Új Szó, 2017. szeptember (70. évfolyam, 202-225. szám)
2017-09-11 / 209. szám, hétfő
www.ujszo.com | 2017. szeptember 11. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 5 Kulturális sokk Ismertem a finnországi kisebbségi jogokat, mégis meglepődtem LUCIA MOLNÁR SATIN SKÁ kisebbségi nyelvi jogokkal foglalkozó szlovákiai nyelvésznek komoly kulturális sokkot okozhat egy finnországi utazás. Augusztus végén Jyväskylä városában vettem részt egy nemzetközi nyelvészkonferencián. Persze az adatokat ismertem. Finnország lakossága körülbelül annyi, mint Szlovákiáé, a legnagyobb kisebbség aránya körülbelül 10% (mint nálunk a magyaré, ott a svédé), * eközben a területe akkora, mint Németországé, és persze nálunk gazdagabb országról van szó. Már a vonaton Helsinkiből Jyväs- kyläbe feltűnt, hogy minden elhangzik finnül, svédül és angolul, helységnevek is, bár nem svéd többségű területeken utaztunk át. Tudtam, hogy a finn és a svéd is hivatalos nyelv, mégis meglepődtem. Talán mert hozzá vagyok szokva, hogy nálunk még akkor sem működik valami, ha törvénybe van foglalva. Az utolsó nap, amikor már azt hittem, hogy megszoktam a finnek nyitottságát, elvittek minket egy kisvárosba az ország másik végébe (négy óra buszozás), hogy megmutassanak valamit. Egy Nagymegyer nagyságú városkát kell elképzelni, svéd többséggel, ahol a bevándorlók aránya 13 százalék. Mintegy száz nyelvészt a világ minden tájáról - Ausztráliától, Dél-Amerikáig - köszöntött a polgármester, és előadást tartott a városról. Ilyesmiket még sosem hallottam polgármestertől. Nagy büszkeséggel beszélt a lakosságról, olyan mondatok hangzottak el, hogy „városunk nem lenne ilyen a bevándorlók nélkül, nagyon büszkék vagyunk rájuk”. Azt hittem, nem egy másik országban vagyok, hanem egy másik bolygón. A polgármester elmagyarázta, hogyan integrálodnak a bevándorlók, nincs munkaerőhiány, milyen jó, hogy egyre több iskola van, igaz, hogy jobbára a bevándorlók gyerekeivel vannak tele. A város sikerének van néhány titka - egyrészt ők lettek a legnagyobb paradicsom- és uborkatermesztők az országban, óriási üvegházakat építettek, másrészt a bevándorlók is részt vesznek a különböző helyi kulturális és sport- rendezvényeken, és nem utolsósorban svédül tanulnak - így a finnországi svéd kisebbségi életbe integrálódnak. Lehet, hogy ez a város kivétel, de az, amit ott elértek, nem túl bonyolult dolog. Egyszerű lépésekkel mutatták meg, hogy ahol van akarat és nincs félelem, ott létezhet boldog elégedettség. Igen, ez nekünk így túl patetikusan hangzik, de ők így élnek. A város után nevezték el az integrációs modellt is, akárki utánanézhet, a Narpes-modellről van szó. A nap végén még elvittek minket egy skanzenbe, hogy lássuk a régi svéd kultúrát is. Odajött hozzám egy finn kolléga és azt mondta, volt már Szlovákiában és ott is látott valami hasonlót, csak nagyobbat, Ólublón! Akkor kezdtem gondolkodni azon, hogy tényleg, miért is annyira más Szlovákia, mint Finnország, ha sok mindenben hasonlítunk? Sokan azt mondják, azért, mert más a társadalom, hogy Finnország már 100 éve szabad ország stb. De hány évet kell vámunk nekünk? Már több mint negyedszázada vagyunk szabadok, és a társadalom mi vagyunk, szóval nem lesz már jobb alkalom újrakezdeni. Lehet, hogy még mindig a kulturális sokk hatása alatt vagyok, de azt akarom, hogy itt is működjenek a dolgok, hogy problémák helyett a megoldásokat keressük, és ne számok alapján osztogassunk állampolgári (és emberi) jogokat. Kim Dzsong Un kedvenc golfpályája (Lubomfr Kotrha karikatúrűja) Nem félünk MOLNÁR IVÁN V éget ért az idei nyaralási főszezon, amelynek egyik tanulsága, hogy az emberek többsége már nem hagyja magát befolyásolni a média egy részének hisztériakeltésétől. Az utazás megszervezése során a józan eszére hallgat, nem az internetes közösségi oldalakon felfújt rémhírekre. Nem telik el nap, hogy ne hallanánk az Európát elözönlő „vérszomjas migránsok” által elkövetett bűncselekményekről, gyilkosságokról, brutális nemi erőszakról. És akkor még nem beszéltünk az örökös terrorveszélyről és a tényleges terrortámadásokról. Természetesen nem az a probléma, hogy a média ezekről tájékoztat. A probléma az, hogy egy részük az egérből is elefántot kreál, felesleges hisztériát keltve egy-egy elszigetelt eset miatt. Ha a lakosság ezek alapján döntene, a többség az elkövetkező tíz évben ki sem mozdulna otthonról, de biztosan nagy ívben elkerülné a dél-európai országokat, Észak-Afrikát és a Közel-Keletet, a legvadabb rémhírek ugyanis rendre ezekből a régiókból érkeznek. Aki mindezek alapján arra gondol, hogy az említett régiókban visszaesett a turisták száma, téved. Az ENSZ Idegenforgalmi Világszervezetének friss adatai szerint az idei első félévben világszerte 6,4 százalékkal, 598 millióra nőtt a külföldi turisták száma az egy évvel korábbihoz képest. Ilyen dinamikus növekedésre hét éve nem volt példa, amihez ráadásul leginkább a mediterrán térség járult hozzá. A dél-európai országokba az idei első félévben 12 százalékkal több turista érkezett az egy évvel korábbinál, a közel-keleti országokat 9, Észak-Afrikát pedig 16 százalékkal többen keresték fel. Jelentősen nőtt az olyan országok - Egyiptom, Törökország, Tunézia-vonzereje is, ahol korábban terrortámadások voltak. Nem szabadna megfeledkeznünk azonban Spanyolországról sem, amelyet szintén nem került el a terror, ennek ellenére csak idén júliusban 10,5 millió turista kereste fel, ami történelmi rekord. A terrortámadások miatt gyakran került a média célkeresztjébe Párizs, ugyanakkor az idei első félévben 16,5 milliónyian keresték fel a francia fővárost, a tizedével többen, mint tavaly. Ilyen gyors növekedésre tíz éve nem volt példa. Folytathatnánk a sort, de ebből is látszik, hogy míg a politikusok csak beszélnek róla, a lakosság nagy része komolyan is gondolja, hogy a terrorral ugyan fel kell venni a harcot, nem szabadna azonban hagynunk, hogy a terroristák befolyásolják az életünket, megszabva azt, hogy hová utazhatunk és hová nem. Az emberek többsége ugyanígy nem hagyja magát befolyásolni a „migránsáradattal, muszlim kolonizációval” fenyegető médiától sem. Minden jel arra utal, hogy az idegengyűlöletre építő primitív propaganda csak az emberek töredékére hat, általában azokra, akik egyébként sem mozdulnának ki otthonról. FIGYELŐ Székely térkép miatt MÓL bojkott A MÓL benzinkutak bojkottjára szólította fel a román autósokat Traian Basescu, a Népi Mozgalom Párt (PMP) elnöke egy székely turisztikai térkép miatt. A volt román államfő szerint a cég romániai kútjain „az autonóm Székelyföld” térképét árulják. „Kedveseim, ne vásároljatok üzemanyagot a MOL-tól. Annyi más forgalmazó van” - mondta Basescu. Fazakas Szabolcs, a Székelyföldi legendárium projekt vezetője elmondta: a térképet 2011 -ben készítették, négynyelvű, román-magyar-német-angol nyelven tüntették fel a Székelyföld és környéke turisztikai látványosságait. MÓL közölte: vállalati politikájának része az országban élő közösségek és kisebbségek tiszteletben tartása, s ez a töltőállomásaikon történő többnyelvű kommunikáció révén valósul meg. A közlemény szerint a MÓL 208 romániai töltőállomásán a turistákra való tekintettel helyeztek el olyan térképeket, amelyek az egyes régiók látványosságait népszerűsítik. „Ilyen térképek vannak kihelyezve Moldovában és Brassóban is“ - közölte a Mól Románia, hozzátéve, hogy a térképek azért négynyelvűek, hogy ezáltal is hatékonyabban népszerűsíthessék az ország különböző régióiban található legérdekesebb turisztikai látványosságokat. (MTI) r Mi közelebb vagyunk Eszak-Koreához, mint Amerika A brit védelmi miniszter szerint az észak-koreai válság közvetlenül érinti Londont, mivel közelebb van Észak- Koreéhoz, mint Los Angeles. Sir Michael Fallon a BBC-nek kijelentette, hogy Észak-Koreának még nincs olyan ballisztikus rakétája, amellyel csapást mérhet Londonra, de rakétái hatótávolsága egyre növekszik. Emellett rendkívül magas a kockázata annak, hogy „valaki elszámolja magát”, és ez válaszcsapáshoz vezet. A műsorban Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára kijelentette: Észak- Korea globális válaszintézkedéseket igénylő globális fenyegetést jelent. Arra a kérdésre, hogy a világ az 1962- es kubai rakétaválság óta most áll-e a legközelebb egy nukleáris háború kitöréséhez, Stoltenberg azt mondta: a jelenlegi helyzet nagyon különbözik az akkoritól. Annak idején két nagy katonai tömb állt egymással szemben a globális hidegháború közepette, most viszont egy „kicsi, de veszélyes, országról van szó”, amely globális fenyegetést jelentő fegyvereket fejleszt, és ezúttal a nemzetközi közösség egységesen próbálja elérni e fegyverfejlesztési program leállítását - mondta a NATO főtitkára. Ünnepélyes kardcsörtetés A hétvégén kardcsörtetéssel ünnepelte alapításának 69. évfordulóját Észak-Korea, a rezsim szócsöve, a Rodong Színműn lap legyőzhetetlen atomhatalomként írt az országról. Az újság figyelmeztette az Egyesült Államokat és „vazallusait”, hogy új fegyvereinek köszönhetően vereségre vannak ítélve. A lap Donald Trump amerikai elnököt és az új ENSZszankciókat ostorozta, azzal fenyegetve, hogy amíg az Egyesült Államok ellenséges tevékenységet folytat, addig folyamatosan kapja majd a nagyobb és kisebb „ajándékokat”. Áz Egyesült Államok olajembargót és Kim Dzsong Un észak-koreai vezető vagyonának befagyasztását helyezte kilátásba újabb büntető intézkedések keretében, ma pedig összehívta a 15 tagú Biztonsági Tanácsot, hogy szavazzon a határozat- tervezetről. Ennek sikere a vétóhatalomnak számító Kínán és Oroszországon múlik. Putyin gratulált A KCNA észak-koreai állami hír- ügynökség közölte, Vlagyimir Putyin orosz elnök gratuláló üzenetet küldött Kimnek az évfordulón. „Meggyőződésem, hogy a kétoldalú kapcsolatok minden területre kiteije- dő további fejlődése a két nép alapvető érdeke, és hozzájárul a Koreaifélsziget, illetve egész Északkelet- Ázsia biztonságának és stabilitásának megszilárdításához” - írta Putyin Phenjan tavaly kísérleti atomrobbantást hajtott végre az államalapítás évfordulóján. (MTI)
