Új Szó, 2017. augusztus (70. évfolyam, 176-201. szám)
2017-08-25 / 197. szám, péntek
101 TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA 2017. augusztus 25.1 www.ujszo.com Egészségesebb is lehet a burgonyaszirom? Azt azért senki ne várja, hogy az egyébként jelentős tápláléknövénynek számító krumpliból készült, harapásra finoman roppanó, általában sós burgonyaszirom valaha is az egészséges táplálkozás alapélelmiszere lesz (Képarchívum) TUDOMÁNY Közkedvelt ropogtatnivaló a vékonyra szeletelt ós forró olajban ropogósra sütött burgonyaszirom, csipsz. Ám az egészséges táplálkozást érintő kutatásokkal foglalkozók szerint káros. Az elkövetkező időszakban ez a megítélés valamelyest változhat. A Kolumbiai Állami Egyetem (Bogotá) hírügynökségi oldalán olvasható vonatkozó kutatás adatai szerint a jövő az antioxidánsokban bővelkedő burgonyasziromé lehet. A megoldás alapja a vákuumos sütés. Ennek hála jobban megőrződnek a gumó értékei. A Misáéi Cortés Rodríguez professzor vezette Funkcionális Élelmiszer kutatócsoport (GAF) keretei között dolgozó fiatal biomémök, Manuela Gallon Bedoya lefolytatta munkáról közölt négy- szerzős tanulmány az egyetem Mezőgazdaság-tudományi Karának kiadványában (Agronómia Colom- biana Suplemento) jelent meg. A cél a tápértékjellemzők javítása, majd hogy az újfajta csipszet az ipari szintű burgonyaszirom-gyártásba is bevonhassák. ,A Solanum phureja (Juz et. Bük) diploid burgonya gasztronómiai szempontból kiváló minőségűként ismert, kiváltképpen Kolumbiában - nyilatkozta a kutatásról Manuela Gallon Bedoya. - Sok változata van a sárgától a liláig, de nem áll ellen különféle kóroknak, mint például a poros varasodás és a burgonyavész; emiatt nagy mennyiségű növényvédő szert kell alkalmazni betegségei kezelésére. Ennek kivédésére a Kolumbiai Nemzeti Egyetem új burgonyafajtákat hozott létre, ilyen például a Primavera, a Paola, a Paysandú, a Milagros és a Violeta.” A kutató hozzátette, hogy „külalakjukban és színükben sokfélék, terméshozamuk is jó, valamint magas az antioxidáns- tartalmuk (amely az emberi egészség számára előnyös)”. A kísérletben a magyarul „Tavasz” elnevezésű fajtát használták. Erről azt mondja a kutató: „A Primavera fajtára a színei (vörös és lila) és a nagy mennyiségű antioxidáns vegyületei, különösen az antocianinok miatt esett a választás. A csipszet vákuumos sütéssel készítettük. E módszer segít a bioaktív vegyületek megőrzésében és csökkenti a csipsz oxidációját azáltal, hogy alacsonyabb a sütési hőmérséklet, mint a hagyományos sütésnél, és a folyamatban kevesebb oxigén van jelen.” Egyre több kutatási eredmény születik világszerte, amelyek az antocianinok, e növényi eredetű bioaktív összetevők jótékony hatásairól szólnak; például olyasmik, melyek szerint védenek a rák ellen, csökkentik a vérnyomást, óvják a szív egészségét. A Primavera, e puha szerkezetű, lilásvörös héjú, legbelül vöröseslila, a peremén krémszínű, figyelemreméltó tápértékü fajta az egyetem medellíni kampusza és a Bogotái Burgonya Genetikai Fejlesztési Program húszévnyi közös munkája eredményeként született. Kineme- sítője, a medellíni kampusz professzora, Jósé Miguel Cotes Torres az egyetem hírügynökségi oldalán elmondta, ez az első olyan burgonyafajta a világon, amely ellenáll a spongospórás vagy poros varaso- dásnak és burgonyavésznek. Ráadás jó hír, hogy a Medellínben elvégzett, az utóbbi években világszerte egyre terjedő vákuumos sütési technológiával, a normál légköri nyomásnál alacsonyabb körülmények között készített burgonyaszirom az előállítása során 66%-kal kevesebb zsiradékot vett fel. Szintén a hírügynökségi oldalon mondta el a kutatónő, azt tapasztalták, hogy „a vákuumos sütésű burgonya 69%-kal több fenolos vegyületet tartott meg, mint a hagyományosan sütött csipsz”. Kérdésemre ezt konkrétabban is részletezte Manuela Gallon Bedoya: „A vákuumos sütést követően a Primaverából készült csipsz megtartotta antioxidáns vegyületeit, és fenolvegyületeinek értéke 10,75±l,33mgGAE/g”. Ma annak értékelését végzik, miként viselkedik a termék bizonyos feltételek mellett tárolva. Bíznak benne, hogy az élelmiszerpiac „ráharap”, mivel ez a termék a hagyományos burgonyasziromnál nagyobb tápértékét képvisel. Ezért a projekt végeztével remélik, megállapodást köthetnek cégekkel, hogy megkezdődhessen a termék piacra való bevezetése. Azt azért senki ne várja, hogy az egyébként jelentős tápláléknövénynek számító krumpliból készült, harapásra finoman roppanó, általában sós burgonyaszirom valaha is az egészséges táplálkozás alapélelmiszere lesz. Az azonban - mint ez a kutatás is mutatja - elképzelhető, hogy a jövőben a ma megvásárol- hatóaknál kevésbé egészségbomlasztó burgonyaszirmokhoz is hozzájuthatnak ezek kedvelői; egyszer talán nálunk is... Csibrányi Zoltán Heves hóviharok dúlnak éjszakánként a Marson MTI-HÍR Heves hóviharok dúlnak a Marson, kizárólag éjszakánként - derül ki egy tanulmányból, amely megváltoztathatja a vörös bolygóról kialakult eddigi elméleteket. Eddig a szakértők úgy hitték, hogy a hó alacsonyan fekvő marsi felhőkből hullik, amelyek lassan és ritkásan ereszkednek a talaj felé az erős szelektől mentes környezetben. Az új felfedezések szerint, melyeket a Nature Geoscience című szaklapban mutattak be, a viharosan keringő jeges vízrészecskék percek alatt csapódnak a talajnak, riem pedig órák alatt, lassan ereszkednek. „Ezt nem úgy kell elképzelni, hogy hóembert lehetne építeni, vagy síelni lehetne a felszínen” - mondta Ay- meric Spiga, a párizsi Pierre Curie Egyetem kutatója, a bolygóatmoszféra dinamikájának szakértője. „A Marson állva nem vastag hótaA Mars légköre százszor ritkább, mint a Földé, de még mindig elég sűrű ahhoz, hogy változatos Időjárása legyen, például felhők és szelek alakuljanak ki a légkörben (Fotó: Wikipedía) karót, sokkal inkább egy jégréteget láthatnánk” - tette hozzá. A Mars légköre százszor ritkább, mint a Földé, de még mindig elég sűrű ahhoz, hogy változatos időjárása legyen, például felhők és szelek alakuljanak ki a légkörben. Páratartalma azonban nagyon alacsony, sőt, a Mars gyakorlatilag egy száraz sivatag, melynek felszínén semmi folyadék nincsen. A marsi sarkvidékeken ellenben vízjég rejtőzik a homokréteg alatt. Ezt a NÄSA Phoenix nevű marsjárója fedezte fel, mely lapátjával behatolt a bolygó felszíne alá 2008-ban - írja a PhysOrg tudományosismeretterjesztő hírportál. A robot a helyi időjárást elemezve a vízjégfelhők alatt csapadék jeleit észlelte. Egy pár keringő műhold pedig az éjszakai időjárásról tett megfigyeléseket, főként az Északisarkvidék felett. Mindkét megfigyelés meglepő volt a kutatók számára. Spiga és kollégái egy új légköri modellt találtak ki a Mars időjárásának szimulálásra, ehhez még finomabb adatokat vettek alapul. Úgy találták, hogy az, hogy a vízjégfelhők lehűlnek a hideg marsi éjszaka során, labilissá teszi a felhők állapotát. „Kimutattuk, hogy a felhők alatt a havas csapadékot nagyon heves, ereszkedő szelek szállítják” - mondta Spiga. Ezeket a marsi hóviharokat a kutató a Földön tapasztalható kis, lokalizált időjárási jelenségekhez, az úgynevezett mikrolégzuhatagokhoz (microburst) hasonlítja, amelyekben hideg, sűrű levegő süllyeszti le gyorsan a havat vagy az esőt a felhőből. A légzuhatag, vagy más néven lecsapó légtest olyan erős leáramlás, mely hirtelen pusztító szélvihart eredményez a talajfelszínen vagy annak közelében. Jellemzője, hogy mindössze pár percig tart, de azalatt több száz kilométer per órás szélsebesség is előfordulhat. A Mars légköre 95 százalékban szén-dioxidból áll, két-két százalékban argonból és nitrogénből, emellett nyomokban oxigén, nitrogén-oxid, neon és kripton is előfordul benne.
