Új Szó, 2017. augusztus (70. évfolyam, 176-201. szám)
2017-08-01 / 176. szám, kedd
8 KULTÚRA 2017. augusztus 1.1 www.ujszo.com RÖVIDEN Önkénteseket vár a Sziget fesztivál Budapest. Idén 25. alkalommal, augusztus 9. és 16. között rendezik meg az óbudai Hajógyáriszigeten a Sziget fesztivált. A szervezők várják önkéntesek jelentkezését, akik szeretnék belülről megismerni a rendezvényen folyó munkát, és a tapasztalatszerzésért cserébe szívesen ajánlják fel segítségüket. Az önkéntes munka különböző területeken kínál tapasztalatszerzést, legyen az a beengedésnél a gördülékeny haladás biztosítása, a kempingek vendégeinek segítése, tájékoztatása vagy a fesztivál környezetvédelmi feladatainak ellátása. A jelentkezőket a fesztivalonkentes.hu címen várják. (k) Angelina Jolié magyarázkodik Los Angolos. Angelina Jolié a Vanity Fair magazinnak nyilatkozott új filmjéről, a First They Killed My Fatherről, amit az év végén mutat be a Netflix. Arról is beszélt, hogyan keresték a főszereplő gyereket a filmbe, amely a kambodzsai-amerikai Loung Ung azonos című könyve alapján készül. A cikkben az áll, hogy egy olyan játékot játszottak velük, amely során pénzt tettek az asztalra, majd miután a gyerek elvette azt, a stáb úgy tett, mintha rajtakapták volna. Ezután megkérdezték, mire költené a pénzt, majd visszavették tőle. Ezen többen felháborodtak és osztották meg nemtetszésüket azzal kapcsolatosan, hogy hogyan bánnak olyan gyerekekkel, akiknek egy része szegény sorsú, árva. Jolié, illetve a másik producer közleményt adtak ki, amelyben azt állítják, hogy a lap nem pontosan festi le a válogatást. A játék egy improvizációs feladat volt, de a gyerekekkel előre közölték, hogy mi fog történni és nem éltek vissza a bizalmukkal, (index.hu) Az eredmény meglepetés A budapesti Almásy Ivorral Dunaszerdahelyen a grafika lehetőségeiről beszélgettünk (Fotók: a művész archívuma) TALLÓSI BÉLA Dunaszerdahely. A Kortárs Magyar Galéria Luzsicza Lajos Tsrmében az idei, XVIII. Dunaszerdahelyi Nemzetközi Művésztelep résztvevői által az intézménynek adományozott alkotásokból látható kiállítás. A művésztelepen a budapesti Almásy Ivor is részt vett, tőle a Dúc és a Pápa című grafikák szerepelnek a csoportos tárlaton. Almásy Ivor feleségével, Takács Lídia grafikusművésszel érkezett a dunaszerdahelyi művésztelepre. Idén mindketten részt vettek a XXVII. Miskolci Grafikai Triennálén, onnan vezetett az útjuk Dunaszerdahelyre. „A művésztelepen, ahol bő egy- hétnyi összefüggő időnk volt arra, hogy csak a művészetre koncentráljunk, lehetőségünk adódott az összegzésre saját munkásságunkkal és úgy általában a művészettel kapcsolatban. De olyan munkákba is belefoghattunk, amilyenekre a hétköznapokban időhiány miatt nem ilyen ideális a lehetőség. A művésztelepen az embert művészek veszik körül, velük alkotva beleláthat abba, milyen sokféleképpen dolgoznak a kortárs művészek. A termálfürdő azért is bizonyult ideális helynek, mert a rezervált közeg elzártságot is biztosított, ami szükséges az elmélyüléshez, és ahhoz is, hogy zavartalanul tudjunk az alkotásra koncentrálni. Én viszonylag aprólékos módszerrel egy fametszetet alkottam.” Almásy Ivor képgrafikával, főleg nyomtatott grafikai technikákkal foglalkozik. „Sokféle téma érdekel, de inkább maga a médium izgat, a médium lehetőségei foglalkoztatnak. Tudni kell azt, hogy a nyomtatott grafika kevésbé van szem előtt. Talán még a magyar képzőművészeti életben sem szerepel annyira kiemelten, ott is inkább szubkultúra, a Almásy Ivor ► 2008-2010: A Magyar Képzőművészeti Egyetemen grafika szakon képgrafikát tan ült ► 2010-2014: A Magyar Képzőművészeti Egyetemen festő- resta u ráto r sza kot ta n u It ► Tagja a Fiatal Képzőművészek Stúdiójának ► 2013-ban részt vett a győri II. Nemzetközi Rajz- és Képgrafikai Biennálén, idén pediga Miskolci Grafikai Triennálén nagy nyilvánosság előtt pedig még kevésbé van előtérben. Egy laikusnak, ha a kortárs képzőművészetre vagy egyáltalán a képzőművészetre gondol, az utolsók közt vagy a legutolsó területként jut eszébe a grafika. A rajz egyértelmű számára, de a grafika, a képgrafika, a nyomtatott grafikai eljárások már kevésbé beAlmásy Ivor: Dúc, grafika, 2017 határolhatok számára. Aki grafikákat készít, okkal érzi vonzónak a technikákat, a nyomatkészítést. Nemcsak a sokszorosítás kínál technikai izgalmat, hanem a nyomat is mint egyfajta technikai áttét. Az elkészítése rendkívül izgalmas folyamat. A rajz direkt módon fejezi ki az ember gondolatait, elképzeléseit. A nyomat ellenben mindig bizonyos, az alkalmazott technikától függő áttéten megy keresztül. Az művész elképzelését miden esetben valamiféle technikai köztes befolyásolja, legyen szó a legprimitívebb krumplilenyomatról, linómetszetről, a bonyolultabb litográfiáról, az ofszetnyomásról vagy a digitális printek- ről. A végeredmény mindig meglepetés, vagy legalábbis részben az.” Almásy Ivor elmondta, Dunaszerdahelyet nem ismerte, de kellemes meglepetést szerzett számára, hogy a Kortárs Magyar Galéria révén a város a magyar képzőművészetet reprezentáló, gazdag gyűjteménnyel büszkélkedhet. „Tapasztaltam, hogy igen erőteljes kulturális szervezőtevékenység folyik itt, amit nagyon követendőnek, inspiratívnak tartok. Az emberi környezetet esztétikailag is fejleszteni kell, a kortárs művészetnek pedig nagy szerepe van ebben, mert széles esztétikai skálán mozog, ezért bárki megtalálhatja benne a neki tetszőt.” A tárlaton - mely augusztus 11-ig tekinthető meg - Almásy Ivor munkái mellett Budaházi Tibor, Füleki Krisztina, Gaál Ildikó, Halmos Klára, Neumann Ildikó, Szél Ágnes és Takács Lídia néhány műve látható. Meghalt Jeanne Moreau színésznő Párizs. Elhunyt Jeanne Moreau színésznő, a francia filmművészet kiemelkedő alakja, a francia Művészeti Akadémia első női tagja. A 89 éves filmlegendát tegnap reggel találta holtan párizsi lakásában a takarítónője. Több mint 150 filmjében Jeanne Moreau együtt dolgozott gyakorlatilag a világ összes nagy rendezőjével Theodorosz Angelopulosztól Michelangelo Antonionin és Orsón Wellesen át Wim Wendersig, Rainer Werner Fassbinderig és Francois Ózonig. A francia filmes újhullám múzsájának számított, Francois Truffaut- val forgatta egyik legjobb filmjét, a Jules és Jimet. Hatvanöt éves pályafutása során ugyanúgy játszott végzet asszonyát, mint királynőt, tanítónőt vagy gengsztemőt. Leghíresebb filmjei közé tartozik a Veszedelmes viszonyok (1959) és a Moderato Cantabile (1960). Egy mondás szerint a francia filmben Brigitte Bardot volt a szex, Catherine Deneuve az elegancia, Jeanne Moreau pedig az intellektuális nőiesség. A filmes pályához angol táncosnő anyjától kapott kedvet, de ehhez le kellett küzdenie montmartre-i vendéglős apjának ellenállását. Még húszéves sem volt, amikor - máig legfiatalabbként- a klasszikus stílus fellegvárának számító Comédie Francaise tagja lett, onnan Vilar színházába igazolt, ahol Gérard Philipe-pel is játszott. Filmes karrierjét Louis Malle rendező indította el 1957-ben, amikor ráosztotta a Felvonó a vérpadra főszerepét, az országos ismertséget Maile következő Afrancia filmes újhullám múzsájának számított (Képarchívum) filmje, a Szeretők hozta meg számára. Ézután Roger Vadim rendezte a jelen időbe helyezett Veszedelmes viszonyokban, s a kritika egyedül őt dicsérte, 1960-ban a Moderato cantabile című filmért megkapta a cannes-i filmfesztivál legjobb női alakítás díját. Színészi erejét Antonioni Éjszakájában és Truffaut Jules és Jimjé- ben mutathatta meg, az előbbiben apró rezdülésekkel, finom jelzésekkel fejezte ki egy házasság végső kiüresedését. Truffaut filmje a francia újhullám szimbolikus darabja, a nem klasszikus baráti, szerelmi hármasban nemcsak érzékenységet, hanem játékosságot és humort is sugárzott. A következő években rendezte őt Tony Richardson (Mademoiselle), Orsón Welles (aki a világ legnagyobb színésznőjének nevezte), Luís Bunuel (Egy szobalány naplója), Elia Kazan (Az utolsó filmcézár), Fassbinder (Querelle) és Win Wenders (A világ végéig). Utoljára 2007-ben állt kamera elé. A női témák iránt mindig vonzódó Moreau megpróbálkozott a rendezéssel is, bár önmagát csak kísérletezőnek tartotta. 1975-ben Fény címmel készített filmet négy színésznőről, az egyik főszerepet ő alakította, 1980-ban ' forgatta az önéletrajzi ihletésű A kamaszlányt és rendezett operát is. A szakmájában és a magánéletben is szigorú és következetes Moreau az egyetlen színésznő, aki kétszer (1975-ben és 1995-ben) is elnökölt a cannes-i filmfesztiválon, 1986-tól 1988-ig a Francia Filmművészeti Akadémia elnöke volt. 1991-ben a Becsületrend tisztjévé avatták, 1995-ben megkapta a César-díjat, a francia filmművészet legrangosabb kitüntetését, 1997-ben az Európai Filmakadémia életműdíját, 2001- ben a Francia Művészeti Akadémia első női tagjává választották. Háromszor ment fétjhez és háromszor vált el, egy gyermeke született. Még a 70-hez közel is az egyik rangos filmes magazin a száz legszexisebb filmsztár közé választotta. Párizsban mozi viseli nevét. (MTI)
