megemlékezni az elhunytakról. A területet fűvel borítják, új emléktáblákat helyeznek ki, emlékoszlopot állítanak, melyre a koszorúkat helyezik majd el. A munkálatok várhatóan még a halottak napja előtt befejeződnek, és ekkor megemlékezést tartanak itt. Királyhelmecen a háború áldozatainak korábban a temető bejáratánál állítottak emléket, ám erről a rendszerváltás után minden feliratot és szimbólumot eltávolítottak. Később a Hősök terén található partizánszobrot is átköltöztették a városháza mögötti parkba, a helyére került Szűz Mária- szobor mellett pedig emléktáblát helyeztek el, melyen a háború áldozatainak neve olvasható. A neogótika gyöngyszeme a falu közepén SZÁSZI ZOLTÁN Márton napján lesz 135 esztendeje annak, hogy Sajógömör ágostai evangélikus hívei felszentelték a régi templom helyén épített új templomukat. A régi írásokban az szerepel, hogy a mai templom elődjét teljesen elbontották. A ma látható torony alapozásánál azonban megfigyelhető egy boltíves kis ajtó, amely feltételezhetően a régi altemplomba vezethetett. Érdemes lenne a legközelebbi renováláskor alaposabban megvizsgálni, még az is lehetséges, egy eredeti gótikus portált takar a vakolat, s ki tudja, mi rejtőzik a föld alatt. Ki lehetett Alexandra? Még az is lehet, hogy az első sajó- gömöri templom román kori volt, a gótika idején kibővített helyének padlózata alatt az első lelkésze nyugszik. Az 1218-ból származó okirat latinja szerint „Alexandra Gumuri- ensi archiadiaconus” nevének és címének említése az első hiteles adat a gömöri esperesség létéről, és ha lejegyezni fontosnak látták, tekintélyes személyisége lehetett korának. A királyi birtokban lévő település templomának létezését is igazolja az okirat. Arról, milyen lehetett ez az első templom, nincs tudomásunk. Mivel a környéken bőven van építésre használható kő, biztosan kőből lehetett. A falu megyeközponti szerepe miatt folyamatosan gyarapodott, valószínűleg a templomát is bővítették, és az új ízlés szerint gótikus stílusban építették meg. A hajót észak és dél felől hat-hat támpillérre támaszkodó boltív fedte be, a sokszög- záródású szentély a korai templomépítési szokásoknak megfelelően még keleti tájolású, az apszis ma is látható kerek nyílása az oltár fölötti rózsaablakra utalhat. Luther Márton, az ágostai evangélikusok követői 1615-től birtokosai a templomnak. Mit látott Petőfi? Amikor 1845-ben erre járt Petőfi Sándor, igen szokatlan dolgot látott a templom tornyának tetején, s ezt útirajzaiban le is jegyezte: „Gömö- rön megháltunk. Itt kettőt találtam, mi figyelmet érdemel; a torony és a temető. A torony tetején van keTájoló Sajógömör temploma a 48,44/20,31 GPS koordinátáknál található, a településre az R2-es gyorsforgalmi útról a 16-os útra letérve lehet eljutni. reszt, csillag és félhold... qu’est-ce que cela?” - mi akar ez lenni? Kár, hogy nem maradt meg ez a különleges hármas toronysisakdísz. Egyedülálló emléke lenne annak, hogyan változtak a vallások ezen a vidéken. Kezdetben a római katolikusok keresztje, majd az oszmánok hitének jelképe, a félhold, s végül az új vallás, az ágostai evangélikusok szimbóluma, a csillag került a toronyra? Nem ennyire misztikus a dolog. A katolikus lexikon szerint nem felekezetfüggő az ilyen összetett jelképrendszerű toronycsúcsdísz, és több helyen máig is gyakran előfordul. Petőfi azonban anno elcsodálkozott rajta és lejegyezte. Még az 1853-as nagy tűzvészt is átvészelte, de 1881-re már megroggyant, s a hívek a régi templom lebontása és új építése mellett döntöttek. A templomépítésről szóló írások szerint a régi templom mellett új alapokat ástak, ekkor „szekémyi” csontváz került elő, a templom körül van a falu legrégebbi temetője, amelyet a 12—13. században már biztosan használtak. Védőfalat is húztak egykor a templom köré, ez is megszokott volt a hadak útj án lévő településeken, ahol a szent hely refúgiumként, azaz menedékhelyként is szolgált. A védőfal fából ácsolt kapuján az 1710- es évszám olvasható. Az idén 135 éves templom építőinek neve is fennmaradt. Bakó Károly budapesti építész tervei alapján Peck András és Gothard János dobsinai építész végezte a munkát, „...az egyház adott az építkezéshez elegendő követ, téglát, fövenyt és fuvart”. A torony megerősítését 1868-ban végezte el Nagy József gömörpanyiti építész, aki „négy öllel magasította meg a falakat”, így a torony ma már 50 méternél is magasabb. Az írások szerint a torony a réginek alapjaira épült. Vagyis a már említett boltíves ajtó bizonyítottan régebbi a most álló falaknál .Talán egyszer sor kerül építészettörténeti vizsgálatára ennek az egyedülállóan szép neogótikus alkotásnak. A vidék egyik legszebb szakrális épülete a templom
