Új Szó, 2017. augusztus (70. évfolyam, 176-201. szám)

2017-08-01 / 176. szám, kedd

6 | KÜLFÖLD 2017. augusztus 1.1 www.ujszo.com Madurót nem érdekli, mit gondol a világ Tüntetők a caracasi barikádokon. Az egyik ellenzéki politikus holnapra is az utcára hívta az embereket. (siTA/AP-feivétei) RÖVIDEN Pence a baltiakat nyugtatja Tallinn. Az Oroszországban dolgozó amerikai diplomaták létszámának csökkentése nem gyengíti meg Washington elkö­telezettségét szövetségeseinek biztonsága iránt - jelentette ki Mike Pence amerikai alelnök az észt fővárosban. A politikus a három balti ország - Észtország, Lettország és Litvánia - elnökei­vel találkozva reményét fejezte ki, hogy az amerikai-orosz kap­csolatoknak lesznek még szebb napjaik, de a legutóbbi orosz in­tézkedés nem zavarja meg az USA-t abban, hogy teljesítse kö­telezettségét szövetségeseinek biztonsága iránt. Bírálta Orosz­országot, amiért az „folyamato­san módosítani akarja határait”, egyben megerősítette az Egyesült Államok elkötelezettségét, hogy „válaszol minden olyan kísérlet­re, amelyben erőszakhoz folya­modnak”. Pence vasárnap az amerikai rakétaelhárító rendsze­rek ottani lehetséges telepítéséről tárgyalt. (MTI) Duda visszaküldte a két törvényt Varsó. Visszaküldte a parla­mentnek a két bírósági törvényt tegnap a lengyel államfő, aki már korábban bejelentette, hogy megvétózza a lengyel igazság­ügyi reform részét alkotó, az or­szágos igazságszolgáltatási ta­nácsról és a legfelsőbb bíróságról szólójogszabályokat. Andrzej Duda elnök visszaküldte a szejmnek az ellenzék és az Euró­pai Bizottság által is vitatott két bírósági törvényt - állt a lengyel államfői hivatal Twitter honlap­ján megjelent, a lengyel alkot­mány megfelelő előírására hi­vatkozó bejegyzésben. (MTI) Lövöldözés Bordumban Bodrum. Egy áldozata és négy sebesültje van annak a lövöldö­zésnek, amely vasárnap tört ki egy törökországi üdülőhelyen. A BBC szerint egy ismeretlen fegyveres tüzet nyitott Bodrum városának egyik népszerű szóra­kozóhelyén, ahol több százan tartózkodtak. A CNN Türk úgy tudja, hogy az áldozat a diszkó egyik alkalmazottja, a 18 éves Furkan Say, aki a kórházba szál­lítás után halt meg. A támadó au­tóval menekült el a helyszínről, a hatóságok keresik. (TASR) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Caracas. Az utcára hívta vasárnap, az alkotmányozó gyűlés választásának napján az embereket Henrique Capriles venezuelai ellenzéki politikus. Az ellenzék célja megakadályozni, hogy a Nicolás Maduro által kezdeményezett alkotmá­nyozó gyűlés megkezdhesse működését. „Nem ismeijük el ezt a csalást. Számunkra ez nincs, nem létezik” - húzta alá az ellenzéki politikus, aki a vasárnapi választáson végrehajtott „csalás” és a karhatalom által vég­hezvitt „mészárlás” ellen szólította utcára az embereket. A caracasi főügyészség informáci­ói szerint vasárnap 10 ember halt meg a tiltakozók és a karhatalom közötti összecsapásokban. Közben a kormánypárt „rekord- részvételről” beszélt a vasárnapi vá­lasztáson. Az AP amerikai hírügy­nökség ezzel szemben azt közölte, hogy a fővárosban sok szavazóhelyi­ség gyakorlatilag üres volt. Nicolás Maduro pártja 5500 kor­mánypárti jelöltet indított az 545 fős alkotmányozó gyűlésbe, melynek az lesz a feladata, hogy újraírja az or­szág alkotmányát. Az elnök szomba­ton azt mondta, a gyűlésnek „bármi mást túlszárnyaló” hatalma lesz. Va­MTI-JELENTÉS Moszkva, összesen 755 amerikai külügyminisztériumi alkalmazottnak kell távoznia Oroszországból Moszkva azon döntésének értelmében, hogy 455 főre kell csökkenteni az oroszországi amerikai nagykö­vetség és konzulátusok létszámát. Vlagyimir Putyin orosz elnök a Rosszija 24 tévécsatornán jelentette be az érintettek számát. „Több mint ezer főnyi amerikai diplomáciai és kiszolgáló személyzet dolgozik Oroszországban. Most 755- nek be kell fejeznie a tevékenységét” - mondta az elnök egy interjúban. sámap pedig arról beszélt, hogy az al­kotmányozó gyűléssel „a harc új kor­szaka” köszönt be. A Nemzeti Választási Tanács va­sárnap késő éjjel közzétett adatai sze­rint több mint nyolcmillió venezuelai állampolgár vett részt az alkotmá­nyozó nemzetgyűlés tagjainak meg­választásán. A Nemzeti Választási Tanács elnöke úgy tudja, 8 089 320 ember, azaz a választópolgárok 41,53 százaléka ment el voksolni. Ez a szám több mint kétszerese az ellenzék és a független szakértők becsléseinek, akik 2-3 millió szavazóról beszéltek. Egy közvélemény-kutató intézet megjegyezte: 2,6 millió kormányzati alkalmazott dolgozik Venezuelában, Moszkva pénteken már közölte, hogy az Egyesült Államokban dol­gozó orosz külügyi alkalmazottak létszámával egyenlőre kell csökken­teni az amerikaiakét szeptember 1-ig. Ezt válasznak szánta arra, hogy az előző nap az amerikai képviselőház után a szenátus is nagy többséggel megszavazta az Oroszország elleni újabb szankciókat megfogalmazó törvénycsomagot, valamint hogy ta­valy év végén 35 orosz diplomatát utasítottak ki és orosz állami tulaj­donban lévő ingatlanokat foglaltak le az Egyesült Államokban. Az akkori, az elnökválasztásba való állítólagos orosz beavatkozással indokolt ame­rikai intézkedésekre Moszkva mind­eddig nem válaszolt. „Meglehetősen sokáig vártuk, hogy a dolgok jobbra forduljanak, akikre nyomást gyakorolhattak an­nak érdekében, hogy elmenjenek vá­lasztani. Az Egyesült Államok még vasárnap este közölte, hogy nem is­meri el a voksolás eredményét, és nem fogadja el Venezuela illegitim kor­mányát. „Mit érdekel minket, hogy mit gondol a világ?” - reagált a nemzet­közi bírálatokra Cabello, aki szerint Venezuela úgy döntött, hogy nem kér a külföldi beavatkozásból. Peru, Ar­gentína, Kanada, Spanyolország, Costa Rica, az Egyesült Államok és Mexikó is közölte, hogy nem ismerik el az eredményt. Kolumbia és Peru leszögezte, hogy az alkotmányozó gyűlés nem lehet legitim. olyan reményt tápláltunk, hogy a helyzet valahogy megváltozik. De úgy tűnik, hogy ha az meg is változik, az nem lesz egyhamar. Ügy döntöt­tem, meg kell mutatnunk: mi sem ha­gyunk semmit válasz nélkül” - jelen­tette ki Putyin televíziós nyilatkoza­tában. Hozzátette, hogy Oroszország képes lenne további intézkedéseket hozni az Egyesült Államok ellen, és az amerikaiak számára érzékeny te­rületeken korlátozni az együttműködést, de ő ezt a jelenlegi helyzetben nem tarja célszerűnek, mert nemcsak a kétoldalú kapcsola­toknak, hanem Moszkvának is árta­nának. Putyin mindemellett,fagyon fontosnak” nevezte az orosz-ame­rikai együttműködést a tömegpusz­tító fegyverek korlátozása és a ter­rorizmus elleni harc terén. 2019-ben vége a személyek szabad áramlásának London. 2019 márciusában megszűnik az Európai Unióból érkező munkavállalók szabad beáramlása Nagy-Britanniába - nyomatékosította tegnap a szi­getország kormányfőjének hi­vatala. Theresa May szóvivője kö­zölte, a személyek szabad áram­lása megszűnik aznap, amikor Nagy-Britannia elhagyja az Eu­rópai Uniót. Részleteket azon­ban nem közölt arra vonatkozó­an, hogy az Egyesült Királyság pontosan milyen bevándorlás­politikát léptet életbe 2019 után. Hangsúlyozta viszont, helytelen lenne azt sugallni, hogy a sze­mélyek szabad mozgása válto­zatlan formában fennmarad a brit európai uniós tagság megszű­nése után. Az elmúlt napokban a brit kormány tagjai egymásnak el­lentmondó nyilatkozatokat tet­tek az ügyben. Philip Hammond pénzügyminiszter a BBC rádi­ójának azt mondta, „nem sok minden” változik majd, és Am­ber Rudd belügyminiszter is ar­ról biztosította a brit üzleti szektort és a külföldi EU- állampol-gárokat, hogy a brit EU-tagság megszűnése után sem zárulnak be hirtelen az aj­tók, mivel Nagy-Britanniának is érdeke, hogy „a legtehetsége­sebb, legjobb” munkavállalók számára vonzó helyszín marad­jon. Liam Fox külkereskedelmi miniszter viszont kijelentette, nincs ilyen terv a kormány előtt, „ő legalábbis nem tud róla”. Szerinte a jelenlegi keretek fenntartása szembemenne a brit európai uniós tagságról szóló ta­valyi népszavazás eredményé­vel. A hírek szerint Hammond és Rudd kijelentései felbőszítették Boris Johnson külügyminisztert is. Sajtójelentések szerint sem Foxot, sem pedig Johnsont nem tájékoztatták előre a pénzügy- és a belügyminiszter kijelentései­ről, és a külügyminiszter még azt is cáfolni kényszerült, hogy le­mondását tervezi az ellentétek miatt. Kommentárok szerint az amúgy szabadságát töltő The­resa May helyett - aki tegnap a pihenését megszakítva Belgi­umba utazott a harmadik ypres-i csata kezdetének századik év­fordulója alkalmából rendezett nagyszabású megemlékezésre - szóvivője igyekezett elsimítani az ellentéteket a személyek sza­bad áramlására vonatkozó kor­mányzati állásponttal kapcsola­tosan. (MTI) Oroszország amerikai diplomaták százait utasítja ki Egy hét alatt újabb 900 embert vettek őrizetbe Törökországban A török hatóságok az utóbbi egy hótban 921 embert vettek őrizetbe annak gyanújával, hogy az árintett kapcsolatban áll valamely Törökországban terrorszervezetnek tartott csoporttal - közölte tegnap a török belügyminisztérium. Ankara. Közülük a közlemény alapján 593 embert a tavaly júliusi puccskísérletért felelőssé tett, Amerikában élő Fethullah Gülen muzulmán hitszónok vezette moz­galommal összefüggésben állítot­tak elő. A jelentésből nem derül ki, hogy a feltételezett gülenisták mit követtek el. A hatalomátvételi incidenssel kapcsolatban az elmúlt egy évben több mint 50 ezer embert helyeztek előzetes letartóztatásba, és körül­belül 170 ezer ember ellen indítot­tak eljárást, köztük katonák, rend­őrök, bírák, ügyészek, egyetemi ta­nárok, üzletemberek, újságírók és minisztériumi alkalmazottak ellen. Mindemellett nagyjából 150 ezer embert elbocsátottak vagy felfüg­gesztettek állásából. A Gülen- hálózat tagjai a török vezetés állí­tása szerint hosszú évek alatt szi­várogtak be az államigazgatás szer­veibe. Az ország keleti és délkeleti ré­szében 1984 óta fegyveres felkelést folytató Kurdisztáni Munkáspárt­hoz (PKK) köthetően 243 embert vett őrizetbe az elmúlt héten a rend­őrség. A PKK-t Törökország mel­lett az Európai Unió és az Egyesült Államok is terrorszervezetnek te­kinti. Az Iszlám Állam (IÁ) dzsi- hadistái közül 57 embert, míg a „baloldali” terrorszervezetek, pél­dául a Forradalmi Népi Felszaba- dítási Párt-Front (DHKP-C) nevű csoporttal kapcsolatban 28 embert állítottak elő az elmúlt hét napban. Július előző heteiben 1098, 1366, illetve 1182 embert vettek őrizetbe Törökországban terrorizmus gya­nújával. Johannes Hahn uniós bővítési biztos múlt kedden Brüsszelben Mevlüt Cavusoglu török külügymi­niszterrel találkozott, ahol Hahn ag­godalmának adott hangot a tömeges bebörtönzések miatt. Az uniós biz­tos leszögezte, hogy Ankarának biztosítania kell a tisztességes eljá­rást mindenki számára, szem előtt tartva az ártatlanság vélelmét. Ca­vusoglu ugyanakkor védelmébe vette a török kormány intézkedéseit és kiemelte, hogy különbséget kell tenni a demokratikus ellenzékiek és új ságírók, illetve azon politikusok és „álújságírók” között, akik a terro­rizmust támogatják. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents