Új Szó, 2017. augusztus (70. évfolyam, 176-201. szám)
2017-08-04 / 179. szám, péntek
www.ujszo.com | 2017. augusztus 4. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR Fogyunk és vakulunk Ha az anyagi helyzet számítana, a szegényeknek nem lenne gyereke LAMPL ZSUZSANNA N emrég egy olyan konferencián adtam elő, amely a demográfiai krízis okait boncolgatta. Egészen konkrétan azt, hogy miért van egyre kevesebb magyar gyerek. Nyilván azért, mert nem megfelelő mértékben reprodukálódunk. Ennek a reprodukciónak két vetülete van. Az egyik a biológiai, a másik az etnikai reprodukció. A biológiai reprodukciónál az a kérdés, hogy hány magyar anyának születik gyermeke, az etnikai reprodukciónál pedig az, hogy a magyar anyák gyermekei közül mennyi lesz maga is magyar. Mert az tény, hogy nem minden magyar anyának magyar a gyermeke. Este a közös vacsoránál az egyik asztalszomszédom, egy idős szakember, azzal foglalta össze az egész nap hallottakat, hogy jó, jó, de a lényeget senki sem mondta ki. Hogy a fiatalok a rossz gazdasági körülmények miatt nem vállalnak gyereket. Igen, ez egy nagyon tetszetős érv. Mert azt sugallja, hogy minden rajtunk kívül dől el, a körülmények áldozatai vagyunk. De nem új keletű érv! Fiatal korom óta rendszeresen találkozom vele, márpedig az én ifjúkorom egy része a szocializmus időszakába esik. A kommunizmus totális ideológiáját azóta felváltotta egy másik, ugyancsak totális ideológia, a fogyasztói társadalomé. S bár a kettő két különböző tőről fakad, a mantra, hogy „nem vállalhatok (több) gyereket a rossz gazdasági/anyagi körülmények miatt”, vígan áthidalja az összebékít- hetetlennek gondolt ideológiai ellentéteket. Persze nem láthatunk bele minden ember anyagi helyzetébe. De ha a gazdasági körülmények szabnák meg a gyerekvállalást, akkor az lenne a logikus, hogy minél „szegényebb” valaki, annál kevesebb gyereke van, a „legszegényebbeknek” meg nem is lenne gyerekük. A „leggazdagabbaknak” lenne a legtöbb (azért használok idézőjeleket, mert a szegénység és a gazdagság is viszonylagos fogalmak). Márpedig ilyen összefüggés a valóságban sehol nem mutatható ki! Én azt gondolom, hogy a szüléshez vezető úrnak sok összetevője van. Anyagi is. De a demográfiai krízis elsődleges okának az értékváltást tartom. Az értékek a legfontosabbak. Mert ezek szabják meg, hogy merrefelé indulunk, milyen célokat tűzünk ki, mit tartunk fontosnak az életben. Például akarunk-e gyereket vagy nem. Vagy „vállalunk”? Mert sokszor a szavaink is árulkodók. Vállalni valamit mintha aztjelentené, hogy jó, legyen, de tisztában vagyok annak a valaminek a teher, nyűg voltával. S azért leszek terhes. Úgy látom, ma sokan úgy viszonyulnak a gyermekhez, mint egy autóhoz, egy drága táskához, egy beszerzendő diplomához, jó álláshoz. Mint az életstílus egyik kellékéhez. Minden jel arra vall, hogy Európában a gyermek ma már nem létszükséglet. Egyetlen szóval: megvakultunk. www.vlada.gov. UGYAN, ÖREGEM, DEHOGY KELL LEMONDANOD. A KORRUPCIÓT NEM ELÉG ESZLELNI. A KORRUPCIÓT BIZONYÍTANI KELL! www.vtada.gov.sk [Úrad vlády Slovenskej republík' I Urad vlády Slovenskej republiky v. vlada. gov.sk Fico Plavčan oktatási minisztert okítja (Cartoonizer) Százmilliók kényszerülhetnek Ázsia elhagyására a felmelegedés miatt Ami a rostámon fennakadt SZILVÁSSY JÓZSEF Két kisiskolával kevesebb Megszűnt a bakai és a csiliznyáradi magyar alapiskola. A Dunaszerda- helyi járásban, ahol a magyarság arányszáma országos viszonylatban a legnagyobb. Mindkét helyen minimálisra csökkent a tanulók létszáma, a helyi önkormányzat pedig képtelen elegendő pénzt előteremteni az iskola fenntartására. Orbán Viktor tavaly leszögezte: segítenek abban, hogy egyetlen felvidéki magyar kisiskola se szűnjön meg anyagi gondok miatt. Azóta például a Libertate civil szervezetnek jutott 710 ezer euró, a komáromi stadion felújítására potom 5,9 millió eurónyi magyar állami támogatás, de a magyar kormányfő ígéretének valóra váltásáról mintha megfeledkeztek volna az urak. Természetesen a nemzetiségi oktatásügyünk működtetése elsősorban a pozsonyi kabinet feladata, a felelősség pedig a szakmai intézményeinké, de a pártoké és a civil szervezeteké is. Tavaly Dunaszerdahelyen magyar-magyar párbeszédet rendeztek és életrevaló nyilatkozatot fogadtak el. Szintén hangsúlyozták, hogy az oktatási törvény módosítása révén megakadályozták a magyar kisiskolák bezárását. Ez ideiglenes megoldás, mert a gyerekek száma miatt kérdéses a kisebb iskolák fenntarthatósága. Erről a témáról őszinte vitát kell folytatni és hosszú távú koncepcióval előállni, ami elsősorban a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének kötelessége lenne. Idáig az MKP hozta nyilvánosságra tervezetét, a Híd Víziójában is találunk lényeges elemeket az oktatásügyi önkormányzatiság irányába. Mindez azonban csak írott malaszt marad, ha a beígért szakmai párbeszéd nem folytatódik, ami a politikai lépések előfeltétele. Oktatásügyünk égető gondjai nem süllyedhetnek kampánymonológokká. Miniszter vagy ellenzéki politikus? A kérdést egy hírportál tette fel, miután Érsek Árpád Bugár Bélával részt vett Szoroskőnél azon a tüntetésen, amelyen a környékbeliek az R2-es gyorsforgalmi út Zólyomtól Kassáig vezető szakaszának mielőbbi megépítését követelték. Jelenlétüket nevezték tévelygésnek is, Peter Schutz a Sme hasábjain pedig populistának. Lássuk hát a tényeket. Az említett szakasz megépítése szerepel a kormánykoalíció fő céljai között, nemrég viszont a pénzügyi tárca háttérintézménye azt üzente, el kellene gondolkodni az olcsóbb megoldásokon, az első osztályú út kiszélesítésén, esetleg kétszer egysávos gyorsforgalmi szakasz építésén. Érsek Árpád kompromisszumként olyan tervet is említett, amelyet az északi autópályán, a bra- nyiszkói alagútnál alkalmaztak. Más régiókban is követelik az autópályák és elkerülő utak építését, ám kiürülőben az államkassza, az adósságfék miatt a kormány újabb hiteleket egyelőre nem vehet fel. De jogos a követelés, hogy végre már ne a déli régiók amúgy is szegényes állami beruházásait faragja le a kormány, főleg ne a jobb sorsra érdemes gömöri régióét! Ennek adott hangsúlyt jelenlétével a Híd két politikusa, a kormányprogram valóra váltása érdekében emelték fel szavukat Szoroskőn, majd a Koalíciós Tanácsban. Érsek Arpád pedig nyilván addig marad miniszter, amíg a koalíciós célkitűzések érvényesek. Szomorú évforduló Újra téma a Beneš-dekrétumok ügye, 72 éve léptek hatályba a csehszlovákiai magyarság kollektív bűnösségét hazug módon rögzítő hírhedt elnöki rendeletek. Semmissé nyilvánítására még cseh részről sincs politikai akarat, a pozsonyi törvényhozás pedig 2007-ben valamennyi szlovák képviselő támogatásával megerősítette a dokumentum sérthetetlenségét. A szlovák politika szerint a dekrétumoknak ma már nincs semmilyen hatása vagy jogkövetkezménye. Ami nem igaz, erről sok csehországi per tanúskodik, de a komáromi járásbeli Pat önkormányzata is egyelőre eredménytelenjogi csatát vív a telepesek leszármazottaival. Maradna a morális lépés, vagyis a cseh-német megbékélést, kölcsönös bocsánatkérést követhetnék a szlovákok és a magyarok. Mindkét nemzet kormánya hivatalosan megkövette a zsidókat a holokauszt, valamint a németeket a kitelepítések miatt. Sajnos, a felvidéki magyarok hiába várnak igazságtalan megbélyegzésük visszavonására és bocsánatkérésre. A még élő egykori meghurcoltak lelkében máig sajognak a fájdalmas emlékek. FIGYELŐ Dél-Ázsia nagy részét, a világnépesség ötödének otthonát lakhatatlanul forróvá teheti a klímaváltozás 2100- ra egy új tanulmány szerint. Ha a globális felmelegedés a jelenlegi ütemben folytatódik, a következő évtizedekben halálos hőhullámok sújthatják India, Pakisztán és Banglades egyes részeit a Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) kutatóinak számítógépes modelljei szerint. Hőség és éhezés Az Indus és a Gangesz völgyének kulcsfontosságú mezőgazdasági területeit különösen drámaian érintené a felmelegedés, így a világ egyik legsűrűbben lakott régiójában csökkenne az élelemtermelés és eluralkodna az éhezés a kutatók szerint. A legsúlyosabb helyzetbe Észak- India, Dél-Pakisztán és Banglades kerülne, másfél milliárd ember lakóhelye - mondta Elfatih Eltahir, az MIT professzora. Jelenleg India lakosságának mintegy 2 százalékát sújtja a hőség és a magas páratartalom extrém kettőse, 2100-ig az arány 70 százalékra ugrik, ha semmit nem tesznek a klímaváltozás enyhítésére - olvasható a tanulmányban. A 2015 nyarán Dél-Ázsiában tomboló hőhullámok becslések szerint 3500 ember halálát okozták, a szakértők pedig arra figyelmeztetnek, hogy ezek az időjárási események egyre gyakoribbak és erőteljesebbek lesznek. Perzselő Perzsa-öböl A modellkísérletek azt mutatták, hogy a klímaváltozás miatt a Perzsaöböl térsége a világ legforróbb vidéke lesz 2100-ra. Azonban az öböl menti olajtermelő országok a délázsiaiaknál sokkal hatékonyabban tudnak majd védekezni a fokozódó hőség ellen, mivel kevés, és jólétben élő lakosuk van, határaikon belül pedig a mezőgazdasági tevékenység most is csak minimális. Ha nem csökken az üvegházhatású gázok kibocsátása, Dél-Ázsia lakóinak milliói kényszerülnek arra, hogy a perzselő hőség és az élelemhiány miatt elhagyják otthonukat. Orosz propagandaleső portál indult Az Egyesült Államokban portál indult az orosz propaganda és dezinformáció figyelésére. A Hamilton68 című portált az egyik korábbi amerikai elnökről nevezték el, aki 1788-ban íródott 68. esszéjében arról írt, hogy az amerikai választásokat meg kell óvni a külföldi beavatkozástól. A Hamilton68 angol nyelvű internetes oldalakat is figyel, de elsősorban az angol nyelvű Twitter- bejegyzésekre összpontosít. A kutatók mintegy 600 olyan Twitter-fiókot azonosítottak, amelyen orosz propaganda teljed. Figyelemmel kísérik a nyíltan orosz propagandát sugárzó RT és Szputnyik hírportált is. A Szputnyik híreinek átvételéről korábban szerződést kötött a TASR szlovák állami hírügynökség igazgatója, Jaroslav Rezník (akit azóta a szlovák köztévé és közrádió élére választottak), azonban a sajtó nyomására később felmondta a szerződést az oroszokkal. Az amerikai figyelőportált működtető Szövetség a Demokrácia Megóvásáért szervezet munkatársa, J. M. Berger egy interjújában azt mondta: „azért nem mindenki van a Kreml fizetési listáján, aki orosz propagandaanyagokat oszt meg a Twitteren”. (mti, ú)
