Új Szó, 2017. szeptember (70. évfolyam, 202-225. szám)

2017-09-13 / 211. szám, szerda

www.ujszo.com I 2017. szeptember 13. KULTÚRA I 5 Október 14-ig láthatók TALLÓSI BÉLA Érsekújvár. A Zmeták Ernő Művészeti Galéria Pertu elnevezésű projektje újabb kiállításaként nyitották meg a magyarországi Benczúr Emese és a hazai Varga Emőke közös tárlatát, melyre október 14-ig várják a látogatókat. A Pertu-projekt 1993-ban indult egy regionális galéria kísérleteként arra, hogy nemzetközi jelentőségű eseményt hívjon életre és honosítá­son meg. 1999-ben Helena Markus- ková művészettörténész új koncep­ciót dolgozott ki. A projekt tárlatai ettől kezdve a kortárs szlovák és ma­gyar művészet analógiáit keresték és mutatták fel. A Pozsonyi Magyar Intézet által is támogatott tizenket­tedik évfolyamban - Benczúr Eme­se és Varga Emőke munkáit egy ki­állítótérbe helyezve - folytatódik az analógiák és a véletlen párhuzamok keresése. A kommunikációs játék­ban a hasonlóságoknak és az eltéré­seknek egyaránt fontos szerepük van. Az érintkezési pontok, a művek által kialakuló összefüggések „itt és most”, vagyis a kiállításon - a galé­riában megteremtett kommunikáci­ós térben - és a tárlat ideje alatt ak­tualizálódnak, válnak láthatóvá. Az idei Pertu résztvevőinek - Ben­czúr Emesének és Varga Emőkének eltérő kiindulási pontjaik, élet- és társadalmi-kulturális tapasztalataik ellenére is több közös vonásuk van - fogalmaz a kiállítás kurátora, Helena Markusková. Mindketten a 90-es években indultak, festészeti tanul­mányaik alatt kísérleteket folytattak, s az önkifejezés lehetőségeit nem ha­gyományos műfajokban és szokatlan jelentéshordozó anyagokban lelték meg. Közös vonás, hogy műveik ön­életrajzi vonatkozású elemeket tar­talmaznak. Mindketten az alkotás problémáira, a vizuális műfajok el­tolódásának vagy „átjárhatóságának” lehetőségeire, továbbá konkrét térre vagy helyzetre reagálnak, nem utol­sósorban az ember világban elfoglalt helyére és az értékek szerepére kér­deznek rá. „Átlényegített történetek révén hétköznapi témákat tesznek je­lentőssé, feltárják a lét törékenységét, túllépnek a nemekre vonatkozó szte­reotípiákon” - vélekedik a kurátor. Benczúr Emese 1990 és 1996 kö­zött festészetet tanult a budapesti Képzőművészeti Főiskolán, de az alkotás másféle formái vonzották. Az ecsetet tűre cserélte, a festett képet hímzett szövegre, vagyis a látványt fogalmi valóságra. Hímzéssel alko­tott műveihez egyszerű és szokatlan anyagokat választott és választ. Az üzenethordozó mindig olyan maté­ria, amely hangsúlyosabbá teszi, fel­erősíti a közlendő gondolatot, vagyis a lineárisan haladó hímzett szavak­kal megfogalmazott mondanivalót. „E hímzett munkák eredete a falvé­dők felirataiban vagy a konceptua- lizmus tautologikus szövegeiben sejlik fel, ám az előbbiek moralizáló hangvétele és az utóbbiak gondolati sterilitása nélkül” - fogalmaz Hele­na Markusková. Benczúr Emese már a diplomamunkájával is más műfaj felé fordult (ez a műve is látható a ki­állításon). Egy 38 méter hosszú fe­hér gurtnira 230-szor varrta ki a „Teljesítem a kötelességem” mon­datot. A közlés provokatív egysze­rűsége és a megvalósítás igényessé­ge jellemzi a művet, amellyel alko­tója munkája és az általa felfedezett médium elismeréséért folyó csendes küzdelme eredményét mutatta fel. A különleges anyagok használatára jó példa az Egyheti fogyasztás és ter­műve. Félbevágott citromok spirál alakú héjára varrta ki a Fruit of my Work (Munkám gyümölcse) felira­tot, saját szerepén és művei mara- dandóságán tűnődve el. Későbbi munkáiban a fényreklámok vizuális szótára és a technikai játékok esz­köztára is megjelenik. Varga Emőke a pozsonyi Képző- művészeti Főiskola festészeti sza­kán diplomázott. Szokatlan anya­gokkal kísérletezik ő is. Még tanul­mányai idején készítette a Házi munkák sorozatot, amelyhez edény­mosásban és padlósikálásban elnyűtt drótsúrolókat használt. A női és a háztartásbeli munkához kötődő tár­gyak többlettartalmával játszott így. Sérülések nyomait viselő banális tárgyak egzisztenciális és esszenci­ális vonásait vizsgálta az ablakhálók témáját feldolgozó Reparátumok (1991) sorozatban. Később varrott, puha képsorozatokat készített, ame­lyeken különböző anyagokat és át­látszó textilanyagokat használt in­tenzív belső töltésű pillanatképek megjelenítésére. Az anyaszerep új témákkal, anyagokkal (műanyag, hőkezelt játékok) és mozzanatokkal gazdagította műveit. A Pertu-projekt újabb kiállítása jelentős, egyedi esemény lett. He­lena Markusková összefüggéseket kiugrató, gondos müválogatásának és annak köszönhetően, hogy kivé­teles esztétikai érzékenységgel pá­rosuló pontos szakmai meglátással szerkesztette a műveket időszakos együtt létezésbe, a két művész mun­káinak egymást erősítő, támogató, egymással - kiegészítő-rímelő üze­netekkel - kommunikáló találkozá­sa valósult meg Érsekújvárban. RÖVIDEN Meghalt Petér Hall színházi rendező London. 86 éves korában el­hunyt Peter Hall brit színházi rendező, a Royal Shakespeare Company alapítója, a National Theatre (Nemzeti Színház) egykori igazgatója. Hosszú kar­rierje során ő állította először angol nyelven színpadra Beckett Godot-ra várva című, eredetileg franciául írt darabját, valamint ő rendezte Harold Pinter Hazaté­résének ősbemutatóját. Peter Hall 1973-ban lett a National Theatre igazgatója. A Royal Shakespeare Companyt 29 éves korában, 1960-ban alapította, és nyolc éven átvezette. Lányát, Rebecca Hall színésznőt is ren­dezte 2003-ben Shakespeare Ahogy tetszik című vígjátéká­ban. Utolsó produkciója a Víz­kereszt, vagy amit akartok 2011- es bemutatója volt a National Theatre-ben. A National Theatre volt igazgatóinak egyike, Ri­chard Eyre az angol színház ke­resztapjának nevezte Hallt, a társulat jelenlegi vezetője, Ru­fus Norris pedig azt mondta: „mindannyian óriások vállán állunk, Peter Hall vállán pedig az egész mai brit színjátszás nyugszik”. (MTI) Film készül a chilei katonai diktatúráról Róma. Az Augusto Pinochet vezette chilei katonai diktatúrá­ról forgat dokumentumfilmet Nanni Moretti olasz rendező. A Corriere della Sera című napilap tegnapi közlése szerint a 63 éves Moretti áprilisban Santiago de Chilébe utazott, ahol anyagot gyűjtött a filmjéhez. Moretti nem először forgat politikai hátterű filmet. 2006-ban II cai- mano (A kajmán) című filmje heves támadást intézett Silvio Berlusconi uralma ellen. 1998- as, Aprile című filmjében az olasz balközép tábor szabályta­lanságait tárta fel. Nanni Moretti legutóbbi Mia Madre (Anyám) című filmjét 2015-ben mutatták be Cannes-ban. A főszerepben Margherita Buy egy sikeres, anyja halála miatt azonban tel­jesen letaglózott rendezőnőt alakít. Maga Moretti is felbuk­kant a filmben - a rendezőnő testvérét játszotta. (MTI) Benczúr Emese: Egyheti fogyasztás és termelés - Munkám gyümölcse, 1996; 14 darab citromhéj, hímzés (Fotók: guez) Pertu - tűvel és cérnával Benczúr Emese és Varga Emőke művei a Zmeták Ernő Galériában melés - Munkám gyümölcse cimü Alkotóműhely Vadász Hobbiáliat m * ŐSZI .. SÁRKÁNYOK HÁZILAG FOTC A makró, Melléklet az Új Szóban! Szeptember 14-én ^ I _________I____I__________________•_£___I k eresse kedvenc napilapjával együtt az újságárusoknál! A tartalomból: • Extravagáns őszi sárkányok házilag • Fotósuli 30: A makró, avagy ügyeljünk a részletekre • Vadászat: Már tart az idei szarvasbőgés • Milyen a jó színes ceruza? Varga Emőke: Katona (Hősök), 2011; textil, hőkezelt játékok, 126x116 cm

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents