Új Szó, 2017. augusztus (70. évfolyam, 176-201. szám)
2017-08-26 / 198. szám, szombat
o N 2017. augusztus 26., szombat, 11. évfolyam, 34. szám Tunéziai zenei körséta hungarikumokkal 12. oldal 475 éve hajóztak végig először a hatalmas dél-amerikai folyamon Amazonasi kalandok Négyszázhetvenöt éve, 1542. augusztus 24-én érte el az Atlanti-óceánt Francisco de Orellana spanyol konkvisztádor, aki először hajózta végig az Amazonast. A világ legnagyobb folyója a nevét is neki köszönheti, mivel beszámolója szerint útja során magas, világos bőrű és hosszú hajú nők támadtak rájuk, akik a görög mitológia női harcosaira emlékeztették. krónikása. Orellana egy hét múlva végre barátságos indiánokkal találkozott, élelmet is szerzett, de a víz erős sodrása miatt nem tudott visz- szafordulni. A mindhiába várakozó Pizarro végül visszaindult, és alig 80 embere maradt, mire visszavergődött Quitóba. Ä magára maradt Orellana egy újabb, nagyobb hajót épített, amellyel 1542. február 11-én el» Hetekig hajóztak az egyre nagyobb folyón, és folyamatosan zaklatták őket az indiánok. érték az Amazonast. Hetekig hajóztak az egyre nagyobb folyón, miközben folyamatosan zaklatták őket a part mentén élő indiánok. Az amazonok általi nevezetes támadás 1542. június 24-én érte őket - a tudósok úgy vélekednek, hogy egy helyi indián törzs harcosait nézték nőnek. Az élelmet JÉ Amazonas a Föld /I _ legbővízűbb és LA (a Nílus után) /% M második leg- JL 11 I J hosszabb folyója. Vízgyűjtő területe Dél-Amerika 40 százalékára terjed ki, a Föld felszíni édesvizeinek egyötöde az Amazo- nas-medencében található. A folyó a perui Andokban ered, átszeli Kolumbiát és Brazíliát, majd 6760 kilométerrel távolabb az Adanti-óce- ánba torkollik, eközben mintegy száz nagyobb mellékfolyó ömlik bele, ezek közül tíz a világ 25 legnagyobb vízhozamú folyója közé tartozik. Földünkön itt a legnagyobb a faji változatosság, de a hatalmas esőerdők az ember tevékenysége folytán gyors ütemű pusztulásnak indultak. A folyón elsőként végighajózó Francisco de Orellana 1511 körül született Spanyolországban, az Újvilágba rokona és barátja, az Inka Birodalmat meghódító Francisco Pizarro hívására hajózott át. A hadjáratban egyik szemét elvesztette, a győzelem után a mai Ecuador területén fekvő, általa alapított Guayaquil kormányzója lett. Pizarrót az inkák mérhetetlen gazdagsága ellenére sem hagyta nyugodni Eldorado legendája, ezért fivére, Gonzalo Pizarro vezetésével expedíciót szervezett az Aranyváros és a bennszülöttek által emlegetett hatalmas fahéjfaerdők felkutatására. A Quitóból 1541 februárjában útra kelő, mintegy 200 spanyol és több ezer teherhordó között ott volt Orellana is. Az Andok jéggel borított hegycsúcsain való átkelés, majd a hegység keleti oldalának alattomos lejtői megtizedelték a katonákat, az indián vezetők pedig sorra szöktek el. Élelmük gyorsan fogyott, idővel már a lovak és a kutyák húsára is ráfanyalodtak. Több heti szenvedés után elérték a Rio Napót, az Amazonas egyik mellékfolyóját, de sem aranyat, sem fahéjat nem találtak. Pizarro ekkor azzal bízta meg Orellanát, hogy 57 emberrel egy helyben ácsolt hajón induljon lefelé a folyón élelmet keresni. Az újabb expedíciónak tagja volt Gáspár de Carvajal domonkos rendi szerzetes is, a kalandos utazás Az esőerdő átjárhatatlansága, valamint a gyakori helyváltoztatásuk miatt az antropológusokat igen nehéz feladat elé állítja a nomád törzsek számbavétele. Az Amazonas erdeiben is rejtőznek még ismeretlenek. (Fotó: Wikipedia/Francisco Chaves) Részben Orellana utazása ihlette Werner Herzog rendezőt az Aguirre, Isten haragja című filmjének elkészítésére és Steven Spielberget az Indiana Jones-sorozat eddigi utolsó, A kristálykoponya királysága című darabjának megrendezésére. Érdekesség, hogy egy brit férfi, Orellana késői utóda nemrégiben teljes hosszában elsőként végiggyalogolta a hatalmas folyamot, a túra két és fél évet, 859 napot vett igénybe. Az akkor 34 éves Ed Stafford 2008 áprilisában indult útnak és 2010 augusztusában érkezett meg az Amazonas torkolatához. Több mint 6600 kilométert tett meg, és becslése szerint legalább ötvenezerszer csípték meg a szúnyogok. ,Azért csináltam ezt az egészet, mert előttem még senki nem tette meg” - vallotta be az egykori brit százados a hosszú kaland után. Bár nem tekint magára a „természet elszánt harcosaként”, Stafford azért gyalogolt, hogy felhívja a világ figyelmét az egyre pusztuló esőerdők problémájára. Stafford, aki az út nagy részét egy perui erdőmunkással, Gadiel „Cho” Sanchez Riverával tette meg, piranhákon, rizsen és babon élt, a szükséges lőszert pedig a folyó menti közösségektől szerezte be. Éjszakánként az internetről mp3 formátumban letöltött, Rieky Gervais brit komikus és a The Office című műsorok segítették a kikapcsolódását. A két kalandornak szinte minden elképzelhető veszéllyel szembe kellett néznie: 5,5 méteres kajmánokkal, hatalmas óriáskígyókkal, betegségekkel, éhséggel és a kiszáradás veszélyével. 2008 szeptemberében az egyik helyi törzs halállal fenyegette meg őket, ha területére lépnek. A két férfi ezért kerülő úton próbálkozott, ám így is fogságba ejtette őket egy másik indián törzs, amely csak hosszas magyarázkodás után és kizárólag kísérőkkel engedte tovább a két férfit. (MTI, ú) a nagyobb falvakban kérték, a kisebb falvakban elvették, e településeket fel is égették, miközben egyre lejjebb jutottak a folyón. A torkolatot, a nyílt tengert 4750 kilométert megtétele után, 1542. augusztus 24-én érték el. A tengeri áramlatokkal felfelé hajóztak Dél-Amerika partjai mentén, és Trinidadot délről megkerülve szeptember 11 -én érkeztek meg Venezuela partjaihoz. A kalandos út során - szinte hiheteden módon - csak 11 embert vesztettek, nyolcán betegségben, hárman az összetűzésekben haltak meg. Orellana visszatért Európába, hogy benyújtsa igényét az általa felfedezett, Új-Andalúziának elnevezett terület kormányzóságára. Először Lisszabonban kötött ki, ahol azonnal felajánlották neki, hogy portugál zászló alatt térjen vissza. A kérdés ezzel nemzetközi méreteket öltött, mert a világot a spanyolok és a portugálok között felosztó tordesillasi szerződés alapján az Amazonas torkolata portugál, Ed Stafford és perui társa, Gadiel „Cho" Sanchez Rivera 2010 augusztus 9-én, miután 859 nap gyaloglás után célba értek (Fotó: SITA/AP) míg a folyam nagy része spanyol birtoknak minősült. Orellana az ajánlatot visszautasítva Madridba ment, ahol csodás földekről és mesés gazdagságú településekről szőtt meséi megragadták V. Károly király képzeletét. Az uralkodó 1544. február 18-án kinevezte Új- Andalúzia kormányzójának azzal a megbízatással, hogy vegye birtokba a területet, és alapítson két várost. (A felfedező által leírt termékeny földekről sokáig azt gondolták, hogy csak a képzeletében léteztek A legújabb régészeti feltárások szerint azonban az Amazonas mentén valóban éltek törzsek, amelyek kiváló öntözőrendszert építettek ki, virágzó településeket hoztak létre, de civilizációjuk kihalt, valószínűleg az európaiak által behurcolt betegségek miatt.) A magát hatalmas adósságokba verő Orellana második expedíciója 1545 májusában indult Spanyol- országból, de ezt a vállalkozást már nem kísérte szerencse. Négy hajója közül kettő már odafelé hajótörést szenvedett, az Amazonas fő folyását nem találták meg a hatalmas torkolatban, embereit éhség és betegségek tizedelték. A kétségbeesett és legyengült konkvisztádor az indiánokkal vívott csaták közepette, 1546 novemberében halt meg, életben maradt társai visszatértek Panamába.
