Új Szó, 2017. augusztus (70. évfolyam, 176-201. szám)
2017-08-04 / 179. szám, péntek
10| TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA 2017. augusztus 4. | www.ujszo.com Feltérképezték a fény energia eloszlását a Tejútrendszerben A pajta és pózna paradoxona A továbbiakban olyan fizikai mennyiségeknek eredünk a nyomába, amelyek értéke független a megfigyelőktől (Fotó: fatoiia.com) MTI-HÍR Első alkalommal számolta ki a Tejútrendszerben lévő teljes fényenergia eloszlását egy nemzetközi kutatócsoport. Ezzel betekintést nyertek a galaxis felépítésébe és új információkat szereztek arról, hogyan alakulnak ki csillagok olyan spirális galaxisban, mint amelynek a Föld is része. A Közép-Lancashire-i Egyetem (UCLan), a heidel- bergi Max Planck nukleáris fizikai kutatóintézet és a Román Akadémia asztronómiai intézetének szakértőiből álló kutatócsoport eredményeit a Monthly Notices of the Royal Astronomical Society című tudományos lapban mutatta be. A kutatás megmutatta azt is, hogy a stelláris fotonok, vagyis a csillagok fénye irányítja a Tejútrendszerben az Univerzum legnagyobb energiájú fotonjainak, a gammasugaraknak a termelődését. Ezt egy olyan új, számítógépes kalkulációval is párosuló módszer tette lehetővé, amely képes követni a Tej- útrendszer fotonjainak sorsát, köztük a csillagközi por által, hősugárzás formájában kibocsátott fotonokét is - olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. Cristina Popescu, a UCLan munkatársa elmondta: „nemcsak a Tejútrendszer fény energiájának eloszlását sikerült meghatározni, hanem a Tejútrendszerben lévő csillagköd és csillagközi por összetételére vonatkozó becsléseket is tettünk”. Miközben a stelláris fotonokat vizsgálták és becsléseket tettek, milyen lenne a Tejútrendszer ibolyántúli, optikai és hősugárzásban, sikerült kiszámítani a csillagfény eloszlását a galaxisban. A folyamatok megértése hatalmas előrelépés afelé, hogy teljes képet szerezzünk galaxisunkról és történelméről - fejtették ki a tudósok. A szakértőknek azt is sikerült kimutatniuk, hogy a galaxison belül a csillagfény hogyan befolyásolja a gamma-sugarak fotonjainak termelődését a kozmikus sugarakkal való kölcsönhatás révén. A kozmikus sugarak olyan nagy energiájú elektronok és protonok, amelyek irányítják a csillag- és bolygóképződést és galaktikus fejlődést kontrolláló folyamatokat. HORÁNYI GÁBOR Átérés idő elválaszthatatlan egymástól, s míg a klasszikus fizikában ezek kát független entitást jelentettek, addig a speciális relativitáselmélet a téridő szerkezetének, a téridő sajátságainak megértésén keresztül írja le a világot. A klasszikus fizika szerint a téridőben lezajló két eseményre vonatkozóan olyan objektív, tehát megfigyelőtől független megállapításokat tehetünk, mint a két esemény bekövetkeztéhez tartozó helyek távolsága, illetve a két esemény megtörténte között eltelt idő. Ezzel szemben a speciális relativitáselmélet ezen mennyiségek egyikét sem tekinti objektíve adottnak, bármely két esemény térbeli és időbeli távolságáról bizonyítja, hogy megfigyelőtől függő érték. A dolgok hosszának (azaz két pontjuk közti térbeli távolságnak) megfigyelőtől való függését taglaltuk az elmúlt cikkben, s ennek kapcsán mutattuk be a pajta és pózna paradoxonét. A távolságok viselkedését a speciális relativitáselméletben a kontrakció kifejezés jellemzi. Eszerint egy mozgó rúd kont- rahálódik („zsugorodik”, rö- videbbként nyilvánul meg), ahhoz képest, mint amikor ugyanez a rúd nyugalomban van. Mivel a mozgás és nyugalom relatív, egy mozgó rendszerből nézve a nyugalomban lévő rúd tűnik kont- raháltnak, azaz - ahogy ezt említettük - a rúd hosszának nincs objektív fizikai jelentése. A paradoxon azt a kérdést feszegeti, hogy egy 10 méteres rúd, amely gyors haladása következtében 5 méterre kontrahálódik, bezárható-e az 5 méteres pajtába? Mivel a rúd rendszeréből nézve a pajta kontrahálódik 2,5 méterre, nem könnyű elképzelni, hogyan férne el benne egy 10 méteres rúd... A példánkban szereplő nagy mértékű kontrakció eléréséhez a fény sebességének 86%-ával kellene haladnia a rúdnak a pajtához képest, ami nem tűnik reálisnak - de például a pár hónappal ezelőtt emlegetett müo- nok közel fénysebességgel mozognak. Nézzük a paradoxon feloldását! Mivel a kontrakció valóságos jelenség, nincs akadálya annak, hogy egy kellő sebességgel száguldó rúd felére kontrahálód- jon, s így beférjen a fele akkora pajtába. Tételezzük fel, hogy a pajta ajtaja és fala minden erőhatásnak ellent tud állni. A pózna eleje beszalad a pajtába az ajtón keresztül, s eléri a pajta hátsó falát. Ebben a pillanatban az ajtó bezár, mondjuk, felülről lecsapódik. A pózna a pajtán belül van. A pajta falai megállítják a póznát, amely nyugalmi állapotában 10 méter hosszú, s így nyilván (az ütközés következtében) ripityára törik az 5 méteres pajtában. Tehát az események után a pajtában lesz a pózna minden darabja, ha nem is egyben. Na de mi történik a pózna rendszeréből szemlélve? A pózna belép a pajtába, s amikor az eleje eléri a pajta távolabbi falát, a végéből még 7,5 méter kilóg a pajtából. Hogyan kerülhet így be a pózna a pajtába? A megoldás az egyidejűség relativitásán alapszik. A pajta rendszeréből nézve: a pózna elejének falhoz érése és az ajtó lecsapódása egyszerre, egy időben történt. De ugyanez a két esemény nem egyidejű a pózna rendszerében! Azaz, amikor a pózna eleje elérte a pajta falát (s a pózna rendszerében még 7,5 méter pózna kilóg a pajtából), akkor az ajtó még nem csapódik le, hanem csak később, amikor a pózna vége már beér a 2,5 méteres pajtába. De hogyan lehetséges ez, hiszen a pózna elejét megállítja a pajta fala! A pózna vége miért megy tovább előre? Mivel az információ terjedéséhez idő kell, a pózna végéhez csak késleltetve érkezik meg az az információ, hogy a pózna eleje nekiment a falnak, állj, nincs tovább. Nyilván az ütközés következtében a pózna összetörik, valamekkora késleltetéssel a pajta ajtaja bezáródik, s a folyamat végeredménye a pózna rendszerében is ugyanaz, mint a pajta rendszerében, egy bezárt pajta, s benne egy ripityára tört pózna darabjaival. Mi történt valójában? Eldönthető ez egyáltalán? A folyamatra vonatkozóan a válasz függ a megfigyelőtől, tehát nem objektív. Mi a történések következménye, eredménye? A válasz objektív, van egy pajtánk, benne egy darabokra tört póznával. Négy hónappal ezelőtt a müonokról írtunk. A müonok nagy sebességű elemi részecskék, amelyek rövid idő alatt elbomlanak, miközben a légkörön áthatolnak. Ezek a részecskék a Föld felső légkörében mintegy 4700 m magasan, a kozmikus sugárzás hatására keletkeznek, s annak ellenére elérik a földfelszínt, hogy sebességükből és felszíntől való távolságukból számolt idő alapján biztosak lehetünk abban, hogy el kellene bomlaniuk a felszín elérését megelőzően. Akkor azzal érveltünk, hogy a földlakók ideje szerint, azaz szerintünk valóban be kellene következnie a müonok bomlásának, de a száguldó müonok ideje másképpen, lassabban telik. De ez is csak egy interpretáció. A müonok rendszerében természetesen nincs értelme lassabban telő időről beszélni, legfeljebb a müonok felé száguldó földlakók vonatkozásában lehetne így fogalmazni, viszont a 4700 m-es megteendő távolság meglehetősen összezsugorodik egy müon nézőpontjából. Azaz helyes interpretáció a müonok lassúbbodó idejéről és 4700 méteres útról beszélni, de ugyanúgy helyes a töredékére kontrahálódott útról és a müonok normális idejéről beszélni. Olyan szavakat használunk mondatainkban, mint a térbeli és időbeli távolság, de ezek nem írják le objektiven a világot. A továbbiakban a helyes szavakat kell megtalálnunk, hogy helyes megállapításokat tegyünk a valóságról. A továbbiakban olyan fizikai meny- nyiségeknek eredünk a nyomába, amelyek értéke független a megfigyelőktől, azaz nem a megfigyelők és a valóság viszonyát, hanem a valóságot magát jellemzik. Ez volt Einstein nagy programja! S egyben a könnyes búcsú az abszolút időtől és a megfigyelőktől független távolságtól. Afolyamatok megértése hatalmas előrelépés afelé, hogy teljes képet szerezzünk galaxisunkról és történél mérői (Fotó: Wikipedia) DRAŽBA Bratislavská dražobná a.s. so sídlom Mostová 2., 811 02 Bratislava, IČO: 47 701 056 organizuje v zmysle zákona č. 527/2002 Z.z. o dobrovoľných dražbách v znení neskorších predpisov dobrovoľné dražby: 18.08.2017 o 09:00 hod. v pobočke spoločnosti na adrese: budova Pošty, 1. poschodie, Damjanichova 3,945 01 Komárno 1. kolo dobrovoľnej dražby: Pozemky: • Parcely registra „C", parcelné číslo 162/3, druh pozemku Záhrady o výmere 191 m2, • Parcely registra „C", parcelné číslo 162/4, druh pozemku Zastavané plochy a nádvoria o výmere 1.142 m2, • Parcely registra „C", parcelné číslo 162/8 druh pozemku Zastavané plochy a nádvoria o výmere 100 m2, • Parcely registra „C", parcelné číslo 162/9 druh pozemku Zastavané plochy a nádvoria o výmere 108 m2, • Parcely registra „C", parcelné číslo 162/10 druh pozemku Zastavané plochy a nádvoria o výmere 38 m2, Stavby: • Rodinný dom so súpisným číslom 25, postavený na parcele č. 162/4 • Vedľajšia stavba so súpisným číslom 695, postavený na parcele č. 162/10 • Rozostavaný rodinný dom na parcele č. 162/8 • Rozostavaný rodinný dom na parcele č. 162/9 zapísané na LV č. 426 (pozemky a stavby), vedené Okresným úradom Dunajská Streda, Katastrálny odbor, pre katastrálne územie Ohrady, obec: OHRADY, okres: Dunajská Streda, Najnižšie podanie: 48.300,- EUR, dražobná zábezpeka: 5.000,- EUR 18.08.2017 o 11:00 hod v pobočke spoločnosti na adrese: budova pošty, 1. poschodie, Damjanichova 3, Komárno 1. kolo opakovanej dobrovoľnej dražby: • byt číslo 67, vchod č. 6, nachádzajúci sa na 7. poschodí obytného domu so súpisným číslom 293 v Komárne, postavený na parcele registra „C" č. 1447, druh pozemku - zastavané plochy a nádvoria o veľkosti 869 m2, • podiel na spoločných častiach a spoločných zariadeniach domu a spoluvlastnícky podiel k pozemku v podiele 6258/516560, zapísané na LV č. 7400 (pozemky a stavby), vedené Okresným úradom Komárno, Katastrálny odbor, pre katastrálne územie Komárno, obec: Komárno, okres: Komárno. Najnižšie podanie: 17.650,- EUR, dražobná zábezpeka: 500,- EUR MP170470
