Új Szó, 2017. augusztus (70. évfolyam, 176-201. szám)

2017-08-26 / 198. szám, szombat

8 | KULTÚRA 2017. augusztus 26. I www.ujszo.com Az élet nagy dolgairól Haász János gye re kvers kötete az első live print technológiával készült magyar könyv ŕ^ZAi v/at— RÖVIDEN Charles Aznavour csillagot kapott Los Angolos. Az US A-ban a francia Frank Sinatraként rek­lámozott Charles Aznavour kapta a 2618. csillagot a holly­woodi Hírességek sétányán. A 93 éves, örmény származású énekes-színész pályája során több, mint ezer dalt rögzített nyolc nyelven, lemezei világ­szerte 180 millió példányban fogytak el. A ceremónián kije­lentette, hogy egyaránt érzi magát franciának és örmény­nek, sőt, most már egy kicsit kaliforniainak is. (SITA) Aznavour a járdán fekvő csillag „hazavihető" másával (Képarchívum) Pappa Pia - több mint 100 ezer néző Budapest. A premier óta több mint 100 ezren látták a mozik­ban a Pappa Pia című zenés magyar filmet. A Szabó Kim­mel Tamás és Stohl András fő­szereplésével készült vígjáté­kot augusztus 15-én mutatták be. A Csupó Gábor rendezte történet főszereplője Tomi, a kallódó fiatal zenész (Szabó Kimmel Tamás), akit kiörege­dett rockzenész nagyapja (Nagy Feró) arra kér, segítsen neki megtartani a csónakházát, amelyet banki adóssága miatt elárverezés fenyeget. A forga­tókönyvet Divinyi Réka (Csak szex és más semmi, Kaméleon, Veszettek) jegyzi, a film zenéje Rakonczai Viktor és Kozma Kata munkáj a. (MTI) JUHÁSZ KATALIN Felnőtteknek nem címmel jelentek meg Haász János svád típusú gyerekversei, amelyek egy óvodás kisfiú hangján mesálnek a megbil­lent egyensúlyű családban hányódó gyerekek sorsáról. Kiderül belőle, hogy az ovisok nem csupán készülnek a nagy betűs életre, hanem máris élik azt, és min­dent tudnak, sejtenek vagy éreznek, amitől a felnőttek jótékony féltéssel meg akaiják kímélni őket. Úgyhogy igenis, ajánljuk ezt a könyvet felnőt­teknek is, mert jobban megismerhe­tik belőlük a gyerekeket. Ez persze paradoxonnak tűnik, hi­szen a verseket egy felnőtt írta. Haász János viszont olyan felnőtt, aki tisz­tában van azzal, hogy a gyerekek tel­jesen másképp látják a dolgokat, és máshogy gondolkodnak, mint mi. „Anya szerint Londonban van apa, /És sok pénzt keres, és / ez minden­kinek jó, és így mind boldogok le­szünk. / Anya annyira nem tud sem­mit. ” íme, egy új kor új élethelyzete, amellyel oly sok családnak meg kell birkóznia, és amelyben a felnőttnek ugyanúgy igazat kell mondania, mint a mostaninál kevésbé bonyolult ko­rokban. Mert ellenkező esetben a gyerek se mond igazat, hiszen úgy gondolja, hogy a felnőttek nem értik meg őt, és egyébként is hazudnak, szemrebbenés nélkül, például meg­dicsérik a szomszéd néni haját, ami pedig evidensen ronda. És az is tény, hogy a szerelem már ovis korban sem egyszerű dolog. „ Bálint szerint Nóri/levegőneknéz engem. / Az jó. / A levegő fontos, és mindenhol ott van, / még ha nem is látjuk. /Éppúgy, mint a szeretet. ” Szóval a főszereplő kisfiú élete épp olyan kiszámíthatatlan és ko­moly kihívásokkal teli, mint a fel­nőtteké. Igyekszik megtalálni a he­lyét ebben a bonyolult világban. Megérzi a káoszt és próbál véde­kezni ellene. Tudja, mit jelent, ha húszadika után elfogy a pénz a csa­ládi kasszából. Figyeli az emberek reakcióit, boncolgatja a szavak, szólásmondások értelmét, például azt, hogy mit jelent, ha itt állunk megfürödve, vagy ha valakinek zabszem van a fenekében. És próbál boldogulni az oviban - ami ugyebár a társadalom kicsiben, - megvívni azokat a kis csatákat, amelyeket az óvónéni gyakran észre sem vesz, anya meg úgysem értené. Egy jól ismert és közkedvelt zsá- ner, a svéd típusú gyerekversek mo­dernizált változata ez a kerek törté­netté összeálló könyv, amely a már épphogy olvasni tudó gyerekek kö­rében számíthat a legnagyobb siker­re. A szándékosan dísztelen, prózai­nak tetsző rövid szövegek inkább tűnődések, megfigyelésen alapuló tanulságlevonások. A helyszín a gyermeki mikrokömyezet, amely a kötet legsikerültebb darabjaiban ki­tárul, mintegy rávetítődik a felnőttek világára. A lelki folyamatokat a le­hető legegyszerűbb eszközökkel je­leníti meg a szerző, és nem is kell kü­lönösebb szociális érzékenység ah­hoz, hogy az olvasót szíven találják ezek a szövegek. Haász János végig ügyesen adagolja a humort és a szo­morúságot, akár egy versikén belül is. Egyszerre gondolkodtat és szóra­koztat. A páros oldalakon olvasható szö­vegekhez egy-egy illusztráció is tartozik, ezeket Merényi Dániel jegyzi. Némelyik talán kissé „túl­gondolt”, a karakterek közül Leó bácsi talán a kelleténél karikatúra- szerűbbre sikerült, az ovis kislány pedig, akinek hősünk szerelemből megcibálja a haját, meglehetősen horrorisztikus arcot vág. De azért többségben vannak a jól eltalált, modem, szellemes rajzok. Sokszor elhangzott már, hogy a jö­vő nemzedék olvasóvá nevelése a felnőttek - szülők, tanárok, szerzők, könyvkiadók - fontos feladata. Ez csak úgy sikerülhet, ha tudatosítjuk, hogy a mai gyerekek sok szempont­ból már a 21. század első évtizedében felnövő gyerekektől is különböznek. Úgyhogy fogadjuk el a tényt, hogy örömmel veszik, ha megmozdul a kép, vagy éppen kiszól egy hang a könyvből. Ez az első olyan magyar nyelvű kötet, amely az úgynevezett live print technológiát alkalmazza, azaz háromdimenziós animációk tar­toznak a rajzokhoz, vagy videók in­dulnak el, extra tartalmat kínálva az olvasáshoz. Ehhez egy ingyenes te­lefonos alkalmazást kell letölteni a Google Play vagy App Store áruhá­zakból, majd az okos eszközt a rajzra tartva automatikusan működésbe lépnek a .Jcapcsolt részek”. Nincs eb­ben semmi meseszerű, sőt az alkal­mazás egyik fejlesztője szerint köze­leg az idő, amikor okostelefonnal a könyvesboltba lépve a kötetek inte­getnek majd nekünk, és kiabálnak ránk a polcról, hogy vegyük kézbe őket. Haász János: Felnőtteknek nem. Athenaeum Kiadó, 2017.116 oldal. A Bartók Béla fiával készült film bemutatója Elkezdték forgatni a Berlusconi-filmet Budapest. Kevéssé ismert ol­daláról mutatja be édesapját Bar- Jók Péter abban a dokumentum- filmben, amelyben életében elő­ször beszél Bartók Béla 92 éves fia a zeneszerző személyes oldaláról, családjához, kortársaihoz fűződő kapcsolatairól és az Amerikában töltött évekről. A Bartók című fil­met szeptemberben mutatják be Magyarországon az országos mo­zihálózatokban. Sipos József rendező filmjében Bartók Béla eddig kevésbé ismert, személyes portréjának megrajzo­lására tett kísérletet. Bartók Péter hetvenöt éve él az Egyesült Államokban, és szülte egész életét a Bartók-életmű gon­dozásának szentelte, családja tör­ténetéről eddig soha senkinek nem adott inteijút. Most, 92 évesen megrázó vallomásban mesél édesapjáról, Bartóknak az édes­anyjához, feleségéhez, szerelmei­hez, gyermekéhez és kortársaihoz fűződő kapcsolatáról, a zeneóriás esztétikai hitvallásáról, valamint arról a személyes tragédiáról, amit Magyarország elhagyása jelentett a hazaszerető ember számára. A film mindezek mellett nem­csak az apa portréja a fiú szem­szögéből, hanem gazdag váloga­tást mutat be Bartók levelezéséből és soha nem látott fotóiból, vala­mint művei fogadtatásából. Ar­chív felvételek segítségével bete­kintést nyújt a korabeli Magyar- ország és New York hangulatába, így mesélve egy „nem mindenna­pi” sorsról, amely egybefonódott Magyarország huszadik századi tragikus történelmével. A forgatókönyvet Bartók Péter és Sipos József írta, a film opera­tőre Tóth Zsolt, Krisko Gergely és Csincsi Zoltán (MTI) Paolo Sorrentino Oscar-díjas olasz rendező már forgatja a Silvio Berlusconi egykori miniszterelnökről szóló, Loro (Ők) című filmjót. A hóten éjszakákon át dolgozott a stáb a római Forum Romanumom és a Kolosszeum környékén a turisták között. Néhány forgatási fotó már megje­lent az olasz lapokban. Egyiken egy csapat vonzó fiatal nő látható, amint Riccardo Scamarcio olasz színészt üldözik. Scamarcio egy olasz üzlet­embert, Gianpaolo Tarantinit alakít­ja, aki hét év és tíz hónap börtönbün­tetést kapott. Prostitúcióra való felbujtással és bűnszövetkezet létrehozásával vá­dolták, ő volt az, aki 2008-ban és Tóni Servillo alakítja Berlusconit (Képarchívum) 2009-ben fiatal nőket szervezett a Silvio Berlusconi egyik rezidenciá­ján tartott partikra. A volt miniszter- elnök szerepét Toni Servillo játssza. Az 58 éves színész alakította Sorren­tino az II Divo - A megfoghatatlan című filmjében Giulio Andreotti hét­szeres olasz államfőt is. A forgatás előtt Sorrentino találko­zott Berlusconival, aki a stáb rendel­kezésére bocsátja legendás szardíniái villáját. A rendező beszélt Veronica Larióval, Berlusconi volt feleségével is, aki 2009-ben vált el a médiacé­zártól. Hosszú pereskedés után évi 3,5 millió eurót kap volt rétjétől. Lariót a filmben Elena Sofia Ricci alakítja. A nyolcvanéves Berlusconi az utóbbi időben csöndben visszahúzó­dott a nyilvánosság reflektorfényé­ből, eladta médiabirodalma egyes ré­szeit, és megvált az AC Milan foci­csapattól is. Pártja, a Forza Italia erő­sen küzd, hogy meghatározó tényező maradhasson Olaszországban. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents