Új Szó, 2017. szeptember (70. évfolyam, 202-225. szám)
2017-09-07 / 206. szám, csütörtök
10| KULTÚRA 2017.szeptember?. | www.ujszo.com Oscar: Enyedi filmje a magyar nevezett Budapest. Enyedi Ildikó Testről és lélekről című alkotását nevezi Magyarország az Oscar-díjra a legjobb idegen nyelvű film kategóriában -jelentette be a Magyar Nemzeti Filmalap. Az illetékes döntő- bizottság mintegy 20 alkotást mérlegelt, ezekből választotta ki a 18 év után új nagyjátékfilmmel visszatérő Enyedi Ildikó munkáját. A Testről és lélekről a világpremieije alkalmával, februárban elnyerte a Berlinale fődíját, az Aranymedvét, a filmkritikusok nemzetközi szövetségének (FIPRESCI) a díját, az ökumenikus zsűri díját, valamint a Berliner Morgenpost című lap olvasói zsűrijének díját is. Júniusban - első magyar filmként - elhozta a Sydney-i Filmfesztivál fődíját, az amerikai fesztiválpremier a ma kezdődő torontói filmfesztiválon lesz. A fanyar humorú szerelmes filmben két zárkózott ember az álmaiban szarvasként találkozik. A Testről és lélekről női főszereplője a nagycétényi Borbély Alexandra, a Katona József Színház színésznője, partnere pedig Morcsányi Géza színházi dramaturg, a Líra Kiadói Csoport igazgatója, aki húsz évig vezette a Magvető Könyvkiadót. A filmben szerepel mások mellett Békés Itala, Jordán Tamás, Mácsai Pál, Tenki Réka, Schneider Zoltán és Nagy Ervin is. Enyedi Ildikó filmjét a magyar mozikban márciusban mutatták be, eddig több mint 77 ezren váltottak rájegyet. Az amerikai filmakadémia szabályzata szerint az idegen nyelvű film kategóriában minden ország nevezhet egy filmet azok közül, amelyeket 2016. október l.és 2017. szeptember 30. között mutattak be hazai moziforgalmazásban. Az egyes országok hivatalos nevezései (entry) közül az amerikai filmakadémia képviselői választják ki az öt jelölt játékfilmet (nominee), amelyek végül a legjobb idegen nyelvű filmnek járó Oscar-díjért versenyre kelhetnek. Ajelöltek listáját 2018. január 23-án hozzák nyilvánosságra, az Oscar-díjakat 2018. március 4-én 90. alkalommal adják át Los Angelesben. (MTI) PENGE Kelet-európai abszurdok Nyolc novella olvasható a több év kihagyás után újra jelentkező Hak- lik Norbert legújabb, Tom Hanks a vizek felett című kötetében. Ha könyv lehet meglepetés, ez kifejezetten az. A nyolc novella utazásra hív, azonban aki más-más orszáAYHAN GÖKHAN KRITIKAI ROVATA gokban téblábolást remél, csalódni fog. A hétköznapi utazót megcsalja a Haklik-novella. Mert hát valóságosan utazunk, csak épp a történelmi múlt mélyrétegeiben, egy metaforaként felbukkanó léghajón, egy rejtélyes haláleset körül. A szerző jó ideje felhagyott a korábban napi szinten űzött újságírással, azonban az újságírás maradványai nyomokban fellelhetők a szövegeiben: egyik a témájánál fogva, a másik a felépítésében emlékeztet erősen a végleg megszakított tevékenységre. Haklik nem veti meg a miszticizmust, mondhatni, kelet-európai mágikus realizmust művel. És teszi ezt olyan természetesen, hogy észre nem vennénk, bizony, csapdába estünk. A történet beszippantott, de a szerző szövegei mindig túlmutatnak a váznak tekintett történeten. Állandó lebegésben vagyunk, a valóság és a szürreálisnak ható tájak, vidékek között tartunk valahova. Tűnünk el.'Aki a lényegre kíváncsi, a dolgok valódi jelentése és a világ abszurditása iránt fogékony, Haklik- ban emberére talál. Hacsak nem ő talál bennünk kapaszkodót, hogy magával rántson, a szövegek sűrűjébe. A novellák nyelvileg nem egységesek, mintha Haklik meg akarta volna mutatni, mit tud. És hamar kiderül, hogy elég sokat tud, könnyedén lavíroz a nyelvi megoldások és váltások között, nem esik nehezére. A megfejtés azonban annál nehezebb. A nyolc szövegből egy-egy novella zárása meglehetősen suta, érezhetően kapkodás eredménye, míg máshol nagyon is ügyesen számítja ki a lépést. Nem lép mellé, nem ír mellé. Például rögtön az első, Történet kutyusról, aki medve volt vagy az Igazam volt Tévedtem című szövegeknél. És hogyan kerül Tom Hanks a vizek fölé? Nos, minden rejtélyre a könyv ad választ. Haklik Norbert: Tom Hanks a vizek felett. Scolar Kiadó, 2017. 160 oldal. Értékelés: 7/10 HAKLIK NORBERT TOM HANKS A VIZEK FELETT scolar live Kőszegi Ta mást a rejtett szépség érdekl i (Képarchívum) Három éve másolja a bankjegyeket Kőszegi Tamás animációs filmje bankjegyek ábráiból készül JUHÁSZ KATALIN Kőszegi Tamás film- és animációs rendező szenvedélyesen keresi a történetmesélés új módszereit. A nemzetközi fesztiválokon tizenkét dijat nyert The Copyist / A másoló, a világ első fénymásolóval készített narratív filmje volt. Tavaly a Saatchi and Saatchi Magyarország öt legjobb fiatal reklámfilmrendezőjének egyikévé választotta. Új filmjéhez az egész világból gyűjti a pénzt. Pontosabban a szép bankjegyeket. Legújabb terve egy kizárólag bankjegyek ábráiból összeálló, formabontó animációs film. Honnan jött az ötlet? Egy egyetemi feladatnak köszönhető. Elénk tettek néhány képet, amelyekből össze kellett raknunk egy történetet. Engem mindig is érdekelt a rejtett szépség, az, ami ott van előttünk, de nem feltétlenül vesszük észre. A bankjegyekre funkcionális eszközként tekintünk a hétköznapokban,' pedig ezek műalkotások. Minden ország beléjük csempészi a saját esztétikáját, kultúráját. Arra gondoltam, ha összegyűjtöm őket, egy univerzális történetet mesélhetek el a rajtuk látható ábrák segítségével. Miről fog szólni ez a történet? Minden animációs filmben törekedni kell a formai tisztaságra, arra, hogy a forma és a tartalom valamiféle egységet alkosson. Ezért természetes, hogy ha a bankjegyek motívumaiból készítünk filmet, akkor a pénzről, az emberi kapzsiságról, a pénzhajhászásról, a kincskeresésről kell szólnia. Ami természetesen mindenütt foglalkoztatja az embereket, tehát univerzális téma. Egyébként kifejezetten vadul kombinálok, egészen távoli országok bankjegyei találnak egymásra a filmben. Honnan szerezte be a bankjegyeket? Sok numizmatikussal felvettem a kapcsolatot, rengeteg albumot néztem végig, és már három éve másolom a bankjegyeket, illetve az interneten is vadászom rájuk. Körülbelül ezret szkenneltem be és katalogizáltam aszerint, hogy emberek, állatok vagy tájak varrnak rajtuk. Nem olyan egyszerű használható arcokat találni, mert egy bankjegyen az embereket általában neutrális arckifejezéssel ábrázolják, többnyire maguk elé merednek. A filmben viszont sok érzelemre van szükség. Most már belelátok ebbe a világba, és tudom, melyik országokban érdemes keresgélni. A portugál bankjegyek például nagy kedvenceim, mert rendkívül izgalmasak. Sok rajtuk a szép hajó, sőt vannak hajócsaták is. Ázsiában sok sárkányt lehet látni, Afrikában rengeteg egzotikus állatot, és ezek szerintem mindenki számára érdekesek, főleg, ha majd a nézők felfedeznek egy-egy motívumot a saját országuk pénzeiről. De arra is rá tudnak csodálkozni, hogy más országokban mennyire másképp néznek ki a bankók. A numizmatikus közösség egyébként nagyon segítőkész volt, boldogok, hogy a filmnek köszönhetően egy szélesebb réteg is rácsodálkozhat arra, ami az ő mániájuk. Hogyan, milyen technikával mozdulnak meg az ábrák? Minden bankjegyet elemeire bontunk digitálisan, és ezek mozdulnak majd meg, mint egy papír- kivágásos animációban. Ez hosszú és munkaigényes folyamat. Az előző, fénymásolós filmemen három évig dolgoztam, ezt pedig már most csinálom három éve, és szerintem még két év kell a befejezéséhez. Már A másoló készítése alatt megfogant bennem a gondolat, hogy ha valamivel még senki nem próbálkozott a világon, annak általában oka van. Szóval nem véletlen, hogy nem készült még ilyen film. Rengeteg türelmet, időt és küzdelmet igényel. Jelenleg úgy néz ki, ötperces lesz, mert ez az a hossz, amit a legjobban szeretnek a fesztiválokon. Az előző filmem hétperces volt, ami több helyen problémát okozott, túl hosszúnak találták. A nézők is körülbelül ennyit viselnek el egy fajta látvány- világból. Minél extrémebb egy kifejezési forma, annál rövidebbre célszerű fogni a filmet. Nem véletlen, hogy a nagyjátékfilmekben sokkal konzervatívabbak a törté- netmesélési módszerek. Előfordult, hogy talált egy bankjegyet, ami annyira megtetszett, hogy a történetet is hajlandó volt megváltoztatni a kedvéért? Igen, sőt szinte csak ilyesmi történt. Amikor például felfedeztem magamnak a távol-keleti és az afrikai bankjegyeket, az alapvetően megváltoztatta a sztorit, mert mindenképp szerepeltetni akartam őket. Kezdetben elsősorban a magyar pénzeket ismertem, és sokszor rácsodálkoztam olyan országok izgalmas bankjegyeire, amelyekről alig tudtam valamit. Ahogy fokozatosan kinyílt a horizontom, úgy változott a történet. Gondolom, a gyártáshoz szükséges anyagiakat is önnek kell előteremtenie. Nem egészen, mert az előző filmemnek köszönhetően megnőtt irántam a bizalom, úgyhogy ennek már lesz producere. A másolónál én voltam a producer, és nem volt könnyű egyszerre művésznek és üzletembernek is lennem. Egyébként a hétköznapokban is jellemző rám ez a kettősség, mert egy animációs stúdiót vezetek. Főleg reklámfilmeken, tévéműsorok főcímén, színházi előadások, koncertek háttereként vetített anyagokon dolgozunk. Elsődleges célunk, hogy olyan képi világot teremtsünk, amelyet még senki sem látott. Nagyon más készségek kellenek ahhoz, hogy egy-egy filmnek megteremtsük a világát, és hogy összehozzuk a gyártásához szükséges feltételeket. Áz ilyen újszerű, kísérleti projektekben pont az a nehéz, hogy rendkívül változatos akadályokat gördítenek az ember elé.
