Új Szó, 2017. augusztus (70. évfolyam, 176-201. szám)
2017-08-01 / 176. szám, kedd
6 | KÜLFÖLD 2017. augusztus 1.1 www.ujszo.com Madurót nem érdekli, mit gondol a világ Tüntetők a caracasi barikádokon. Az egyik ellenzéki politikus holnapra is az utcára hívta az embereket. (siTA/AP-feivétei) RÖVIDEN Pence a baltiakat nyugtatja Tallinn. Az Oroszországban dolgozó amerikai diplomaták létszámának csökkentése nem gyengíti meg Washington elkötelezettségét szövetségeseinek biztonsága iránt - jelentette ki Mike Pence amerikai alelnök az észt fővárosban. A politikus a három balti ország - Észtország, Lettország és Litvánia - elnökeivel találkozva reményét fejezte ki, hogy az amerikai-orosz kapcsolatoknak lesznek még szebb napjaik, de a legutóbbi orosz intézkedés nem zavarja meg az USA-t abban, hogy teljesítse kötelezettségét szövetségeseinek biztonsága iránt. Bírálta Oroszországot, amiért az „folyamatosan módosítani akarja határait”, egyben megerősítette az Egyesült Államok elkötelezettségét, hogy „válaszol minden olyan kísérletre, amelyben erőszakhoz folyamodnak”. Pence vasárnap az amerikai rakétaelhárító rendszerek ottani lehetséges telepítéséről tárgyalt. (MTI) Duda visszaküldte a két törvényt Varsó. Visszaküldte a parlamentnek a két bírósági törvényt tegnap a lengyel államfő, aki már korábban bejelentette, hogy megvétózza a lengyel igazságügyi reform részét alkotó, az országos igazságszolgáltatási tanácsról és a legfelsőbb bíróságról szólójogszabályokat. Andrzej Duda elnök visszaküldte a szejmnek az ellenzék és az Európai Bizottság által is vitatott két bírósági törvényt - állt a lengyel államfői hivatal Twitter honlapján megjelent, a lengyel alkotmány megfelelő előírására hivatkozó bejegyzésben. (MTI) Lövöldözés Bordumban Bodrum. Egy áldozata és négy sebesültje van annak a lövöldözésnek, amely vasárnap tört ki egy törökországi üdülőhelyen. A BBC szerint egy ismeretlen fegyveres tüzet nyitott Bodrum városának egyik népszerű szórakozóhelyén, ahol több százan tartózkodtak. A CNN Türk úgy tudja, hogy az áldozat a diszkó egyik alkalmazottja, a 18 éves Furkan Say, aki a kórházba szállítás után halt meg. A támadó autóval menekült el a helyszínről, a hatóságok keresik. (TASR) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Caracas. Az utcára hívta vasárnap, az alkotmányozó gyűlés választásának napján az embereket Henrique Capriles venezuelai ellenzéki politikus. Az ellenzék célja megakadályozni, hogy a Nicolás Maduro által kezdeményezett alkotmányozó gyűlés megkezdhesse működését. „Nem ismeijük el ezt a csalást. Számunkra ez nincs, nem létezik” - húzta alá az ellenzéki politikus, aki a vasárnapi választáson végrehajtott „csalás” és a karhatalom által véghezvitt „mészárlás” ellen szólította utcára az embereket. A caracasi főügyészség információi szerint vasárnap 10 ember halt meg a tiltakozók és a karhatalom közötti összecsapásokban. Közben a kormánypárt „rekord- részvételről” beszélt a vasárnapi választáson. Az AP amerikai hírügynökség ezzel szemben azt közölte, hogy a fővárosban sok szavazóhelyiség gyakorlatilag üres volt. Nicolás Maduro pártja 5500 kormánypárti jelöltet indított az 545 fős alkotmányozó gyűlésbe, melynek az lesz a feladata, hogy újraírja az ország alkotmányát. Az elnök szombaton azt mondta, a gyűlésnek „bármi mást túlszárnyaló” hatalma lesz. VaMTI-JELENTÉS Moszkva, összesen 755 amerikai külügyminisztériumi alkalmazottnak kell távoznia Oroszországból Moszkva azon döntésének értelmében, hogy 455 főre kell csökkenteni az oroszországi amerikai nagykövetség és konzulátusok létszámát. Vlagyimir Putyin orosz elnök a Rosszija 24 tévécsatornán jelentette be az érintettek számát. „Több mint ezer főnyi amerikai diplomáciai és kiszolgáló személyzet dolgozik Oroszországban. Most 755- nek be kell fejeznie a tevékenységét” - mondta az elnök egy interjúban. sámap pedig arról beszélt, hogy az alkotmányozó gyűléssel „a harc új korszaka” köszönt be. A Nemzeti Választási Tanács vasárnap késő éjjel közzétett adatai szerint több mint nyolcmillió venezuelai állampolgár vett részt az alkotmányozó nemzetgyűlés tagjainak megválasztásán. A Nemzeti Választási Tanács elnöke úgy tudja, 8 089 320 ember, azaz a választópolgárok 41,53 százaléka ment el voksolni. Ez a szám több mint kétszerese az ellenzék és a független szakértők becsléseinek, akik 2-3 millió szavazóról beszéltek. Egy közvélemény-kutató intézet megjegyezte: 2,6 millió kormányzati alkalmazott dolgozik Venezuelában, Moszkva pénteken már közölte, hogy az Egyesült Államokban dolgozó orosz külügyi alkalmazottak létszámával egyenlőre kell csökkenteni az amerikaiakét szeptember 1-ig. Ezt válasznak szánta arra, hogy az előző nap az amerikai képviselőház után a szenátus is nagy többséggel megszavazta az Oroszország elleni újabb szankciókat megfogalmazó törvénycsomagot, valamint hogy tavaly év végén 35 orosz diplomatát utasítottak ki és orosz állami tulajdonban lévő ingatlanokat foglaltak le az Egyesült Államokban. Az akkori, az elnökválasztásba való állítólagos orosz beavatkozással indokolt amerikai intézkedésekre Moszkva mindeddig nem válaszolt. „Meglehetősen sokáig vártuk, hogy a dolgok jobbra forduljanak, akikre nyomást gyakorolhattak annak érdekében, hogy elmenjenek választani. Az Egyesült Államok még vasárnap este közölte, hogy nem ismeri el a voksolás eredményét, és nem fogadja el Venezuela illegitim kormányát. „Mit érdekel minket, hogy mit gondol a világ?” - reagált a nemzetközi bírálatokra Cabello, aki szerint Venezuela úgy döntött, hogy nem kér a külföldi beavatkozásból. Peru, Argentína, Kanada, Spanyolország, Costa Rica, az Egyesült Államok és Mexikó is közölte, hogy nem ismerik el az eredményt. Kolumbia és Peru leszögezte, hogy az alkotmányozó gyűlés nem lehet legitim. olyan reményt tápláltunk, hogy a helyzet valahogy megváltozik. De úgy tűnik, hogy ha az meg is változik, az nem lesz egyhamar. Ügy döntöttem, meg kell mutatnunk: mi sem hagyunk semmit válasz nélkül” - jelentette ki Putyin televíziós nyilatkozatában. Hozzátette, hogy Oroszország képes lenne további intézkedéseket hozni az Egyesült Államok ellen, és az amerikaiak számára érzékeny területeken korlátozni az együttműködést, de ő ezt a jelenlegi helyzetben nem tarja célszerűnek, mert nemcsak a kétoldalú kapcsolatoknak, hanem Moszkvának is ártanának. Putyin mindemellett,fagyon fontosnak” nevezte az orosz-amerikai együttműködést a tömegpusztító fegyverek korlátozása és a terrorizmus elleni harc terén. 2019-ben vége a személyek szabad áramlásának London. 2019 márciusában megszűnik az Európai Unióból érkező munkavállalók szabad beáramlása Nagy-Britanniába - nyomatékosította tegnap a szigetország kormányfőjének hivatala. Theresa May szóvivője közölte, a személyek szabad áramlása megszűnik aznap, amikor Nagy-Britannia elhagyja az Európai Uniót. Részleteket azonban nem közölt arra vonatkozóan, hogy az Egyesült Királyság pontosan milyen bevándorláspolitikát léptet életbe 2019 után. Hangsúlyozta viszont, helytelen lenne azt sugallni, hogy a személyek szabad mozgása változatlan formában fennmarad a brit európai uniós tagság megszűnése után. Az elmúlt napokban a brit kormány tagjai egymásnak ellentmondó nyilatkozatokat tettek az ügyben. Philip Hammond pénzügyminiszter a BBC rádiójának azt mondta, „nem sok minden” változik majd, és Amber Rudd belügyminiszter is arról biztosította a brit üzleti szektort és a külföldi EU- állampol-gárokat, hogy a brit EU-tagság megszűnése után sem zárulnak be hirtelen az ajtók, mivel Nagy-Britanniának is érdeke, hogy „a legtehetségesebb, legjobb” munkavállalók számára vonzó helyszín maradjon. Liam Fox külkereskedelmi miniszter viszont kijelentette, nincs ilyen terv a kormány előtt, „ő legalábbis nem tud róla”. Szerinte a jelenlegi keretek fenntartása szembemenne a brit európai uniós tagságról szóló tavalyi népszavazás eredményével. A hírek szerint Hammond és Rudd kijelentései felbőszítették Boris Johnson külügyminisztert is. Sajtójelentések szerint sem Foxot, sem pedig Johnsont nem tájékoztatták előre a pénzügy- és a belügyminiszter kijelentéseiről, és a külügyminiszter még azt is cáfolni kényszerült, hogy lemondását tervezi az ellentétek miatt. Kommentárok szerint az amúgy szabadságát töltő Theresa May helyett - aki tegnap a pihenését megszakítva Belgiumba utazott a harmadik ypres-i csata kezdetének századik évfordulója alkalmából rendezett nagyszabású megemlékezésre - szóvivője igyekezett elsimítani az ellentéteket a személyek szabad áramlására vonatkozó kormányzati állásponttal kapcsolatosan. (MTI) Oroszország amerikai diplomaták százait utasítja ki Egy hét alatt újabb 900 embert vettek őrizetbe Törökországban A török hatóságok az utóbbi egy hótban 921 embert vettek őrizetbe annak gyanújával, hogy az árintett kapcsolatban áll valamely Törökországban terrorszervezetnek tartott csoporttal - közölte tegnap a török belügyminisztérium. Ankara. Közülük a közlemény alapján 593 embert a tavaly júliusi puccskísérletért felelőssé tett, Amerikában élő Fethullah Gülen muzulmán hitszónok vezette mozgalommal összefüggésben állítottak elő. A jelentésből nem derül ki, hogy a feltételezett gülenisták mit követtek el. A hatalomátvételi incidenssel kapcsolatban az elmúlt egy évben több mint 50 ezer embert helyeztek előzetes letartóztatásba, és körülbelül 170 ezer ember ellen indítottak eljárást, köztük katonák, rendőrök, bírák, ügyészek, egyetemi tanárok, üzletemberek, újságírók és minisztériumi alkalmazottak ellen. Mindemellett nagyjából 150 ezer embert elbocsátottak vagy felfüggesztettek állásából. A Gülen- hálózat tagjai a török vezetés állítása szerint hosszú évek alatt szivárogtak be az államigazgatás szerveibe. Az ország keleti és délkeleti részében 1984 óta fegyveres felkelést folytató Kurdisztáni Munkáspárthoz (PKK) köthetően 243 embert vett őrizetbe az elmúlt héten a rendőrség. A PKK-t Törökország mellett az Európai Unió és az Egyesült Államok is terrorszervezetnek tekinti. Az Iszlám Állam (IÁ) dzsi- hadistái közül 57 embert, míg a „baloldali” terrorszervezetek, például a Forradalmi Népi Felszaba- dítási Párt-Front (DHKP-C) nevű csoporttal kapcsolatban 28 embert állítottak elő az elmúlt hét napban. Július előző heteiben 1098, 1366, illetve 1182 embert vettek őrizetbe Törökországban terrorizmus gyanújával. Johannes Hahn uniós bővítési biztos múlt kedden Brüsszelben Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszterrel találkozott, ahol Hahn aggodalmának adott hangot a tömeges bebörtönzések miatt. Az uniós biztos leszögezte, hogy Ankarának biztosítania kell a tisztességes eljárást mindenki számára, szem előtt tartva az ártatlanság vélelmét. Cavusoglu ugyanakkor védelmébe vette a török kormány intézkedéseit és kiemelte, hogy különbséget kell tenni a demokratikus ellenzékiek és új ságírók, illetve azon politikusok és „álújságírók” között, akik a terrorizmust támogatják. (MTI)